Ön itt áll: A HivatalrólSajtószobaSajtóközlemények, sajtóanyagok
Sajtótájékoztató - 2004. május 4.
Sajtótájékoztató - 2004. május 4.
2004. május 04.
Utolsó módosítás: 2019. március 20.
Olvasási idő: 35 perc
1.) A magyarországi kutatás-fejlesztés és innováció 2003. évi reformja
2.) A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal szerepe a hazai kutatás-fejlesztés kormányzati rendszerében
3.) A Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok pályázati rendszere
4.) A Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok 2004. évi előpályázatának eredményei
1.) A magyarországi kutatás-fejlesztés és innováció 2003. évi reformja
 
Az Európai Unió barcelonai csúcsértekezletén fogalmazta meg azt a célkitűzést, hogy a tagállamok átlagos kutatás-fejlesztési (K+F) ráfordításainak 2010-re el kell érniük a GDP 3%-át oly módon, hogy e kiadások 2/3-a vállalati forrásokból származzon.
 
Magyarország K+F ráfordításai 2002-ig: Az 1. ábra 1992-től 2002-ig Magyarország K+F ráfordításainak arányát mutatja a GDP %-ában, a 2. ábra pedig 2001-ben a K+F forrásainak megoszlását (forrás: KSH).
 

1. ábra
 
 

2. ábra
 
A Kormány 2002 májusában közzétett programja és a 2002 augsztusában elfogadott Középtávú Gazdaságpolitikai Program az innovációt és ezen belül a kutatás-fejlesztést súlyponti területként jelölte meg, kiemelve a következő feladatokat: innovációbarát szabályozási környezet megteremtése; Magyarország - mint kutatás-fejlesztési helyszín - vonzóvá tétele; a szellemi tulajdon védelmének erősítése; a kis- és középvállalatok innovációs forrrásainak bővítése. Kívánatos cél, hogy a hazai K+F ráfordítások GDP-hez mért aránya az 1%-ról 2006-ra elérje a GDP 1,8-1,9%-át, aminek az eddigi 34,8%-a helyett az 50%-a vállalati forrásból származzon.
 
E célok megvalósítása érdekében 2003-ban megkezdődött a hazai K+F irányítási, finanszírozási és intézményi rendszerének átfogó reformja. Ennek elemei:
 
2003 április - 1033/2003. Korm. hat.
a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium (TTPK) működéséről és
a Tudomány- és Technológiapolitikai Tanácsadó Testület (TTTT) létrehozásáról.
 
A TTPK a TéT politika legmagasabb szintű koordinációjáért felelős döntés előkészítő, javaslattevő jogokkal bíró Kollégium, amelyet a miniszterelnök vezet. A TTTT a TTPK munkáját segítő testület.
 
2003 augusztus
Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) létrehozása.
 
Az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságának a K+F pályázatok kezelésével foglalkozó részlegeinek bázisán jött létre. Önállóan gazdálkodó, teljes jogkörű költségvetési intézmény, amelynek felügyeletét 2004. január 1-től a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal látja el. A KPI kezeli a 2004. január 1-től működő Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot, ellátja a kutatás-fejlesztési pályázatok lebonyolítását és a szerződések menedzselését, ezen kívül a Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjában a kutatás, fejlesztés és innováció prioritás területén jelentkező feladatok közreműködő szervezete is egyben.
 
2003 augusztus - 1089/2003. Korm. hat.
A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvény koncepciója
 
A koncepció alapvető célkitűzésként említi az innovációs, illetve K+F tevékenység feltételeinek, a gazdaság versenyképességének javulását, a nagy hozzáadott értéket termelő munkahelyek számának növelését, az életminőség javulását, Magyarország sikeres illeszkedését az Európai Kutatási Térségbe, a hazai - főleg vállalati - K+F ráfordítások növelését, a kis és közepes vállalkozások lehetőségeinek javulását a K+F tevékenységbe való bekapcsolódásra, a támogatások nyílt, átlátható pályázati rendszerben történő elosztását, valamint a tudományos innovációs teljesítmények ismertségének és társadalmi rangjának növelését.
 
