Az élelmiszeripar ágazati nettó árbevétele 2003-ra elérte a 2 647,4 milliárd Ft-ot. Az élelmiszeripar vállalati struktúrája 2000 és 2003 között arányaiban nem változott. A 20 fő alatti vállalkozások aránya 88,8 %. A középvállalkozások (50-250 fő közötti létszámmal) száma enyhén nőtt (298-ról 342-re) a nagyvállalatok száma (100-ról 92-re) enyhén csökkent.

2003-ban 409 vállalat rendelkezett külföldi tőkével, amelynek az összege 518.2 milliárd Ft volt. A szektorra jellemző exportértékesítés 20 %-át teszi ki az árbevételnek. Az ágazatban termelt bruttó hozzáadott érték az árbevételhez képest alacsony, 498 milliárd Ft.

Az ágazatban foglalkoztatottak összlétszáma folyamatosan enyhén csökken, 2003-ban 152 ezer fő volt.

Az iparág helyzetét alapvetően a betelepült külföldi befektetők határozzák meg. A külföldi befektetések fő mozgatórugói a piac- és hatékonyságkeresés voltak.

Az iparágban K+F tevékenységet végző foglalkoztatottak száma a nagyvállalatoknál ugrásszerűen megnőtt 2000-től 2003-ra (129-ről 534-re). A műszaki végzettségűek száma a két időpont között 60 %-al növekedett. Az iparági K+F ráfordítás vállalati méret szerint eltérő tendenciákat mutat. A nagyvállalatok ráfordításai csekély mértékben nőttek (513 millió Ft-ról 583 millió Ft-ra), a középvállalatok K+F ráfordítása viszont a tizedére esett vissza (469 millió Ft-ról 44 millió Ft-ra).

A kibontakozás legnagyobb gátja az agrárstratégia, illetve az agrárkutatási stratégia, hiánya, valamint a forráshiány, a források nem elég hatékony felhasználása, a frakmentált kutatói környezet.

Az exportlehetőségek miatt a magyar élelmiszeriparnak a magas hozzáadott értékű termékekre kell koncentrálnia.

A dinamikus kis- és középvállalkozások K+F ráfordítását célszerű növelni, serkentve őket a magas hozzáadott értékű, speciális (bio-, hungaricum stb.) termékek előállítására.

Ehhez elő kell segíteni az élelmiszeripari KKV-k klaszteresedését (Nemzeti Élelmiszeripari Platform), támogatni kell az innovatív ötletek piaci megvalósulását.

Imre József
Stratégiai Főosztály