A tudásszolgáltató rendszerek egybehangolása is azt a kormányzati célt szolgálja, hogy Magyarország 2030-ra Európa 10 legjobb innovátora közé kerüljön - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten

A klímaváltozás korunk egyik legsúlyosabb kihívása: gazdasági, társadalmi és politikai kérdés világszinten, amely globális megoldást sürget. Bár egyhangú tudományos konszenzus van a klímaváltozás létezéséről és annak nyilvánvaló negatív hatásairól, sőt, a világszerte elvégzett felmérések alapján úgy tűnik, a laikus közvélemény döntő része is egyértelműnek ítéli ezeket a hatásokat, ugyanakkor mégis jelentős probléma, hogy az erőfeszítések, amelyeket az átlagpolgárok a klímaváltozás mérséklése érdekében tesznek, közel sem elegendőek a szakértők szerint. Írásunkban mindezekhez kapcsolódva először arra keressük a választ, hogy a magyar lakosság mekkora része fogadja el a klímaváltozás jelenségét, illetve mennyien tagadják azt. Majd azt vizsgáljuk, hogy azok között, akik elfogadják a klímaváltozást, vajon mekkora arányban vannak azok, akik aggódnak is annak következményei miatt, illetve mennyien közömbösek inkább. Ezek után a cikkünk legfontosabb kérdéseként azt tesszük fel, hogy a lakosság mekkora része cselekszik is aktívan a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében. Ezt először a legtágabb körben vizsgáljuk, vagyis mindazok között, akik elfogadják (vagyis nem tagadják) a klímaváltozást, majd szűkebben, csak a kifejezetten „klímaaggódók” esetében is.

Fokozni kívánja az innovációt a magyar gazdaságban a kormány, ennek jegyében szervezeti átalakítást és szemléletváltást is végre akarnak hajtani a következő időszakban, ennek részleteit ismertették a Neumann János Program vezetői az Indexnek adott interjújukban.

Az innováció szó hallatán sokan csak a technológiai újításokra gondolnak, pedig ennél sokkal többről van szó: a jövőnk formálásáról, az életszínvonalunk emelkedéséről, a hosszú és egészséges élet kulcsáról. Ennek szellemében Magyarország innovációs teljesítményének növelését tűzte zászlójára a Neumann János Program, amely összekapcsolja a kutatókat, az egyetemeket, a piacot és a vállalkozásokat, amit a legkönnyebben egyfajta randiként képzelhetünk el, ahol a tökéletes párokat keresik. A részletekről a hazai kutatási és innovációs szakpolitika két kulcsszereplőjét kérdeztük.
Az index.hu 2024. május 17-i cikke.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) új pályázata 8 milliárd forint keretösszeggel támogatja, hogy kiváló magyar műhelyek vezetésével olyan nemzetközi kutatási projektek induljanak a világ legkiválóbb egyetemeinek és kutatóintézeteinek közreműködésével, amelyek Magyarország és ezen keresztül a nagyvilág számára egyaránt fontos társadalmi és gazdasági kihívások megoldására fókuszálnak.

Elosztásáról az újonnan létrehozott, Krausz Ferenc Nobel-díjas magyar fizikus által vezetett Kutatási Kiválósági Tanács fog döntést hozni.

Hankó Balázs kiemelte, hogy az egyetem a kutatóhely és a piaci szereplők összekapcsolását szolgálja a Neumann János Program

A tudásszolgáltató rendszerek egybehangolása is azt a kormányzati célt szolgálja, hogy Magyarország 2030-ra Európa 10 legjobb innovátora közé kerüljön – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten.

Budapest, 2024. május 16., csütörtök (MTI) - A tudásszolgáltató rendszerek egybehangolása is azt a kormányzati célt szolgálja, hogy Magyarország 2030-ra Európa 10 legjobb innovátora közé kerüljön - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten.

A Kutatási Kiválósági Tanács megújítja az OTKA-programot

A legkiválóbb nemzetközi sztenderdek alapján megújítva, Nemzeti Kutatási Kiválósági Program (NKKP) néven folytatódik 2024-től a hazai tudományos kutatásokat csaknem négy évtizede támogató OTKA-program – közölte a KIM az MTI-vel kedden.

Budapest, 2024. május 14., kedd (MTI) - A legkiválóbb nemzetközi sztenderdek alapján megújítva, Nemzeti Kutatási Kiválósági Program (NKKP) néven folytatódik 2024-től a hazai tudományos kutatásokat csaknem négy évtizede támogató OTKA-program - közölte a KIM az MTI-vel kedden.

Kompozit-technológiával készült ultrakönnyű pótkocsi prototípus-sorozatot fejlesztett ki a kalocsai Budamobil-Cargo Kft., a bajai T.E.T.T. Mérnökiroda Kft. és a Neumann János Egyetem alkotta konzorcium – közölte a kecskeméti egyetem.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával és az NKFI Alapon keresztül jelentős összegű vissza nem térítendő forrásról döntöttek, melynek eredményeképp 54 projekt együttesen több mint 30,1 milliárd forint pályázati pénzhez jutott. A kedvezményezett területek közé tartozik a digitális és zöldátmenet, illetve az egészségipar is.

30 milliárd támogatás innovatív cégeknek: a deepfake-től az antibiotikum-rezisztencia leküzdéséig számos ígéretes projekt indul elsősorban a zöld átállás, az egészséges élet és a gazdaság digitalizációja területén.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vissza nem térítendő támogatás formájában 500 millió forint keretösszeggel hirdet felhívásokat hazai vállalkozások, kutatóhelyek, illetve magánszemélyek számára szellemi alkotásaik levédetésére, elősegítve azok hatékony hasznosulását akár a nemzetközi piacokon is.

A Magyar Innovációs Szövetség 35. alkalommal hívta össze közgyűlését, melynek szakmai vendége Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkár és Nagy Ádám, iparügyekért felelős helyettes államtitkár volt, akik értékes üzenetekkel és inspiráló gondolatokkal járultak hozzá az eseményhez.

Mind a magyar, mind az európai versenyképességet a termelékenység minőségének javítása alapozhatja meg hosszú távra - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) iparügyekért felelős helyettes államtitkára a Magyar Innovációs Szövetség 35. közgyűlésén csütörtökön Budapesten.

Megszülettek a támogatói döntések a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tavaly ősszel kiírt Fókuszterületi innovációs pályázatán. Ennek eredményeként több mint 30 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból 54 olyan új projekt indul, amelyben hazai vállalkozások egyetemi, kutatóintézeti partnerekkel együttműködve fejlesztenek innovatív megoldásokat.