Sajtótájékoztató - 2004. május 4.
Sajtótájékoztató - 2004. május 4.
2004. május 04.
Módosítás: 2019. március 20.
Olvasási idő: 35 perc
1.) A magyarországi kutatás-fejlesztés és innováció 2003. évi reformja
2.) A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal szerepe a hazai kutatás-fejlesztés kormányzati rendszerében
3.) A Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok pályázati rendszere
4.) A Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok 2004. évi előpályázatának eredményei
1.) A magyarországi kutatás-fejlesztés és innováció 2003. évi reformja
Az Európai Unió barcelonai csúcsértekezletén fogalmazta meg azt a célkitűzést, hogy a tagállamok átlagos kutatás-fejlesztési (K+F) ráfordításainak 2010-re el kell érniük a GDP 3%-át oly módon, hogy e kiadások 2/3-a vállalati forrásokból származzon.
Magyarország K+F ráfordításai 2002-ig: Az 1. ábra 1992-től 2002-ig Magyarország K+F ráfordításainak arányát mutatja a GDP %-ában, a 2. ábra pedig 2001-ben a K+F forrásainak megoszlását (forrás: KSH).
1. ábra
2. ábra
A Kormány 2002 májusában közzétett programja és a 2002 augsztusában elfogadott Középtávú Gazdaságpolitikai Program az innovációt és ezen belül a kutatás-fejlesztést súlyponti területként jelölte meg, kiemelve a következő feladatokat: innovációbarát szabályozási környezet megteremtése; Magyarország - mint kutatás-fejlesztési helyszín - vonzóvá tétele; a szellemi tulajdon védelmének erősítése; a kis- és középvállalatok innovációs forrrásainak bővítése. Kívánatos cél, hogy a hazai K+F ráfordítások GDP-hez mért aránya az 1%-ról 2006-ra elérje a GDP 1,8-1,9%-át, aminek az eddigi 34,8%-a helyett az 50%-a vállalati forrásból származzon.
E célok megvalósítása érdekében 2003-ban megkezdődött a hazai K+F irányítási, finanszírozási és intézményi rendszerének átfogó reformja. Ennek elemei:
2003 április - 1033/2003. Korm. hat.
a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium (TTPK) működéséről és
a Tudomány- és Technológiapolitikai Tanácsadó Testület (TTTT) létrehozásáról.
A TTPK a TéT politika legmagasabb szintű koordinációjáért felelős döntés előkészítő, javaslattevő jogokkal bíró Kollégium, amelyet a miniszterelnök vezet. A TTTT a TTPK munkáját segítő testület.
2003 augusztus
Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) létrehozása.
Az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságának a K+F pályázatok kezelésével foglalkozó részlegeinek bázisán jött létre. Önállóan gazdálkodó, teljes jogkörű költségvetési intézmény, amelynek felügyeletét 2004. január 1-től a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal látja el. A KPI kezeli a 2004. január 1-től működő Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot, ellátja a kutatás-fejlesztési pályázatok lebonyolítását és a szerződések menedzselését, ezen kívül a Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjában a kutatás, fejlesztés és innováció prioritás területén jelentkező feladatok közreműködő szervezete is egyben.
2003 augusztus - 1089/2003. Korm. hat.
A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvény koncepciója
A koncepció alapvető célkitűzésként említi az innovációs, illetve K+F tevékenység feltételeinek, a gazdaság versenyképességének javulását, a nagy hozzáadott értéket termelő munkahelyek számának növelését, az életminőség javulását, Magyarország sikeres illeszkedését az Európai Kutatási Térségbe, a hazai - főleg vállalati - K+F ráfordítások növelését, a kis és közepes vállalkozások lehetőségeinek javulását a K+F tevékenységbe való bekapcsolódásra, a támogatások nyílt, átlátható pályázati rendszerben történő elosztását, valamint a tudományos innovációs teljesítmények ismertségének és társadalmi rangjának növelését.
