Ön itt áll: A HivatalrólA HivatalrólKiadványok, publikációkJogelőd szervezetek kiadványaiOTKA-kiadványok
A Pluto jéghegyei
A Pluto jéghegyei
2016. február 23.
Módosítás: 2017. december 29.
Olvasási idő: 4 perc
Február elején a Pluto „rejtélyes, úszó dombjai”-ról adtak hírt a NASA honlapján.

Hogyan úsznak ezek a dombok? – kérdeztük Kereszturi Ákostól, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársától.

Kereszturi Ákos
Kereszturi Ákos
Az úszás talán újságírói túlzás. A New Horizons szonda korábbi felvételein olyan jéghegyeket találtak, amelyek szilárd anyagon mozognak. Tehát két szilárd anyagról beszélünk, mindkettő plasztikus kicsit és mindkettő jég: az egyik vízjég, a másik nitrogénjég. A Plutón, mivel a Naptól távol kering, nagyon hideg van. Itt a vízen kívül más anyagok is megfagynak. A Földön a nitrogén gáz, mindannyian belélegezzük. Ha lehűtjük, először folyékony lesz, aztán szilárd. A Plutón olyan hideg van, hogy a vízjég mellett a nitrogénjég is megjelenik. A nitrogénjég sűrűsége nagyobb a vízjégénél. Hosszú idő alatt a kettő elkülönül egymástól, és a vízjég feljut a nitrogénjég tetejére. Ez nagy lassú folyamat, nem a mi hétköznapi időskálánkon kell mérni.

A Plutón van egy nagy vízjég páncél, a Szputnyik-síkság; alatta nitrogénjég húzódik. A nitrogénjég (szilárd fázisú konvekcióval) lassan áramlik, és a síkság széléről vízjégből álló hegyeket – kilométeres nagyságú, letöredezett blokkokat – visz magával. Ilyen értelemben úszik a jéghegy a felszínén, hiszen valójában két szilárd anyag mozog egymáson, de hosszú idő alatt ez a mozgás tényleg úszásra emlékeztet. A nitrogénjég-előfordulás valószínűleg az egész égitestre kiterjed, és néhány helyen, a nagy leáramlásoknál felhalmozza, felsorakoztatja az elragadott jéghegyeket. Legalábbis most ezzel a modellel írják le a látottakat.

Két, külön álló jéghegy a Szputnyik-síkság sejtszerű felületén
Két, külön álló jéghegy a Szputnyik-síkság sejtszerű felületén (NASA/Johns Hopkins University Applied Physics Laboratory/Southwest Research Institute)

 

Összefügg ez a jelenség azzal, hogy a Plutónak „fiatalos”, változatos a felszíne?

Ahogy mondtam, a nitrogénjég feltehetőleg konvekciós áramlással mozog, ami ma zajló folyamatot jelöl. Tehát azt mutatja, hogy aktív a felszín, amit a korábbiakban is sejtettek a szakemberek.

A Plutón összetett környezettel van dolgunk. Még a gyenge napsugárzás is szublimáltathatja a szilárd anyagokat, miközben áramlik a nitrogén, fölötte valahogy mozog a vízjég, és van egy kis légkör is, ahová szublimálhatnak, és ahonnan – akár máshol – kifagyhatnak a komponensek. Nem ismerjük még a részleteket, de az biztos, hogy ma is zajlanak aktív belső folyamatok.

Mi az oka annak, hogy a Plutót kiterjedt légkör veszi körül?

A Plutónak gyenge a gravitációs tere. A légkör egy része megmarad a bolygó körül, kis része kinyúlik az űrbe. Nagy, „felfújt” légkör keletkezik így.

Várhatók a következő hónapokban újabb információk a Plutóról?

A New Horizons és a Pluto randevújára még tavaly nyáron került sor, de körülbelül fél évig tartott, amíg a szonda letöltötte az összes adatot. Ezeket most dolgozzák fel, és az eredmények egymás után kerülnek nyilvánosságra.

Plutó
Nagyjából ilyennek látnánk a Pluto „kék egét” (NASA/Johns Hopkins University Applied Physics Laboratory/Southwest Research Institute)

 

Kereszturi Ákos jelenleg a Marsi üledékes képződmények vizsgálata földi analógiák alapján és kapcsolódás európai űrprogramhoz (116927) és a Törmelékzónák fejlődése naprendszerekben (104607) című támogatott projektekben dolgozik.

2016. február

Utolsó módosítás: 2017. december 29.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?