2003 november
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény
 
Az elkülönített állami pénzalap létrehozásával jelentősen emelkedik a K+F és az innováció hazai támogatása. A vállalkozások K+F tevékenységének támogatása megtöbbszöröződik. Az Alap két legfontosabb bevételi forrása a központi költségvetési támogatás, valamint a gazdasági társaságok (kivétel a 10 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek) által befizetendő járulék. Az innovációs járulék alapja a befizetésre kötelezettek előző évi korrigált nettó árbevétele, mértéke pedig a közepes és nagyvállalatok esetében 2004-ben e vetítési alap 0,2%-a, 2005-ben 0,25%-a és 2006-tól 0,3%-a. A kisvállalkozások esetében 2004-ben 0,05%, 2005-ben 0,1%, 2006-ban 0,15% és 2007-től 0,2% kulcsokat kell alkalmazni. A K+F tevékenység ösztönzése érdekében a gazdasági társaságok járulékfizetési kötelezettesége csökkenthető a saját forrásból végzett vagy a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő, valamint a non-profit kutatóhelytől megrendelt kutatás-fejlesztés közvetlen költségeinek összegével. Az Alapba befolyt összeg a 2004. év első negyedében 4,418 Mrd Ft.
Az Alapról szóló törvény két fontos garanciát tartalmaz az üzleti szféra számára. A központi költségvetési támogatás éves mértéke nem lehet kevesebb, mint a járulék megfizetésére kötelezetteknek a tárgyévet két évvel megelőző évi befizetései összege, emellett az Alap pénzeszközeit a gazdasági társaságok által közvetlenül vagy közvetve megvalósított innovációs, ill. K+F tevékenységre kell fordítani.
 
2003. december - 216/2003 Korm. rend.
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) létrehozása 2004. január 1-től.
 
A K+F új irányítási rendszerének központi eleme a Hivatal, amely a Kormány tudomány- és technológiapolitikájának kidolgozásáért, összehangolásáért és megvalósításáért felelős önálló, országos hatáskörű államigazgatási szerv.
 
2003 december - 255/2003. Korm. rend.
Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (KTIT)
 
Az Alap felhasználásával foglalkozó stratégiai kérdésekkel foglalkozó testület, amely az Országos Műszaki és Fejlesztési Bizottság utódjaként jött létre. A Tanács Hivatal mellett működő, a K+F politika stratégiai kérdéseiben állást foglaló testület, egyetértési és előzetes véleményezési jogosítvánnyal.
 
 
2.) A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal szerepe a hazai kutatás-fejlesztés kormányzati rendszerében
 
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal küldetése, hogy a technológiai fejlesztés és az innováció ösztönzésével hozzájáruljon a magyar gazdaság, a hazai termékek és szolgáltatások versenyképességének erősítéséhez és a lakosság életminőségének javításához. A Hivatal felelős a Kormány tudomány-, technológia- és innovációpolitikája alakításáért.
A Hivatal működésének célja az új tudás és az új technológiai ismeretek létrehozásának és hasznosításának előmozdítása a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból fenntartható fejlődés érdekében. Ennek keretében:
  • ösztönzi a kutatás-fejlesztést, valamint az eredmények hasznosítására irányuló tevékenységet,
  • elősegíti a nemzeti innovációs rendszer szereplői közötti párbeszédet, együttműködést és hálózatok kialakítását,
  • az innovációs projektek megvalósítása érdekében közreműködik a tőkepiac aktív szerepvállalását ösztönző kormányzati tevékenységben.

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal feladatai:

