Ön itt áll: A HivatalrólA HivatalrólKiadványok, publikációkJogelőd szervezetek kiadványaiHivatali kiadványok
Lehet-e húzóágazat a biotechnológia?
Lehet-e húzóágazat a biotechnológia?
2006. március 01.
Módosítás: 2018. május 15.
Olvasási idő: 4 perc

A vitafórumra 2005 május 4-én került sor az NKTH Szervita téri székházában.

Boda Miklós az NKTH elnöke vitaindító előadásában a biotechnológia szerepét vázolta nemzetközi kitekintésben, és dinamikus felfutását, mutatta be távol-keleti, és európai példákon illusztrálva. Személyes véleményeként a hazai biotechnológia gyengeségének a hazai biotech cégek kis számát, a fragmentált kutatói környezetet és a hozzáértő projekt- és termékmenedzserek hiányát jelölte meg. A megoldandó feladatokat a nemzetközi színvonalú biotechnológiai húzóágazati központ kialakításában, inkubátorházak létesítésében és működtetésében, valamint a biotechnológiai KKV-k innovációt ösztönző programjainak indításában látta.
A vitaindító előadás letölthető

Dr. Dinnyés András, a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont munkatársa:” Biotechnológia: forradalom a magyar agráriumban, ha igen, miért nem?” c. előadásában vázlatosan áttekintette a biotechnológia eddigi történetét, majd sorra vette, az agráriumban milyen lehetőségek adódnak a növénytermesztés, állattenyésztés és mezőgazdasági genomika területén. Feltette a kérdést, fel vagyunk-e készülve az új ismeretek hasznosítására? Vázolta a GMO (Genetikailag Módosított Organizmusok) alkalmazásával kapcsolatos európai és hazai idegenkedés potenciális következményeit. Meddig lehet úgy kutatni, ha bizonytalan a végfelhasználás és az ipari támogatás. Ez szerinte hosszú távon a kutatók elvándorlásához, vagy profilváltásához vezet. Ezért ezen a területen egyértelmű hosszú távra szóló elhatározást tart szükségesnek. Vázolta a lehetséges fejlesztési területeket, és számba vette, ehhez ma mi hiányzik?
A vitaindító előadás letölthető

  • Tőke (állami,vállalkozói , kockázati befektetői)
  • A szabályozás biztonsága
  • Spin-off cégek és agrár inkubátorházak
  • Kritikus tömeggel rendelkező agrár biotech tudásközpontok
  • Hazahozott szakemberek (világos mobilitási stratégia)

Dr. Szabó Csaba, a Semmelweis Egyetem Klinikai Kísérleti Kutató és Humán Élettani Intézetből az egészségügyi biotechnológia területén elképzelhető fejlesztések problematikáját tekintette át.
Alapvető hiánynak a sokoldalú, akadémiai/egyetemi illetve ipari alkalmazás-szemléletű kutatásban egyaránt jártas szakemberek és szervezési közgazdasági háttér gyengeségét nevezte meg. A sikeres biotechnológiai húzóágazat megteremtéséhez kell:

  • Szaktudás (megfelelő mennyiségű és minőségű szakember gárda szakmunkások is)
  • Gondolkodásmód (ipari-akadémiai szemlélet ellentétének feloldása)
  • Pénz (Tőke, és finanszírozási lehetőségek és intézményrendszerük)
  • Háttérintézmények (Egyetemek, kormányzat, Ipar, kockázati tőke, Lobbi mechanizmusok)

A fenti tényezők bonyolult egymásra hatási rendszerben működnek csak kielégítő hatékonysággal. A szaktudáshoz nem elég a szakmai oktatás színvonalához megfelelő források biztosítása, a hozzá való emberanyag biztosítása legalább ilyen fontos.

