Az év első felében a magyar állam összesen kilencvenmilliárd forintnyi kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) pályázati formát hirdetett és hirdet meg. A konstrukciókról Birkner Zoltánnal, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) elnökével beszélgettünk.

Az elmúlt pár hónapban számos pályázati lehetőség vált elérhetővé. Kiket céloztak meg?

Az elsőként meghirdetett pályázatok az alapkutatások támogatására vonatkoznak, ezek az úgynevezett OTKA- (azaz a korábbi Országos Tudományos Kutatási Alapprogramoknak megfelelő) felhívások. A második körben egy olyan program jelent meg, amely az egyetemeket, illetve az állami kutatóintézeteket tématerületek felé irányítja. Ezeket már piaci igényekre fókuszáló alkalmazott kutatásoknak is nevezhetjük. Most jönnek azok a pályázati konstrukciók, amelyek a két szféra összekapcsolását eredményezik majd. Az első ilyen direkt pályázati forma az egyetemi innovációs ökoszisztéma kialakítására és támogatására irányul. Célja, hogy a magyar egyetemeken megszülető kutatási eredmények egyablakos rendszeren keresztül váljanak elérhetővé a vállalkozások számára, választ adva a gazdaság kutatás-fejlesztési és innovációs igényeire. Tehát ha egy vállalkozó belép egy egyetemre, azon keresztül kinyílhat számára az egész magyar felsőoktatási tudástérkép, és igénybe vehet olyan szolgáltatási formákat, amelyek az ő innovációs tevékenységét támogatni képesek. Ehhez abban tudunk segítséget nyújtani, hogy finanszírozzuk a jó piaci szakemberek foglalkoztatását a felsőoktatásban, továbbá meghatározzuk azokat az intézményi szolgáltatási formákat, amelyeket szeretnénk, ha az egyetemek a saját rendszerükön belül felépítenének, és amelyek egyben a teljes magyar innovációs ökoszisztémát is gazdagítják majd. Ezt a hídszerepet betöltő pályázatot követi egy harmadik és egyben leg­izgalmasabb konstrukció, amelyben a hazai innovatív vállalkozások 45 milliárd forintos keretösszegre nyújthatnak be támogatási kérelmet kutatás-fejlesztési és innovációs projektjeikhez. Ez a piacvezérelt KFI-tevékenységeket ösztönző pályázati konstrukciónk. Persze itt nem állunk meg, az év második felében is jönnek ki további pályázati konstrukciók.

A vállalkozások hogyan lehetnek hatékony résztvevői ennek a rendszernek?

Fontos, hogy olyan termék vagy szolgáltatás létrehozására törekedjenek, amely akár a világpiacon is megállja a helyét. A hivatal minden erre irányuló törekvésben támogatja a vállalkozásokat. Egyrészt kapnak egy 40–60 százalék közötti finanszírozási forrást, továbbá egymással és az egyetemekkel való együttműködésre biztatjuk őket. Ez azért hasznos, mert sok termékfejlesztés igényelhet olyan típusú feladatot, amelynek van már kutatási előzménye a rendelkezésre álló széles tudáshálózatban, ezt pedig érdemes kihasználni. Egy harmadik és nagyon fontos elem, hogy elő kell venni azokat az ötleteket, amelyek már eljutottak a prototípusig, és piaci indokoltságuk alátámasztott, mert a pályázati forrásokból ahhoz is támogatást lehet nyerni, hogy szolgáltatásként vagy termékként ezek meg tudjanak jelenni a piacon.

Másként kell támogatni a kis- és középvállalkozásokat (kkv), és másként a nagyokat. Ez a pályázati rendszerben miként nyilvánul meg?

