I. A Kormány „Új Magyarország” programjának kutatás, fejlesztés és innováció (K+F+I) fejezete

A fejezetben útmutatás található a gazdaság-fejlesztés, innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtésének lehetőségeiről és az abból adódó feladatokról:

A gazdasági szabályozórendszer fejlesztése, az öko-hatékony innováció ösztönzése, amelyet a különböző pályázati rendszerek bíráló bizottságaiban tárcaképviselettel érünk el,

• A vállalkozások és a felsőoktatás innovációs tevékenységének és együttműködésének ösztönzése (Tematikus Kutatási Központok, Regionális Egyetemi Kutató Központok és Kooperációs Kutató Központok környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi kutatási tevékenységének koordinálása),
• Környezetvédelmi és környezetbarát ipari és technológiai fejlesztések koordinálása.
• Ennek elérése érdekében a tárca érdekeinek képviselete és érvényesítése történik az országos programokat koordináló és végrehajtó szervezetekben a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) K+F+I pályázatai szakértői bizottságaiban, a Tudomány és Technológiai Együttműködések tárcaközi bizottságaiban, a Gazdasági Operatív Programok (GOP) K+F+I bizottságaiban, az Országos Tudományos Kutatások Alap (OTKA) bizottságában, a Kutatás-fejlesztési Alapítványok kuratóriumaiban

II. A Kormány Tudomány-, Technológia- és Innováció-politikai (TTI) stratégiája és Intézkedési Terve (IT)

A TTI stratégia 1023/2007. (IV. 5.) Kormány határozattal lépett életbe, amely 2010-ig, illetve 2013-ig határozza meg a kormányprogrammal harmonizált tudomány-, technológia- és innováció-politikai célokat és elveket, valamint öt prioritásban fogalja össze a középtávú tennivalókat:

• a tudományos kutatás eredményeinek hasznosulása,
• minőség-, teljesítmény- és hasznosítás vezérelt, hatékony nemzeti innovációs rendszer létrehozása,
• megbecsült, a tudásalapú gazdaság és társadalom igényeinek megfelelő kreatív, innovatív munkaerő képzése,
• a tudás létrehozását és hasznosítását ösztönző gazdasági és jogi környezet kialakítása,
• a globális piacon versenyképes hazai vállalkozások, termékek és szolgáltatások megjelenítése.

A stratégiát a szaktárcák (EüM, FVM, KvVM, SZMM) véleményét és javaslatait figyelembe véve a GKM, OKM és az MTA szakemberei készítették el.

A stratégia végrehajtására 2007-2010 évekre szóló IT készült.

Az IT tartalmazza a konkrét megvalósítási programokat, azok forrásait és ütemezését, a kormányzati irányítási struktúra módosítását, a technológiai és innovációs jogszabályi környezet átalakítását valamint a TTI politika súlyát és szerepét a kormányzati tevékenységben.

Mindezen célkitűzéseket felsővezetői szintű képviseletek ellátásával éri el a tárca. Miniszteri képviselettel részt veszünk a Kormány Tudomány és Technológia Politikai Kollégium (TTPK) és a Tudományos, Technológiai Tanácsadó Testület (4T) munkájában. A Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (KuTIT) tevékenységében államtitkári képviselettel érvényesíti a tárca szakterületeinek érdekeit.

III. KEXPORT program

A gazdasági növekedés környezeti hatásainak kezelése mára az egész világon stratégiai kérdéssé vált. A környezet védelme nemzeti, regionális és globális dimenzióban egyaránt nagy teret kap. E folyamatban a szakterületen „élenjáró” országok nemzetközi kereskedelmük élénkítésével, új piacok elérésével is erősíteni kívánják pozícióikat. A magyar környezetvédelmi iparban felhalmozódott tudás, a fejlett technológiák és innovatív megoldások alkalmazásának hazai gyakorlata nem csak a külpiacokon való fokozottabb megjelenés lehetőségét vetíti elő, de azt is, hogy a magyarországi nagyberuházásoknál, infrastrukturális fejlesztéseknél a magyar környezetvédelmi beszállítók előtérbe kerüljenek.

