A Open Science Szakértői Bizottság elnöke Prof. Dr. Makara B. Gábor.
A Bizottság tagjai:
- Prof. Dr. Bagdy György tudományos rektorhelyettes (Semmelweis Egyetem)
- Prof. Dr. Csirik János (Szegedi Tudományegyetem)
- Dr. Cziráki Szabina (Emberi Erőforrások Minisztériuma)
- Dr. Grad-Gyenge Anikó (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)
- Holl András (MTA Könyvtár és Információs Központ)
- Prof. Dr. Hunyady László (Semmelweis Egyetem, Magyar Rektori Konferencia)
- Karácsony Gyöngyi igazgató (Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár)
- Prof. Dr. Monok István igazgató (MTA Könyvtár és Információs Központ)
- Dr. Szigeti Gyula Péter elnökhelyettes (NKFI Hivatal).
A nyílt hozzáférés (Open Access) egy olyan online hozzáférést biztosító gyakorlat, mely a felhasználó számára ingyenesen elérhetővé és újrafelhasználhatóvá teszi az információkat (www.open-access.hu/hu/mi-az-open-access). Ez magában foglalja az adatok olvasását, terjesztését, másolását, letöltését és nyomtatását is – pénzügyi, jogi vagy technikai akadályok nélkül. A kutatás-fejlesztés (K+F) területén a tudományos információkhoz való nyílt hozzáférés két fő kategóriája értelmezhető: egyrészt a tudományos publikációk (elsősorban tudományos folyóiratokban publikált kutatási cikkek), másrészt a tudományos kutatási adatok (publikációk alapjául szolgáló adatok és / vagy egyéb adatok, például validált, de nem publikált adatkészletek vagy nyers adatok).
Magyarország az első öt tagállam egyikeként támogatta a progresszív változást igénylő, úgynevezett „arany utas” nyílt hozzáférést, azaz hogy a jelenleg előfizetéssel olvasható tudományos publikációkhoz mindenki szabadon hozzájusson.
A közpénzből finanszírozott kutatási eredmények nyílt hozzáférésére és újrahasznosítására való törekvések átalakítanák a kutatási szokásokat és a tudományszervezést, megváltoztatnák az évtizedes kutatástámogatási elveket. A támogatási döntéseket meghatározó tudományos teljesítményértékelésnek ugyanis a szabadon hozzáférhető publikációkon kell alapulnia, ez azonban csak a kutatási intézmények, a kormányzat és az egyes tagállamok kutatásfinanszírozó szervezeteinek együttes erőfeszítésével valósulhat meg.
Míg a folyóiratok többsége online jelenik meg (sok esetben kizárólagosan), ezek gyakran csak olyan személyek számára érhetők el, akik magánszemélyként vagy intézményükön keresztül előfizetnek rá. A kutatók a munkáikat kétféle módon is szabadon hozzáférhetővé tehetik: elhelyezik a már közölt publikációik nyílt hozzáférésű változatát egy tudástárban (repozitóriumban), vagy olyan folyóiratban teszik közzé a munkájukat, amely nyílt hozzáférésűvé teszi a publikációkat.
A kutatási eredmények hozzáférhetősége minden társadalmi szereplő számára hozzájárul a jobb és hatékonyabb tudományhoz, valamint az innovációhoz a köz- és a magánszférában egyaránt. Az Open Access minél szélesebb körű elterjedésével lehetőség nyílhat arra, hogy a középiskola szintjétől kezdve az innovatív vállalatokig, szinte mindenki hozzáférhessen a tudományos információkhoz.
Az Európai Bizottság emiatt is támogatja a nyílt hozzáférést európai (keretprogramjaiban), tagállami és nemzetközi szinten is: http://ec.europa.eu/research/openscience/index.cfm?pg=openaccess.
Az „open science” (nyílt tudomány) fejlődésének elősegítésére az Európai Bizottság az elmúlt évben létrehozta a nyílt tudomány elterjesztését támogató szakpolitikai platformot (Open Science Policy Platform), aminek a legfontosabb célkitűzése, hogy kialakuljon egy egységes tagállami álláspont a tudományos eredmények nyílt hozzáférhetőségével kapcsolatban.
Az NKFI Hivatal Open Access tudástára itt érhető el.
TOVÁBBI ÁBRÁK ÉS LINKEK AZ OPEN ACCESS GYAKORLATRÓL
Arany út:
Zöld út:
Hagyományos publikálási útvonal:
További információ: https://aoasg.org.au/what-is-open-access/
Az ábrák és további információk magyarul megtalálhatók: http://www.open-access.hu/hu/oa-kotelezettseg
További információ: http://commons.suny.edu/openaccess
4. Érvek és ellenérvek az Open Access gyakorlattal kapcsolatban