  • Elemző, javaslattevő, döntés-előkészítő és koordináló feladatkört lát el a tudomány-, technológia- és innováció politika kormányzati feladatai tekintetében.
  • Javaslatot dolgoz ki a kutatási, fejlesztési és technológiai innovációs tevékenységek támogatási rendszerére, továbbá közreműködik a hazai és külföldi források felhasználásában, illetve ennek koordinálásában és nyilvántartásában.
  • Működteti a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot.
  • Felügyeli a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Irodát.
  • Javaslatot dolgoz ki a kutatási-fejlesztési és technológiai innovációs koncepciók, stratégiák, célkitűzések, feladatok meghatározására, azok irányítási, intézményi és nemzetközi együttműködési rendszerének kialakítására, és közreműködik azok végrehajtásában.
  • A kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs tevékenységek támogatási eszközeit értékelő rendszert működtet, a nemzetközi szakmai normák alapján, szükség esetén külföldi szakértők bevonásával.
  • Figyelemmel kíséri a hazai és nemzetközi kutatási, fejlesztési és technológiai innovációs folyamatok fő irányait, technológiai hatásvizsgálatokat, az innovációs stratégia megalapozásához közép- és hosszú távú elemzéseket készít és készíttet, technológiai előretekintéseket végez.
  • Részt vesz az Átfogó Fejlesztési Terv kidolgozásában.
  • Figyelemmel kíséri az ország kutatással, fejlesztéssel és technológiai innovációval foglalkozó emberi erőforrásainak alakulását, és közreműködik az ez irányú döntések előkészítésében.
  • Kezdeményezi a kutatással és az innovációval összefüggő érdekek határozott megjelenítését kormányzati szinten a jogalkotásban, a gazdaságirányító tevékenységben, a pénzügyi szabályozásban, a költségvetési tervezésben.
  • Javaslatot tesz a K+F és innovációs eszköz- és intézményrendszer koncepciójának, konstrukciójának kialakítására, a K+F és innovációs intézményi rendszer kialakítására és felügyeletére.
  • A nemzetközi és az európai uniós kutatás-fejlesztési és innovációs témakörökben ellátja a kormányzati képviseletet. Kidolgozza és működteti a nemzetközi és európai uniós tudomány-, technológia- és innovációpolitika területén folyó együttműködések hazai támogatási rendszerét.
  • Tevékenységi körén belül kapcsolatot tart az államigazgatási, társadalmi, szakmai és érdekképviseleti szervekkel országos és regionális szinten, erősíti a kutatás-fejlesztés és az innováció társadalmi ismertségét és elismertségét.
  • Részt vesz országos és regionális fejlesztési programok kidolgozásában és megvalósításában.
  • Elősegíti a korszerű műszaki megoldások megismerését, elterjesztését, hasznosítását.
  • Közreműködik a kutatás-fejlesztés és az innováció információs rendszerének fejlesztésében.

 

 
3.) A Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok pályázati rendszere
 
A Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (továbbiakban NKFP) jelentős szerepet tölt be a hazai K+F-et támogató pályázatok között. Az indításáról 2000-ben döntött a Kormány. Az Oktatási Minisztérium, majd 2004-től a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által meghirdetett pályázatok célja a hazai kutatás-fejlesztési műhelyek és gazdálkodó szervezetek által létrehozott pályázati konzorciumok által megtervezett, alap- és alkalmazott kutatásokon alapuló technológiafejlesztési, illetve a nemzeti örökség megóvását, gazdagítását, a jelenkori társadalmi kihívások feltárását szolgáló nagy ívű projektek támogatása az alábbi területeken:
 
1. program:         az életminőség javítása,
2. program:         információs és kommunikációs technológiák,
3. program:         környezetvédelmi és anyagtudományi kutatások,
4. program:         agrárgazdasági és biotechnológiai kutatások,
5. program:         a nemzeti örökség és a jelenkori társadalmi kihívások kutatása.
 
Az NKFP-ből támogatás pályázati rendszerben nyerhető el. A projektek 3 éves futamidejűek. Néhány kivételtől eltekintve a pályázatokat konzorciumok nyújthatják be és az elnyerhető legkisebb támogatás 100 M Ft.
 
Az NKFP működésének koordinálását az egyes programokban Program Tanácsok, mint szakmai testületek végzik. Feladatuk a pályázati kiírások előkészítése, a pályázatok értékelése és a nyertesek munkájának rendszeres szakmai ellenőrzése.
 