Az Európai Unióhoz hasonlóan Magyarország is több módon segíti a környezettechnológiák hazai elterjesztését, a kapcsolódó fejlesztéseket, beruházásokat. A rendelkezésre álló környezettechnológiák, fejlesztések hazai ismertségének növelése, a pályázati és támogatási lehetőségek ismerete kulcsfontosságú a piaci pozíciók javításában. A környezettechnológiák fejlesztése, elterjesztése több célt szolgál egyszerre: javítja a versenyképességet, a foglalkoztatottságot és egyúttal hozzájárul a környezet hatékonyabb védelméhez. A környezettechnológiák támogatása érdekében az Unió 2004-ben kiadta a Környezettechnológiai Cselekvési Tervet (ETAP), amely számos intézkedést irányoz elő a környezettechnológiák támogatására, a benne rejlő lehetőségek kiaknázására.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2006. őszén az iparág nemzetközi versenyképességének növelése érdekében átfogó külgazdasági programot indított el. A KEXPORT néven futó, a közszféra és a magánszektor újszerű együttműködését jelentő kollektív program fő célja elősegíteni az innovatív termékekkel rendelkező magyar vállalkozások exporttevékenységét, a befektetések ösztönzését. A közös munka alapeleme az erőforrások platformszerű összehangolása. A kormányzati, a vállalkozói, az exportfejlesztési, valamint a K+F és innovációs eszközök együttes alkalmazása az érintett intézmények összefogásában történik.

Fenti célt szolgálandó a KvVM minisztere 2007. január 26-án Együttműködési megállapodást írt alá a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége, a Magyar Befektetés és Kereskedelemfejlesztési Kht. és az Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal vezetőivel a hazai vállalkozások külpiaci terjeszkedésének elősegítésére.

A megállapodás részesei közös platformot hoztak létre az információcserére, illetve terveik, akcióik összehangolására. Mindez nem csak külföldön, de a hazai partnerek (így pénz(hitel)intézetek, egyetemek, kutatóközpontok, kamarák, civil szervezetek) irányában is a korábbinál összefogottabb, így hatékonyabb megjelenést tesz lehetővé. Az aláírók által létrehozott környezeti külgazdasági Munkacsoport közös akciótervet dolgozott ki és megkezdte az információs bázis kialakítását. A folyamatos információáramlást, az egyeztetések és döntések könnyítését, gyorsítását az alábbi - egymásra épülő - partnerségi forma biztosítja:

• Munkacsoport – a környezetvédelmi külgazdasági programot koordináló operatív, gyors reagálású csapat, a KvVM szakállamtitkárságok, a KSZGYSZ, az ITDH, a KüM, a GKM és az NKTH 1-1 kijelölt képviselőjéből, első időszakban heti rendszerességgel tanácskozva.
• Fórum – az érdeklődő/érdekelt vállalkozások, szervezetek tájékozódását segítő, közvetlen problémafelvetést biztosító informális testület, rendszerességgel tanácskozva.
• Információs Rendszer – széles körben elérhető elektronikus adatbázis (önálló vagy csatolt honlap) külföldi fejlesztési programokról, pályázatokról, rendezvényekről, a hazai vállalkozásokról és innovatív technológiákról, interaktív működéssel. A tájékozódást és kapcsolatépítést www.kexport.hu honlap segíti.

IV. Az Európai Uniós tagságunkból adódó nemzetközi K+F+I érdekérvényesítés

A tárca érdekeinek képviselete és érvényesítése történik a nemzetközi tudományos és technológiai két- és többoldalú együttműködések végrehajtásában, és az Európai Unió 5. 6. 7. Kutatási, Fejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjában, biztosítva az Európai Kutatási Térség fejlesztésében való hazai részvételt.

A hazai kutatók 1999. óta teljes jogú tagként vesznek részt az EU Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjaiban. A csatlakozás után a 6. Keretprogram „Globális változások és ökoszisztémák” alprogramjában tárca képviseletet láttunk el. Ennek eredményeként két kutatás koordinációs projektben veszünk részt az „Európai Kutatási Térség Megerősítése” (ERA-Net) eszköz segítségével:

• CIRCLE ERA-Net „ A Klímaváltozás hatásainak kutatása Európai léptékben”
• BiodivErsA ERA-Net, az „ Európai biodiverzitás kutatás vizsgálata”

Mindezen tevékenységek, szem előtt tartva a fenntartható fejlődés elvét, hozzájárulnak a Kormány TTI stratégiájába való illeszkedéshez, amely előmozdítja az „Új Magyarország” program megvalósítását összhangban a tárca tudomány-, technológia és innováció politikai koncepciójával.

Ligetiné Nechay Erzsébet, Dr. Kelecsényi Sugárka, Dr. Hardy András, Vajda Attila
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium