A K+F-ráfordítások mindhárom szektorban emelkedtek, de eltérő ütemben: a legjelentősebben a vállalkozásoknál (13,2%-kal), legkevésbé a felsőoktatási kutatóhelyeknél (2,3%-kal). Az előző évektől eltérően a ráfordításokon belül szinte azonos ütemű volt a költségek és a beruházások növekedése, 8,6 illetve 8,7%-os. Kedvezően alakult a K+F-ráfordítások forrásainak összetétele is. 2008-ban a vállalkozások finanszírozták a kutatási-fejlesztési tevékenység legnagyobb részét (48,3%-át), átvéve ezzel a központi költségvetés korábbi vezető szerepét. A külföldről származó pénzeszközöknek nemcsak az aránya, de értéke is csökkent, mintegy 10%-kal.

A kutatás-fejlesztés feltételei az emberi erőforrást tekintve is javultak. Összesen 50 279 fő dolgozott K+F-területen, 1,6%-kal több, mint 2007-ben. A K+F-létszám az összes foglalkoztatott 0,71%-át tette ki, ami az előző évi 0,66%-hoz képest érzékelhetően magasabb arány. A költségvetési szférához tartozó kutatóhelyeken dolgozók részesedése tovább csökkent, a vállalkozásoknál foglalkoztatottaké pedig még nagyobb hányadot (2008-ban már 27,9%-ot) tett ki, miközben megmaradt a felsőoktatás meghatározó súlya. Közép-Magyarország kutatóhelyein foglalkoztatták az összes K+F-személyzet 57,9%-át, teljes munkaidejű dolgozókra átszámítva 64,6%-át. A kutatók csaknem kétharmada ebben a régióban tevékenykedett. Mindez egyértelműen Budapest – a kutatás szempontjából is – központi szerepének tudható be

A kiadvány az alábbi helyről tölthető le: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/tudkut/tudkut08.pdf