Ön itt áll: A HivatalrólA HivatalrólKiadványok, publikációkJogelőd szervezetek kiadványaiHivatali kiadványok
Lehet-e húzóágazat a nanotechnológia? Lehet-e húzóágazat nanotechnológia nélkül?
Lehet-e húzóágazat a nanotechnológia?
2006. március 02.
Módosítás: 2018. május 15.
Olvasási idő: 3 perc

Az Egyesült Államok, Japán és az Európai Unió 2003-ra több mint 3-szorosára növelte azt az állami támogatást, melyet 2000-ben nanotechnológiára fordított.

Mit ígér a nanotechnológia?

  • „Tiszta” energiaforrást
  • Mindenki számára elérhető „tiszta” vizet
  • Hosszabb és egészségesebb emberi életet
  • A mezőgazdaság termelékenységének maximalizálását
  • Hatékony, mindenki számára elérhető információs technológiát
  • Az űrkutatás rohamos fejlődését

A nanotechnológia, mint az új ipari forradalom hajtóereje. Kimaradhatunk-e ebből?

  • 1780-1840: gőzgép, textilipar, gépipar -> Anglia
  • 1840-1900: vasút, acélipar -> Európa (Anglia, Franciaország, Németország)
  • 1900-1950: villanymotor, nehéz vegyipar, autóipar, fogyasztási cikkek -> USA
  • 1950- : műanyagok, szerveskémia (olaj), számítógépek -> Japán, Csendes Óceáni térség
  • 2010 - : Kína? India? ……………….Magyarország?

A szerkezeti alkalmazások, ICT, biotechnológia, szenzorok, vizsgáló berendezések és a környezetvédelem területén 2010-re illetve 2020-ra nagyságrendekkel növekedni fog a nanotechnológiai anyagok és eszközök igénye.

Nanotechnológia ill. hasznosulás:

  • Ismert alkalmazások “forradalmasítása” nanoszerkezetek felhasználásával.
  • Merőben új alkalmazások kialakulása - főleg a bio-, kémiai és fizikai megközelítésmódok kombinációi nyomán.

Piaci lehetőségek:

1. Generáció Napjaink
Passzív nanostruktúrák: bevonatok, nanoszemcsés, nanostruktúrált fémek, polimerek, kerámiák.
     
2. Generáció 0-5 év
Aktív nanostruktúrák: félvezetők, célzott gyógyszer adagolás.
     
3. Generáció 2010 után
3-D nanorendszerek: heterogén nanovegyületek, különböző „szerveződési” technikák, hálózatok a nanotartományban, új architektúrák
  
4. Generáció 2020 után
Heterogén molekulákból álló molekuláris nanorendszerek, melyek modellezik az életfolyamatokat.

Nanotechnológiák széleskörű elterjedéséhez megoldandó feladatok:

  • Élettartam vizsgálatok
  • Biztonsági, toxikológiai vizsgálatok
  • Nanometrológiai standardok kidolgozása
  • Etikai kérdések szabályozása
  • Alkalmazhatóság szigorú kontrolja

Hazai lehetőségek az ipar számára. Honnan nőhet ki a magyar nanoipar?

  • Kis és közepes vállalatok: rugalmasabbak, piacérzékenyebbek, innovatívabbak.
  • Az egykori nagy ipari kutatóintézetek, nagyvállalatok „romjain” alakult új - elsősorban kis-, és közepes vállalatok – vállalkozások: több évtizedes szakmai kultúrák, felhalmozott tudás és szakmai kapcsolatok
  • Tradicionális magyar ágazatok: gyógyszeripar, kolloidika, katalizátorok, festékipar, ….. 
  • Nagy hozzáadott értékű termékek: gyógyszeripar, orvostechnika,….
  • Spin-off vállalkozások: egyetemi, kutatóintézeti „tudásbázis” háttérrel
  • Egyetemek-kutatóintézetek - vállalkozások konzorciumai: tudásbázis + hardwer (műszerpark, vizsgáló berendezések) + piacismeret Interdiszciplináris tudomány

Milyen forrásból kell felnőni a magyar nanoiparnak?

  • Állami finanszírozás -> Teljes technológia-váltás
  • Magántőke -> Hatékonyság, közös kockázatvállalás
  • Nemzetközi (EU) finanszírozás -> Interdiszciplináris terület.
  • Multifunkciós termékek.

Oktatási kérdések

  • Nanotechnológia vagy nanotudomány?
    Nem szabad megismételni azt a hibát, hogy nem oktatunk technológiát. Esélye a kutatóegyetemnek van.
  • Legyen-e akkreditált felsőfokú szakképzés?
    Igen. Pl.: nanotechnológiai mérnök. MSc-vel kell kezdeni (nem menedzser, hanem szakember képzés). Szükséges ipari, félüzemi, laboratóriumi gyakorlat kül- és belföldön
  • Legyenek-e más képzési fokozatok?
    Igen.

Javaslatok:

  • Általános és specializált tanszékek (pl. Nanoelektronika) kellenek;
  • Karközi képzés (pl. BME terméktervező mérnök képzés);
  • Stabil informatikai ismeretek.

Ajánlás:

  1. Kell egy nemzeti nano stratégia, melynek négy fejezete legyen:
    • K+F
    • Ipar
    • Oktatás
    • Társadalmi aspektusok
  2. K+F szemléleti, szervezeti, infrastrukturális, vállalkozás-támogatási és oktatási adaptáció szükséges!

Nano-SWOT

Strengths

  • Erős alapkutatási háttér az MTA és egyetemi kutatóhelyeken
  • Erős kibontakozó hajlam az interdiszciplináris megközelítésre
  • Európai nagyberendezési hozzáférés, kapcsolatok

Weaknesses

  • Nanoméretek megmunkálása, manipulálása itthon megoldatlan
  • Foundry hozzáférés vonzatai meghiúsítják a kezdeményezéseket
  • Élvonalbeli karakterizáció, nano-analitika K+F számára is elérhetetlen
  • Hiányoznak a hazai nanotechnológiai vállalatok.
  • Fregmentált a kutatói környezet.
  • Hiányoznak a projekt és termék menedzserek.

Opportunities

  • Koncentrált fejlesztés az NSRK-ban
  • Infokommunikációs infrastruktúra
  • Virtuális kutatóhálózatok révén a regionalitás hátrányainak leküzdése
  • Nemzetközi régióbeli vezető szerep esélye közös célok követésével

Threats

  • Elvesztjük érdekességünket a K+F partnerek számára (EU és egyéb)
  • Már nem tudunk bekapcsolódni csúcstechnológiai fejlesztésekbe
  • Megfelelő (gyakorlati) oktatás híján a know-how-k átvétele is kétséges

Lehet-e húzóágazat (a gazdasági fejlődés motorja) a nanotechnológia?
Igen, sőt a nanotechnológia alkalmazása nélkül belátható időn belül nem lehet eladható terméket a piacra juttatni!
Új, globális piacon versenyképes termékekre van szükség.

Ha igen, akkor miért nem?
A nanotechnológia - mint evolúciós termék - nem külön iparág, hanem valamennyi hagyományos termelési-szolgáltatási terület (ipar, mezőgazdaság, egészségügy, stb.) csúcstechnológiai katalizátora (bár nem kizárt, hogy keletkezik majd csupán a nanoméreteken alapuló új ágazat)!

Imre József
Stratégiai Főosztály

Utolsó módosítás: 2018. május 15.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?