2003 november
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény
Az elkülönített állami pénzalap létrehozásával jelentősen emelkedik a K+F és az innováció hazai támogatása. A vállalkozások K+F tevékenységének támogatása megtöbbszöröződik. Az Alap két legfontosabb bevételi forrása a központi költségvetési támogatás, valamint a gazdasági társaságok (kivétel a 10 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek) által befizetendő járulék. Az innovációs járulék alapja a befizetésre kötelezettek előző évi korrigált nettó árbevétele, mértéke pedig a közepes és nagyvállalatok esetében 2004-ben e vetítési alap 0,2%-a, 2005-ben 0,25%-a és 2006-tól 0,3%-a. A kisvállalkozások esetében 2004-ben 0,05%, 2005-ben 0,1%, 2006-ban 0,15% és 2007-től 0,2% kulcsokat kell alkalmazni. A K+F tevékenység ösztönzése érdekében a gazdasági társaságok járulékfizetési kötelezettesége csökkenthető a saját forrásból végzett vagy a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő, valamint a non-profit kutatóhelytől megrendelt kutatás-fejlesztés közvetlen költségeinek összegével. Az Alapba befolyt összeg a 2004. év első negyedében 4,418 Mrd Ft.
Az Alapról szóló törvény két fontos garanciát tartalmaz az üzleti szféra számára. A központi költségvetési támogatás éves mértéke nem lehet kevesebb, mint a járulék megfizetésére kötelezetteknek a tárgyévet két évvel megelőző évi befizetései összege, emellett az Alap pénzeszközeit a gazdasági társaságok által közvetlenül vagy közvetve megvalósított innovációs, ill. K+F tevékenységre kell fordítani.
2003. december - 216/2003 Korm. rend.
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) létrehozása 2004. január 1-től.
A K+F új irányítási rendszerének központi eleme a Hivatal, amely a Kormány tudomány- és technológiapolitikájának kidolgozásáért, összehangolásáért és megvalósításáért felelős önálló, országos hatáskörű államigazgatási szerv.
2003 december - 255/2003. Korm. rend.
Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (KTIT)
Az Alap felhasználásával foglalkozó stratégiai kérdésekkel foglalkozó testület, amely az Országos Műszaki és Fejlesztési Bizottság utódjaként jött létre. A Tanács Hivatal mellett működő, a K+F politika stratégiai kérdéseiben állást foglaló testület, egyetértési és előzetes véleményezési jogosítvánnyal.
2.) A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal szerepe a hazai kutatás-fejlesztés kormányzati rendszerében
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal küldetése, hogy a technológiai fejlesztés és az innováció ösztönzésével hozzájáruljon a magyar gazdaság, a hazai termékek és szolgáltatások versenyképességének erősítéséhez és a lakosság életminőségének javításához. A Hivatal felelős a Kormány tudomány-, technológia- és innovációpolitikája alakításáért.
A Hivatal működésének célja az új tudás és az új technológiai ismeretek létrehozásának és hasznosításának előmozdítása a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból fenntartható fejlődés érdekében. Ennek keretében:
- ösztönzi a kutatás-fejlesztést, valamint az eredmények hasznosítására irányuló tevékenységet,
- elősegíti a nemzeti innovációs rendszer szereplői közötti párbeszédet, együttműködést és hálózatok kialakítását,
- az innovációs projektek megvalósítása érdekében közreműködik a tőkepiac aktív szerepvállalását ösztönző kormányzati tevékenységben.
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal feladatai:
- Elemző, javaslattevő, döntés-előkészítő és koordináló feladatkört lát el a tudomány-, technológia- és innováció politika kormányzati feladatai tekintetében.
- Javaslatot dolgoz ki a kutatási, fejlesztési és technológiai innovációs tevékenységek támogatási rendszerére, továbbá közreműködik a hazai és külföldi források felhasználásában, illetve ennek koordinálásában és nyilvántartásában.
- Működteti a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot.
- Felügyeli a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Irodát.
- Javaslatot dolgoz ki a kutatási-fejlesztési és technológiai innovációs koncepciók, stratégiák, célkitűzések, feladatok meghatározására, azok irányítási, intézményi és nemzetközi együttműködési rendszerének kialakítására, és közreműködik azok végrehajtásában.
- A kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs tevékenységek támogatási eszközeit értékelő rendszert működtet, a nemzetközi szakmai normák alapján, szükség esetén külföldi szakértők bevonásával.
- Figyelemmel kíséri a hazai és nemzetközi kutatási, fejlesztési és technológiai innovációs folyamatok fő irányait, technológiai hatásvizsgálatokat, az innovációs stratégia megalapozásához közép- és hosszú távú elemzéseket készít és készíttet, technológiai előretekintéseket végez.
