Online sajtó

Hatalmas az érdeklődés a Befektetés a jövőbe pályázati felhívás iránt, amely révén 7 milliárd forint támogatáshoz juthatnak a népegészségügyi szempontból jelentős kutatás-fejlesztési projektek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból - jelentette be Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára a tárca szerdai tájékoztatása szerint.

Budapest - Összesen 7 milliárd forint támogatáshoz juthatnak a népegészségügyi szempontból jelentős kutatás-fejlesztési projektek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból – jelentette be Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese hozzátette, a „Befektetés a jövőbe” címmel meghirdetett új felhívásra már 54 projekt érkezett szakpolitikai véleményezésre.

Összesen 7 milliárd forint támogatáshoz juthatnak a népegészségügyi szempontból jelentős kutatás-fejlesztési projektek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból – jelentette be Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese hozzátette, a „Befektetés a jövőbe” címmel meghirdetett új felhívásra már 54 projekt érkezett szakpolitikai véleményezésre.

Felgyorsult a hazai hidrogéntechnológiai képességek felmérése, a kutatásokon és fejlesztéseken egy korábban meghirdetett, négymilliárd forintos pályázati keret is lendíthet.

A Memories of Hungary cégcsoport és a Hungarian Souvenirs Kft. a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel közösen hirdetett az év elején pályázatot az Egyetem hallgatói számára, mely szabadon választott, karakteres, kiemelkedő budapesti turisztikai látványosságok bemutatását célzó grafikai tervek születését kívánta elősegíteni.

A Magyar Innovációs Szövetség az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumával közösen, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal főtámogatásával hirdeti meg a 30. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt. Az idei kiírás szerint a kreatív fiatalok összesen ötmillió forint jutalmat kaphatnak, a dobogós helyezés pedig 100 többletpontot fog érni a jövő évi egyetemi felvételin. A legeredményesebb felkészítő tanárok és középiskolák szintén jelentős támogatásban részesülnek.

Az ELTE etológusai felfedezték, hogy a kutya és az ember agya eltérően súlyozza a különféle vizuális információkat másokról. Míg az emberi agy különösen érzékeny az arcokra, a kutyákra ez nem jellemző. A kutatás eredményei segíthetnek jobban megérteni a társas funkciók agyi szerveződését és evolúciós fejlődését.

A Szent István Egyetem és jogelőd intézménye, a Kaposvári Egyetem, valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) és a Gabonakutató Nonprofit Kft. is sikerrel pályázott a Tématerületi Kiválósági Program 2020 felhívására. A vízgazdálkodás, növénynemesítés és élelmiszerbiztonság területét is érintő kutatások összesen mintegy 3,2 milliárd forint támogatásból valósulhatnak meg.

Óriási előnyt jelenthet a sikeres szereplés az egyetemi felvételin. A Magyar Innovációs Szövetség az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumával közösen, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal főtámogatásával hirdeti meg a 30. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt.

Az ELTE etológusai felfedezték, hogy a kutya és az ember agya eltérően súlyozza a különféle vizuális információkat másokról. Kiderült, míg az emberi agy különösen érzékeny az arcokra, a kutyákra ez nem jellemző. A kutatás eredményei segíthetnek jobban megérteni a társas funkciók agyi szerveződését és evolúciós fejlődését.

Kutyák és emberek vizuálisinformáció-feldolgozását vizsgálták közös kísérletükben magyar és mexikói tudósok. Kiderült, hogy a két fajnál nem ugyanazok a képek hozzák működésbe ugyanazt az agyi területet, hanem a fajtársak látványa, tehát amikor kutya kutyát, ember pedig embert lát. Korábban úgy gondolták, a kutyák a kutyaarcokra érzékenyek, de az új tapasztalatok szerint a fajtársra van megkülönböztetett érzékenységük, az embernél viszont az arc- és nem a fajtárs-preferencia az elsődleges.

A Magyar Innovációs Szövetség idén 30. alkalommal hirdette meg az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt az Innovációs és Technológiai Minisztériummal és az Emberi Erőforrások Minisztériumával közösen, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) főtámogatásával csütörtökön Budapesten.

Szeptemberben új felállásban kezdte meg a tanévet a kecskeméti Neumann János Egyetem: állami fenntartásúból államilag elismert, közhasznú magán felsőoktatási intézménnyé vált. A stratégiai fejlesztések célja, és az egyetem legfontosabb célkitűzése, hogy tíz éven belül a legjobb fúziós egyetemek közé tartozzon a kis létszámú technológiai-műszaki egyetemek között. A fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnökével, Csizmadia Norberttel beszélgettünk.

Ahogy a 2020. augusztus 30-án megjelentetett közleményében az NKFIH már jelezte a pályázati keretösszeg tekintetében a kollégiumok által eredetileg előterjesztett támogatási döntési javaslat keretösszege az idei évben bővült, tekintettel az Élvonal pályázatok 300 millió forint maradványkeret átcsoportosítására. Ebből a forrásból kiemelt szakpolitikai szempontok mentén további 7 pályázat támogatása valósul meg.

A vízgazdálkodás, a növénynemesítés és az élelmiszerbiztonság területét is érintő kutatások valósulhatnak meg összesen mintegy 3,2 milliárd forint támogatásból a 2020-2022-es időszakban, miután a Szent István Egyetem és jogelőd intézménye, a Kaposvári Egyetem, valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) és a Gabonakutató Nonprofit Kft. is sikerrel pályázott a Tématerületi Kiválósági Program 2020 felhívására.

A 2020-as tanév sok új változást hozott a kecskeméti Neumann János Egyetemen: állami fenntartásúból államilag elismert, közhasznú magán felsőoktatási intézménnyé vált, az új felállás mellett pedig új tantárgyak is kerültek a tanrendbe, amiket felvehetnek a hallgatók.

A napokban indul a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) fontos új kezdeményezése, a Hungarian Startup University Program (HSUP), amely hosszú távon is pozitív hatással lehet a hazai ökoszisztéma fejlődősére. A hiánypótló képzés célul tűzte ki, hogy felhívja a felsőoktatásban tanuló tehetséges fiatalok figyelmét: az innovatív ötletek vállalkozássá fejlesztése olyan karrierlehetőség, amelyre sokan talán nem is gondolnak még ebben az életkorban. A részletekről Kölkedi Krisztiánt, az NKFIH főosztályvezetőjét, a program felelősét kérdeztük.

A Magyar Innovációs Szövetség idén 30. alkalommal hirdette meg az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt az Innovációs és Technológiai Minisztériummal és az Emberi Erőforrások Minisztériumával közösen, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) főtámogatásával.

„Egyszerre kell megvédenünk az emberek életét és egészségét, és biztosítanunk azt, hogy Magyarország működjön. Ezért is kulcsfontosságú minden kutatás, amely a koronavírus elleni küzdelmet segíti. A favipiravir hazai fejlesztése szempontjából is nagyon bíztató, hogy a japán klinikai kísérletek bizonyították: hatékony a szer a COVID-19 tüneteivel szemben” – jelentett ki Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkára.

A létrejövő kompetenciaközpont küldetése, hogy a körforgásos gazdaság követelményeit integrálja az oktatásba, a kutatás-fejlesztésbe és az innovációs tevékenységbe