Az Oktatási Minisztérium, majd 2004-től a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal eddig két pályázati fordulóban hirdettek eredményt, 2001. és 2002. években. A 2001. évi fordulóban 412 beadott pályázatból 124-et fogadtak el, az odaítélt támogatás összege 20 571 094 eFt volt. A 2002. évi fordulóban 285 beadott pályázatból 77-t fogadtak el, az odaítélt támogatás összege 10 215 904 eFt. (ld. az alábbi táblázatot)
 
 
A pályázat megnevezése

2001. év

2002. év

beadott

elfogadott

beadott

elfogadott

db

MFt

db

MFt

db

MFt

db

MFt


1. Az életminőség javítása

48

12 018

18

5 089

29

6 225

14

2 493

2. Információs és kommunikációs technológiák

54

11 983

14

2 964

22

4 002

7

1 000

3. Környezetvédelmi és anyagtudományi kutatások

84

17 469

25

5 500

67

12 165

20

3 154

4. Agrárgazdasági és biotechnológiai kutatások

40

9 690

17

4 603

40

6 911

13

2 471

5. Nemzeti örökség és a jelenkori társadalmi kihívások kutatása

186

7 856

50

2 415

127

5 616

23

1 098

Összesen:

412

59 016

124

20 571

285

34 919

77

10 216

 
A pályázókkal a szerződéseket a lebonyolítással megbízott Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága (OMAI) kötötte meg[1]. Az 1-4 programokban konzorciumok pályázhattak, az átlagos konzorciumi taglétszám 5,8. A projektek végrehajtására a konzorciumi tagok egymás között szerződtek, a konzorciumi tagokkal pedig az OMAI egyenként kötött kétoldalú szerződést. Az 5-ös programban nem volt kötelező konzorciumot alakítani.
 
A futó projektek ellenőrzése írásos és szóbeli beszámolók keretében történik. Az írásos beszámolók határidőit a kétoldalú szerződések rögzítik le. A szóbeli beszámolók a Program Tanácsok előtt történnek, amikor a konzorcium bemutatja elért eredményeit és azok hasznosíthatóságát. A Program Tanácsok, miután megvizsgálták a projektek eredményességét, véleményt alkotnak arról, hogy a konzorcium a tervnek megfelelően teljesíti-e a feladatokat és hogy várható-e a kitűzött cél elérése, és évenként programbeszámolót készítenek.
 
Az egyes projektek időtartama alatt a támogatás a pályázatban megjelölt pénzügyi és időbeli ütemezésben vehető igénybe. Az eddigi szabályozás szerint előleg legfeljebb három alkalommal volt nyújtható 25%-os ütemezésben, a finanszírozás évenkénti ütemének figyelembevételével, a szakmai beszámoló elfogadása után, a korábban kapott előleggel illetve a saját forrással való elszámolást követően. A támogatás negyedik 25%-a a projekt utolsó időszaki beszámolójának pénzügyi és szakmai, valamint zárójelentésének szakmai elfogadása után volt fizethető. Az Alapról szóló törvény végrehajási rendelete a napokban nyilvánosságra kerül. Az új szabályozás alapján az előlegfizetési lehetőség az eddigi 75%-ról 90%-ra nő.
 
Az átutalásokat ill. előirányzat átcsoportosításokat a KPI végzi.
 
Az NKFP keretében a következő kifizetések valósultak meg programonként és évente:
 
 
2001

2002

2003

1. ford.
MFt

1. ford.
MFt

2. ford.
MFt

1. ford.
MFt

2. ford.
MFt


1. Az életminőség javítása

860,0

1.483,7

556,1

1.038,3

448,4

2. Információs és kommunikációs technológiák

469,6

844,9

245,7

865,7

87,1

3. Környezetvédelmi és anyagtudományi kutatások

847,8

1.513,0

681,9

1.229,4

509,6

4. Agrárgazdasági és biotechnológiai kutatások

738,2

1.140,4

587,8

1.277,5

555,3

5. Nemzeti örökség és a jelenkori társadalmi kihívások kutatása

244,2

630,3

256,0

631,6

92,7

Összesen:

3.159,9

5.612,3

2.327,6

5.042,4

1.693,2

 
 
2004-re a várható kifizetés a 2004-ben kiírt új NKFP pályázat előlegkifizetéseivel együtt 10,9 Mrd Ft.
 
 
A 2001-ben indult projektek lassan a befejezésükhöz érkeznek. A 124 projektből eddig 11 került lezárásra, további 5 adta be a záró beszámolóját. Ez a futó projektek 13%-át jelenti. A projektek záró értékelését szintén a Program Tanácsok végzik.
 