- Részt vesz az Átfogó Fejlesztési Terv kidolgozásában.
- Figyelemmel kíséri az ország kutatással, fejlesztéssel és technológiai innovációval foglalkozó emberi erőforrásainak alakulását, és közreműködik az ez irányú döntések előkészítésében.
- Kezdeményezi a kutatással és az innovációval összefüggő érdekek határozott megjelenítését kormányzati szinten a jogalkotásban, a gazdaságirányító tevékenységben, a pénzügyi szabályozásban, a költségvetési tervezésben.
- Javaslatot tesz a K+F és innovációs eszköz- és intézményrendszer koncepciójának, konstrukciójának kialakítására, a K+F és innovációs intézményi rendszer kialakítására és felügyeletére.
- A nemzetközi és az európai uniós kutatás-fejlesztési és innovációs témakörökben ellátja a kormányzati képviseletet. Kidolgozza és működteti a nemzetközi és európai uniós tudomány-, technológia- és innovációpolitika területén folyó együttműködések hazai támogatási rendszerét.
- Tevékenységi körén belül kapcsolatot tart az államigazgatási, társadalmi, szakmai és érdekképviseleti szervekkel országos és regionális szinten, erősíti a kutatás-fejlesztés és az innováció társadalmi ismertségét és elismertségét.
- Részt vesz országos és regionális fejlesztési programok kidolgozásában és megvalósításában.
- Elősegíti a korszerű műszaki megoldások megismerését, elterjesztését, hasznosítását.
- Közreműködik a kutatás-fejlesztés és az innováció információs rendszerének fejlesztésében.
3.) A Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok pályázati rendszere
A Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (továbbiakban NKFP) jelentős szerepet tölt be a hazai K+F-et támogató pályázatok között. Az indításáról 2000-ben döntött a Kormány. Az Oktatási Minisztérium, majd 2004-től a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által meghirdetett pályázatok célja a hazai kutatás-fejlesztési műhelyek és gazdálkodó szervezetek által létrehozott pályázati konzorciumok által megtervezett, alap- és alkalmazott kutatásokon alapuló technológiafejlesztési, illetve a nemzeti örökség megóvását, gazdagítását, a jelenkori társadalmi kihívások feltárását szolgáló nagy ívű projektek támogatása az alábbi területeken:
1. program: az életminőség javítása,
2. program: információs és kommunikációs technológiák,
3. program: környezetvédelmi és anyagtudományi kutatások,
4. program: agrárgazdasági és biotechnológiai kutatások,
5. program: a nemzeti örökség és a jelenkori társadalmi kihívások kutatása.
Az NKFP-ből támogatás pályázati rendszerben nyerhető el. A projektek 3 éves futamidejűek. Néhány kivételtől eltekintve a pályázatokat konzorciumok nyújthatják be és az elnyerhető legkisebb támogatás 100 M Ft.
Az NKFP működésének koordinálását az egyes programokban Program Tanácsok, mint szakmai testületek végzik. Feladatuk a pályázati kiírások előkészítése, a pályázatok értékelése és a nyertesek munkájának rendszeres szakmai ellenőrzése.
Az Oktatási Minisztérium, majd 2004-től a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal eddig két pályázati fordulóban hirdettek eredményt, 2001. és 2002. években. A 2001. évi fordulóban 412 beadott pályázatból 124-et fogadtak el, az odaítélt támogatás összege 20 571 094 eFt volt. A 2002. évi fordulóban 285 beadott pályázatból 77-t fogadtak el, az odaítélt támogatás összege 10 215 904 eFt. (ld. az alábbi táblázatot)
|
A pályázat megnevezése
|
2001. év
|
2002. év
|
||||||
|
beadott
|
elfogadott
|
beadott
|
elfogadott
|
|||||
|
db
|
MFt
|
db
|
MFt
|
db
|
MFt
|
db
|
MFt
|
|
|
1. Az életminőség javítása
|
48
|
12 018
|
18
|
5 089
|
29
|
6 225
|
14
|
2 493
|
|
2. Információs és kommunikációs technológiák
|
54
|
11 983
|
14
|
2 964
|
22
|
4 002
|
7
|
1 000
|
|
3. Környezetvédelmi és anyagtudományi kutatások
|
84
|
17 469
|
25
|
5 500
|
67
|
12 165
|
20
|
3 154
|
|
4. Agrárgazdasági és biotechnológiai kutatások
|
40
|
9 690
|
17
|
4 603
|
40
|
6 911
|
13
|
2 471
|
|
5. Nemzeti örökség és a jelenkori társadalmi kihívások kutatása
|
186
|
7 856
|
50
|
2 415
|
127
|
5 616
|
23
|
1 098
|
|
Összesen:
|
412
|
59 016
|
124
|
20 571
|
285
|
34 919
|
77
|
10 216
|
A pályázókkal a szerződéseket a lebonyolítással megbízott Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága (OMAI) kötötte meg[1]. Az 1-4 programokban konzorciumok pályázhattak, az átlagos konzorciumi taglétszám 5,8. A projektek végrehajtására a konzorciumi tagok egymás között szerződtek, a konzorciumi tagokkal pedig az OMAI egyenként kötött kétoldalú szerződést. Az 5-ös programban nem volt kötelező konzorciumot alakítani.
