A magyarországi energiapolitika fő célja az ellátásbiztonság megteremtése és fenntartása, a gazdaságosság megvalósítása és a környezet megóvása. Fő prioritásai az energiatakarékosság, a megújuló energiahordozók felhasználásának növelése és a környezet védelme. Hazánk energiahordozó importja ma meghaladja a 70%-ot és a hazai források fokozatos kimerülése miatt energiaimport függőségünk a jövőben elkerülhetetlenül tovább fog növekedni.

Az élővilág egészséges feltételeinek a megteremtéséhez egyre fokozódó környezetvédelmi intézkedésekre van szükség, amelyeket elsősorban az energiatakarékosság révén lehet biztosítani. Magyarországnak fontos nemzetközi kötelezettségvállalásai is vannak e téren, melyek közül a legfontosabb az alternatív energiaforrások hasznosításának növelését leginkább érintő környezetvédelmi egyezmény, a Kiotói Jegyzőkönyv. Ennek aláírásával Magyarország azt vállalta, hogy a 2008-2012-es évek átlagában az 1985-1987-es évek átlagához képest 6%-kal csökkenti a hazai széndioxid egyenértékben mért üvegházhatású gázok kibocsátását.

Az Európai Unió irányelve értelmében Magyarországon a megújuló energiával termelt villamos energia részarányát 2010-ig 3,6%-ra kell növelni. Magyarországi országgyűlési határozat alapján a bio-üzemanyagok részarányát 2010-re 4%-ra szükséges növelni.

A megújuló energiahordozók felhasználása következtében:

• javulhat a környezet állapota,
• a klímaváltozás szempontjából
• a fosszilis energiahordozóknál kisebb mértékben terheljük a környezetet, fosszilis energiahordozót válthatunk ki, ezáltal mérséklődhet a hagyományos energiahordozóktól való energiaimport függőség,
• az import terhek csökkennek,
• munkahelyek keletkeznek,
• elősegíthetjük a mezőgazdasági struktúra megváltozását, ami kedvezően hat a vidéki élet minőségének javítására és a lakosság helyben tartására,
• új magas szintű technológiák alkalmazása válik lehetővé.

Magyarországon a megújuló energiahordozók felhasználásának növelése céljából a hazai lehetőségek függvényében a legnagyobb eredményeket biztosító területek a következők:

• erőművi biomassza felhasználás növelése,
• biogáz felhasználás növelése,
• közlekedési célú megújuló energiahordozó felhasználás növelése.

A szilárd halmazállapotú biomassza (tűzifa, energetikai céllal termesztett növények, mező- és erdőgazdasági termékek, hulladékok) energiahordozóként történő hasznosítását az alábbi kutatás-fejlesztési programok támogatásával segíthetjük elő:

• az energiatermelés céljára – hosszú távon fenntartható, a természetvédelmi és tájvédelmi célokat, valamint a biológiai sokféleség megőrzését figyelembe vevő módon – kitermelhető faanyag mennyiségének és minőségének kutatása,
• faapríték, pellet készítő, brikettáló eszközrendszer továbbfejlesztése,
• szabályozható működtetésű illetve automatizált biomassza-tüzelő és hőhasznosító egységek és rendszerek fejlesztése.

A gáz halmazállapotú energiahordozóként használt biomassza (trágya, fekália, élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok, valamennyi zöld növényi rész, háztartási hulladékok, kommunális szemétből származó szennyvíziszap, stb.) hasznosításához a kutatás-fejlesztés a biogáz motoros hasznosító rendszerek kialakításával járulhat hozzá.

A folyékony halmazállapotú energiahordozóként használt biomassza hasznosítása növényi eredetű alkoholok (bio-etanol) és növényi olajokból átészterezéssel illetve más kémiai eljárással előállított biodízelek formájában történik. Ezen a területen új technológiák, eljárások kifejlesztésének támogatása indokolt.

Imre József
Sratégiai Főosztály