A projektek eredményeinek népszerűsítése érdekében az Oktatási Minisztérium, majd 2004. január 1-től a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal NKFP konferencia sorozatot szervez. A sorozat 2003-ban indult el, eddig 8 konferencián mutatkoztak be a legjobb projektek. A legközelebbi konferencia témája: Információs és kommunikációs technológiák (időpont: 2004. május 11. 10:00-14:00, helyszín: V. ker. Báthory u. 10.).
 
A konferenciasorozat anyagát a Hivatal egy kiadvány sorozatban is megjelenteti. Az első 5 kötet már elkészült. A konferencia kiadványokat a szakma neves képviselőihez, könyvtárakhoz, az adott szakmához tartozó bizottságokhoz, tanszékekhez, kutatóhelyekhez juttattuk ill. juttatjuk el.
 
 
4.) A Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok 2004. évi előpályázatának eredményei
 
A Parlament 2003. november 10-én jóváhagyta a "Kutatási és Technológiai Innovációs Alap"-ról (továbbiakban Alapról) szóló törvényt. Az Alap 2004. évi megjelenésével megnyílt a lehetőség az NKFP pályázatának újbóli meghirdetésére. A pályázatot a januárban megalakuló Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal hirdette meg 2004. február 12-én.
 
Az NKFP pályázat forrása az Alapból elkülönített 13 Mrd Ft. A pályázat kétfordulós, jelenleg az előpályázatok értékelésének eredménye született meg. A minősítések 4 csoportba oszthatók:
 
"A" feltétlenül javasolt a pályázat benyújtása,
"B" javasolt a pályázat benyújtása,
"C" átdolgozás után javasolt a pályázat benyújtása,
"D" nem javasolt a pályázat benyújtása,
 
 
NKFP előpályázat eredménye minősítések száma szerint:
 
(A "Form.h" jelölés a formailag hibás pályázatokat jelöli.)
 
 
Program

A

B

C

D

Form.h.

Összesen

1. Az életminőség javítása

16

19

14

9

3

61

2. Információs és kommunikációs technológiák

7

6

19

20

0

52

3. Környezetvédelmi és anyagtudományi kutatások

16

32

36

10

1

95

4. Agrárgazdasági és biotechnológiai kutatások

20

25

19

4

3

71

5. Nemzeti örökség és a jelenkori társadalmi kihívások kutatása

47

35

28

19

5

134


Összesen

106

117

116

62

12

413

 

 
 
NKFP előpályázat eredménye a támogatási igény szerint:
 
Program

A
(MFt)

B
(MFt)

C
(MFt)

D
(MFt)

Form.h. (MFt)

Össz. (MFt)

1. Az életminőség javítása

5.035

3.967

2.154

1.140

172

12.467

2. Információs és kommunikációs technológiák

1.163

1.131

3.121

3.671

0

9.086

3. Környezetvédelmi és anyagtudományi kutatások

3.624

6.180

6.383

2.038

283

18.508

4. Agrárgazdasági és biotechnológiai kutatások

5.463

4.629

3.002

443

627

14.210

5. Nemzeti örökség és a jelenkori társadalmi kihívások kutatása

2.924

2.079

1.802

1.225

317

8.347

Összesen

18.209

17.986

16.462

8.517

1.399

62.618


 

 
A 13 Mrd Ft programonkénti megoszlása véglegesen csak a főpályázatok értékelése után kerül meghatározásra. Annyi viszont biztos, hogy az öt program mindegyike 1,5 Mrd Ft-tal számolhat. Az ezen felüli összeg (5,5 Mrd Ft) elnyeréséért viszont versenyezniük kell.
 
Főpályázat beadási határideje:
2004. július 1.
Prezentációk:
2004. augusztus 16-31
Döntés:
2004. szeptember 15.
Szerződések megkötése, az első előleg kifizetése (3,25 Mrd Ft):
2004. október 1- december 10.


[1] 2003. 08. 01-től a lebonyolító szerv a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) lett az OMAI jogutódjaként.

További információ:

Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal
Kommunikációs Főosztály
Tel.: (06 1) 484 2595
E-mail: kommunikacio@nkth.gov.hu

Utolsó módosítás: 2019. március 20.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?