A futó projektek ellenőrzése írásos és szóbeli beszámolók keretében történik. Az írásos beszámolók határidőit a kétoldalú szerződések rögzítik le. A szóbeli beszámolók a Program Tanácsok előtt történnek, amikor a konzorcium bemutatja elért eredményeit és azok hasznosíthatóságát. A Program Tanácsok, miután megvizsgálták a projektek eredményességét, véleményt alkotnak arról, hogy a konzorcium a tervnek megfelelően teljesíti-e a feladatokat és hogy várható-e a kitűzött cél elérése, és évenként programbeszámolót készítenek.
Az egyes projektek időtartama alatt a támogatás a pályázatban megjelölt pénzügyi és időbeli ütemezésben vehető igénybe. Az eddigi szabályozás szerint előleg legfeljebb három alkalommal volt nyújtható 25%-os ütemezésben, a finanszírozás évenkénti ütemének figyelembevételével, a szakmai beszámoló elfogadása után, a korábban kapott előleggel illetve a saját forrással való elszámolást követően. A támogatás negyedik 25%-a a projekt utolsó időszaki beszámolójának pénzügyi és szakmai, valamint zárójelentésének szakmai elfogadása után volt fizethető. Az Alapról szóló törvény végrehajási rendelete a napokban nyilvánosságra kerül. Az új szabályozás alapján az előlegfizetési lehetőség az eddigi 75%-ról 90%-ra nő.
Az átutalásokat ill. előirányzat átcsoportosításokat a KPI végzi.
Az NKFP keretében a következő kifizetések valósultak meg programonként és évente:
| |
2001
|
2002
|
2003
|
||
|
1. ford.
MFt
|
1. ford.
MFt
|
2. ford.
MFt
|
1. ford.
MFt
|
2. ford.
MFt
|
|
|
1. Az életminőség javítása
|
860,0
|
1.483,7
|
556,1
|
1.038,3
|
448,4
|
|
2. Információs és kommunikációs technológiák
|
469,6
|
844,9
|
245,7
|
865,7
|
87,1
|
|
3. Környezetvédelmi és anyagtudományi kutatások
|
847,8
|
1.513,0
|
681,9
|
1.229,4
|
509,6
|
|
4. Agrárgazdasági és biotechnológiai kutatások
|
738,2
|
1.140,4
|
587,8
|
1.277,5
|
555,3
|
|
5. Nemzeti örökség és a jelenkori társadalmi kihívások kutatása
|
244,2
|
630,3
|
256,0
|
631,6
|
92,7
|
|
Összesen:
|
3.159,9
|
5.612,3
|
2.327,6
|
5.042,4
|
1.693,2
|
2004-re a várható kifizetés a 2004-ben kiírt új NKFP pályázat előlegkifizetéseivel együtt 10,9 Mrd Ft.
A 2001-ben indult projektek lassan a befejezésükhöz érkeznek. A 124 projektből eddig 11 került lezárásra, további 5 adta be a záró beszámolóját. Ez a futó projektek 13%-át jelenti. A projektek záró értékelését szintén a Program Tanácsok végzik.
A projektek eredményeinek népszerűsítése érdekében az Oktatási Minisztérium, majd 2004. január 1-től a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal NKFP konferencia sorozatot szervez. A sorozat 2003-ban indult el, eddig 8 konferencián mutatkoztak be a legjobb projektek. A legközelebbi konferencia témája: Információs és kommunikációs technológiák (időpont: 2004. május 11. 10:00-14:00, helyszín: V. ker. Báthory u. 10.).