Ebben a felhívásban a reális projektméretek alapján két kategóriát különböztetünk meg. Ettől függetlenül ez még egy konstrukciónak számít, csak ennek mentén lesz egy A és egy B alprogramja: az egyik a hagyományos kkv-knak, a másik a nagyobb méretű kkv-knak és nagyvállalatoknak szól majd. Mint ismert, ez év februárjában és márciusában zajlott egy országos rendezvénysorozat, amelynek keretében 25 helyszínen kérdeztük meg a piaci szereplőket arról, hogy szerintük miben tudnánk támogatni őket. Ezt a pályázati konstrukciót az itt szerzett tapasztalatokra építve alakítottuk ki. Miután elkészültünk, egy héten át nyilvános társadalmi vitára bocsátottuk a tervezetet, amelynek során bárki tehetett további javaslatokat – ezeket mostanra dolgoztuk fel. Most következik a meghirdetés szakasza, várhatóan júniusban megnyílik az internetes felület is, amelyen keresztül pályázni lehet. Fontos változás lesz, hogy megújítjuk a bírálat menetét, szeretnénk, ha sokkal jobban be tudnánk vonni külső szakembereket. Kiemelném még a személyes prezentáció bevezetését a folyamatba. Nagyobb értékű pályázatoknál szeretnénk találkozni a projektek témavezetőivel, hiszen egy ilyen elköteleződés kölcsönös ügy. Ha a bírálók csak a papírokat olvassák, és nem is ismerik a céget, akkor megeshet, hogy nem rendelkeznek minden szükséges információval. A személyes találkozás viszont kiváló lehetőség az esetlegesen felmerülő vagy nyitott kérdések egyeztetésére. A végső célunk az, hogy az NKFI Hivatal kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatot alakítson ki a vállalkozásokkal.

A kkv-k mennyire nyitottak a változásokra, illetve mennyire élnek a pályázati lehetőségekkel?

Egyre több vállalkozás fordul hozzánk tanácsért és segítségért, de a támogatási funkciók teljes arzenálja természetesen akkor érvényesül majd, amikor már a pályázatok is megnyílnak. Ez az év ilyen szempontból különleges, hiszen most, hogy a leginkább vidéki régiókból pályázható uniós operatív programok kifutófélben vannak, az NKFI Alap hazai forrásaiból már az egész országnak hirdetünk pályázatokat.

Említette, hogy az egyetemekkel való együttműködésre ösztönzik a vállalkozásokat. Mennyire reális cél az, hogy ennek az együttműködésnek köszönhetően kevesebb fiatal megy majd külföldre dolgozni?

Szerencsére egyre több eszköz van a magyar állam kezében, amivel a magyarországi munkavállalásra ösztönözheti a fiatalokat. A hivatal az egyetemi innovációs ökoszisztéma pályázatába is beépített olyan elemeket, amelyek arra késztetik az egyetemeket, hogy minél gyakrabban indítsanak vállalkozási kedvet generáló programokat. Ezek segítenek bővíteni a vállalkozással kapcsolatos ismereteket, és remélhetőleg egyre több fiatal gondolkodik majd el azon, hogy a saját ötletét itthon, egy vállalkozás keretein belül valósítsa meg.

Ez azért nem tűnik könnyű feladatnak.

Valóban nem az. A rendszerváltás után nagyon bonyolult volt a vállalkozói világ, nagyon sok kockázattal, rengeteg hullámvölggyel. Egy ilyen időszak után nehéz megszólítani a fiatalokat, főleg azokat, akiknek alacsony a kockázatvállalási képességük. Első lépésként tehát a kockázatvállalási kedvet kell növelni, aminek egyik eszköze a startup vállalkozások támogatása lehet.

A végső célt tekintve mit várnak ettől az új pályázati konstrukciótól?

Egy innovációs rendszer akkor működik jól, ha a tudás létrehozói nagyon szoros kapcsolatban vannak a felhasználóival. Ennek a kapcsolatnak az a lényege, hogy a piac napi szinten jelzi az igényeket, hogy milyen tudásra van szüksége, a tudás létrehozói pedig azonnal reagálnak, hogy hol tartanak az adott témában. Magyarországon szerintem ez nagy feladat, de a jó hír az, hogy ehhez ma már minden szükséges feltétel megvan. A gazdaság növekszik, vannak innovatív piaci szereplők, köztük kkv-k és nagyvállalatok, valamint hagyományos tudásbázisként létezik egy egyetemi és akadémiai kutatóhálózat, és léteznek a nagyvállalatoknál is kutatóhelyek. Nekünk az a dolgunk, hogy ezeket összekössük egymással. Akkor hívhatjuk majd mindezt hatékonyan működő innovációs ökoszisztémának.

Forrás: magyarhirlap.hu