A kormányzati intézményeknél a hosszú távú tervezés és kormányzati prioritások meghatározása elengedhetetlen. Fontos a kis üzleti vállalkozások innovatív kutatás-fejlesztésének a támogatási rendszerének létrehozása, megfelelő szakaszolással, 3 fázisban. Erre amerikai, működő példát mutatott be:

  • I. fázis: : Megvalósíthatóság bizonyítása (6 hónap, 100.000 USD grant)
  • II fázis: prototípus kifejlesztése (2 év 500.000 USD grant, 250.000 USD matching fund)
  • III. Termékfejlesztés piaci termékké (tőkepiaci forrásokkal)

A rendszer bírálati kritériumai a tudományos színvonal, a résztvevők kvalifikációi, valamint a projekt kommercializációs lehetőségei. A bíráltatást peer review- rendszerben, fellebbezési lehetőséggel, évi három fix beadási határidővel működtetik, előre meghatározott szabályok szerint kiszámíthatóan.
A vitaindító előadás letölthető

Ifj. Duda Ernő, a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnöke stratégiai megközelítésben vizsgálta a biotechnológia hazai helyzetét és lehetőségeit. Amiért érdemes a biotechnológiát húzóágazatnak tekinteni:

  • Jól fizető, magas kvalitású munkahelyeket teremt
  • Nem csak számos piaci területet érint, átfogja a K+F-et, a gyártást és a szolgáltatásokat.
  • Számos egyéb ipari szektor növekedését is előmozdítja pl. ICT, elektronika, optika, fonomgyártás
  • Az állampolgárok jólétéhez hozzájárul a termékein és szolgáltatásain keresztül

Magyarországon jelenleg mintegy 30 gyógyszer-egészségügyi területen működő biotech cég van 4 egyetemi városban. Pozíciónk az új EU tagok viszonylatában jó. Jövőképként azt határozta meg, hogy 2010-re Magyarország váljon az EU csatlakozó országok biotech vezetőjévé, és kerüljön be a Európa legjelentősebb 10 biotech országa közé:
Célként 2010-re 100-200 új biotech cég megalapítása, melyekből 2010-re 80 életképes cég marad meg, ebből

  • 2-3 nagy cég 100 M Euró feletti piaci értékkel, esetleg tőzsdén,
  • 5-8 közepes cég 10 M Euró feletti értékkel
  • 15-20 korai fázisú kis cég 1-10 M Euró piaci értékkel
  • 40-50 start-up cég

továbbá:

  • 2-5 újabb KF nagyberuházás gyógyszeripari vagy biotech nemzetközi cég részéről
  • Néhány ezer magasan kvalifikált új munkahely

A vitaindító előadás letölthető

Eszközök a célok elérésére:

Összehangolt intézkedések egy nemzeti stratégia mentén, mely az összes elmaradott területet kezeli.
Az összehangoltságot biztosító intézményrendszer kialakítása az állam aktív elkötelezett szerepvállalásával:

  • Magas szintű alap- és alkalmazott kutatás biztosítása
  • Technológia transzfer rendszer és inkubáció elősegítése, működtetése
  • KKV finanszírozás
  • Megfelelő ipari munkaerő biztosítása, képzéssel
  • Globális pozicionálás, ismertség növelése, közvetlen külföldi beruházások elősegítésével

A hozzászólásokban kiemelték a minőségbiztosítás és szellemi tulajdonjogok kezelésének fontosságát, a szabadalmaztatási szolgáltatások biztosítását és menedzselését is.

A vita végkicsengése egészében véve pozitív volt, mert a cél kitűzésén túl az eléréshez vezető út és annak feladatai tisztázódtak. Az azóta eltelt fél év alatt több feladat megvalósítása érdekében történtek lépések a vázolt stratégia szerint:

  • Bioinkubátor-ház pályázat meghirdetése és lebonyolítása.
  • Ötlet pályázati rendszer meghirdetése a szakaszolt kisvállalkozási támogatási rendszer kiépítése érdekében.
  • Húzóágazati klaszter-centrum pályázat kiírása gyógyszer-egészségügy területén.

Imre József
Sratégiai Főosztály

Utolsó módosítás: 2018. május 15.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?