A konferenciasorozat anyagát a Hivatal egy kiadvány sorozatban is megjelenteti. Az első 5 kötet már elkészült. A konferencia kiadványokat a szakma neves képviselőihez, könyvtárakhoz, az adott szakmához tartozó bizottságokhoz, tanszékekhez, kutatóhelyekhez juttattuk ill. juttatjuk el.
4.) A Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok 2004. évi előpályázatának eredményei
A Parlament 2003. november 10-én jóváhagyta a "Kutatási és Technológiai Innovációs Alap"-ról (továbbiakban Alapról) szóló törvényt. Az Alap 2004. évi megjelenésével megnyílt a lehetőség az NKFP pályázatának újbóli meghirdetésére. A pályázatot a januárban megalakuló Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal hirdette meg 2004. február 12-én.
Az NKFP pályázat forrása az Alapból elkülönített 13 Mrd Ft. A pályázat kétfordulós, jelenleg az előpályázatok értékelésének eredménye született meg. A minősítések 4 csoportba oszthatók:
"A" feltétlenül javasolt a pályázat benyújtása,
"B" javasolt a pályázat benyújtása,"C" átdolgozás után javasolt a pályázat benyújtása,
"D" nem javasolt a pályázat benyújtása,
NKFP előpályázat eredménye minősítések száma szerint:
(A "Form.h" jelölés a formailag hibás pályázatokat jelöli.)
|
Program
|
A
|
B
|
C
|
D
|
Form.h.
|
Összesen
|
|
1. Az életminőség javítása
|
16
|
19
|
14
|
9
|
3
|
61
|
|
2. Információs és kommunikációs technológiák
|
7
|
6
|
19
|
20
|
0
|
52
|
|
3. Környezetvédelmi és anyagtudományi kutatások
|
16
|
32
|
36
|
10
|
1
|
95
|
|
4. Agrárgazdasági és biotechnológiai kutatások
|
20
|
25
|
19
|
4
|
3
|
71
|
|
5. Nemzeti örökség és a jelenkori társadalmi kihívások kutatása
|
47
|
35
|
28
|
19
|
5
|
134
|
|
Összesen |
106
|
117
|
116
|
62
|
12
|
413
|
NKFP előpályázat eredménye a támogatási igény szerint:
|
Program
|
A
(MFt)
|
B
(MFt)
|
C
(MFt)
|
D
(MFt)
|
Form.h. (MFt)
|
Össz. (MFt)
|
|
1. Az életminőség javítása
|
5.035
|
3.967
|
2.154
|
1.140
|
172
|
12.467
|
|
2. Információs és kommunikációs technológiák
|
1.163
|
1.131
|
3.121
|
3.671
|
0
|
9.086
|
|
3. Környezetvédelmi és anyagtudományi kutatások
|
3.624
|
6.180
|
6.383
|
2.038
|
283
|
18.508
|
|
4. Agrárgazdasági és biotechnológiai kutatások
|
5.463
|
4.629
|
3.002
|
443
|
627
|
14.210
|
|
5. Nemzeti örökség és a jelenkori társadalmi kihívások kutatása
|
2.924
|
2.079
|
1.802
|
1.225
|
317
|
8.347
|
|
Összesen
|
18.209
|
17.986
|
16.462
|
8.517
|
1.399
|
62.618
|
A 13 Mrd Ft programonkénti megoszlása véglegesen csak a főpályázatok értékelése után kerül meghatározásra. Annyi viszont biztos, hogy az öt program mindegyike 1,5 Mrd Ft-tal számolhat. Az ezen felüli összeg (5,5 Mrd Ft) elnyeréséért viszont versenyezniük kell.
| Főpályázat beadási határideje: |
2004. július 1. |
| Prezentációk: |
2004. augusztus 16-31 |
| Döntés: |
2004. szeptember 15. |
| Szerződések megkötése, az első előleg kifizetése (3,25 Mrd Ft): |
2004. október 1- december 10. |
[1] 2003. 08. 01-től a lebonyolító szerv a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) lett az OMAI jogutódjaként.
További információ:
Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal
Kommunikációs Főosztály
Tel.: (06 1) 484 2595
E-mail: kommunikacio@nkth.gov.hu
Utolsó módosítás: 2019. március 20.