A szellemitulajdon hatékony védelmét többek között az alábbi jogszabályok segítik:
- 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról
- 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról
- 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról
- 2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról.
A kutatási eredmények hasznosítása a profitorientált gazdasági társaságoknál természetes folyamat, hiszen ezen vállalkozások célja a minél magasabb gazdasági eredmény elérése, illetve a befektetések megtérülése. A közfinanszírozású kutatóhelyek jelentős K+F és innovációs potenciállal rendelkeznek, ám az itt létrejött kutatási eredmények hasznosítása Magyarországon nem jellemző, sok esetben értékes találmányok, technológiák, know-how-ok hevernek kihasználatlanul.
A 2004. évi CXXXIV. törvény (Innovációs törvény) célja, hogy elősegítse a magyar gazdaság és jövedelemtermelő képességének a tudásra, valamint a technológiai innovációra épülő és a fenntartható fejlődést szolgáló növekedését. A törvény 18. §-a szerint a kutatóhelynek minősülő költségvetési szervnek és közalapítványnak, valamint az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyonból létrehozott, kutatóhelynek minősülő közhasznú társaságoknak 2006. január 1-je után hatályos szellemitulajdon-kezelési szabályzattal kell rendelkezniük. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap támogatását élvező szervezetek szellemitulajdon-kezelési szabályzatát be kell mutatniuk a finanszírozónak, amelynek érvényességét minden újabb támogatási szerződésnél ellenőrizni kell. A szabályzat nélkül a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) nem köthet támogatási szerződést az intézménnyel.
Ehhez Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) és az MSZH közösen Módszertani útmutatót jelentetett meg, amely segítséget nyújtott a közfinanszírozású kutatóhelyeknek saját szellemitulajdon-kezelési szabályzatuk megalkotásához. Ez alapján az alábbi területeket célszerű szabályozni: a kutatóhelyeken létrejött (szolgálati és alkalmazotti) találmányok hasznosításának módját (eljárásrend, kutatók motiválása, licencszerződés alapjai, hasznosító vállalkozás alapításának keretei stb.). Az érintett intézmények jelentős része rendelkezik hatályos szabályzattal, így a kutatási eredmények hasznosítása szabályozott keretek között történik. Több esetben a folyamatok elősegítésére technológiatranszfer irodát is létrehoztak az intézményen belül (elsősorban felsőoktatási intézmények), de találunk olyan intézményt is, ahol ezt a tevékenységet külön vállalkozás keretein belül végzik.
Az NKTH célja a kutatási eredmények hasznosításának ösztönzése, a technológiatranszfer elősegítése. A hasznosítás két formában történhet: licenciaszerződés keretében, illetve az intézmény hasznosító (spin-off) vállalkozást alapíthat. Az innovációs törvény alapján azon vállalkozásokat tekintjük spin-off vállalkozásnak, amelyeket közfinanszírozású kutatóhelyen létrejött kutatási eredmény hasznosítására hoztak létre, s amelyekben az intézmény tulajdoni résszel rendelkezik. Célunk, hogy a közeljövőben minél több ilyen hasznosító vállalkozás jöjjön létre. Ezen törekvés pályázati kiírásainkban is hangsúlyos szerepet kap (például Pázmány Péter Program, Baross Gábor Program). Sajnos a hasznosító vállalkozások alapítását sok esetben nehezíti a lassú intézményi döntéshozatal, illetve a megfelelő menedzseri képességek hiánya.
Horváth Alexandra
NKTH, Budapest