A rendezvényen az NKFI Hivatal elnöke többféle megközelítésben részletesen elemezte a támogatott projektek szakmai és területi megoszlását, amely alapján felrajzolható Magyarország innovációs kapacitásainak térképe.

A fórumon elhangzott prezentáció letölthető itt.

Az elmúlt három évben több mint 4000 projekt összesen 640 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásáról született döntés a hazai és uniós finanszírozású innovációs versenypályázatokon. Mintegy 145 milliárd forint támogatáshoz jutottak  a vállalatok KFI célú fejlesztéseikre az uniós strukturális alapokból (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, GINOP, Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program, VEKOP). A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból (NKFI Alap) közel 56 milliárd forintról született vállalati KFI projekteket támogató döntés. A vállalkozások egyetemekkel és kutatóintézetekkel közösen megvalósuló projektjei a strukturális alapokból több mint 127 milliárd forint támogatást nyertek el. A GINOP  felhívások tükörpályázatainak a VEKOP programból és az NKFI Alapból történő  meghirdetésével  az NKFI Hivatal közel 64 milliárd forinttal ösztönözte az egyetemek, kutatóintézetek és a vállalatok együttműködését  Budapesten és Pest megyében is.

Kiegyenlítetten nyertek el forrásokat a versenypályázatokon a kutatóhelyek és az innovatív vállalatok 2015 óta: az egyetemek és a kutatóintézetek nyertes projektjavaslatainak a száma eddig 1895, míg a vállalkozásoké 1981, és mindkét szektor megközelítőleg egyenlő arányban, 300-300 milliárd forint elnyert támogatással gazdálkodhat.

Pálinkás József előadásában rámutatott, hogy a kutatás-fejlesztési és innovációs célú források a kis- és középvállalkozások (kkv) által megpályázható forrásoknak csak egy részét képezik. A kkv-k számára 2020-ig elérhető európai uniós pályázati konstrukciók célrendszere szerteágazó és ezek egyötöde, 424 milliárd forint a kutatás-fejlesztési és innovációs célú forrás.  Hozzátette, hogy a Hivatal által kezelt NKFI Alap 2015 óta jelentősen megnövekedett keretösszeggel támogatja a vállalkozásokat. Az NKFI Alapból akkor 15 milliárd forint kifizetés ösztönözte a Hivatal a piaci szektor innovatív szereplőit, 2017-re az NKFI Alapból vállalkozásoknak kifizetett összeg közel 34 milliárd forintra nőtt.

A főváros és a megyék uniós és hazai kutatás-fejlesztési és innovációs versenypályázatokon elnyert támogatások alapján kialakult sorrendjének élén a kutató-fejlesztő, egyetemi központok állnak (Budapest, Csongrád megye, Hajdú-Bihar megye, Baranya megye, Pest megye), amelyeket az ipari központok követnek (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Bács-Kiskun megye, Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megye). A sorrend alapján látható, hogy a strukturális alapokból a kevésbé fejlett régiókban elnyerhető forrásokat számottevően ellensúlyozták az NKFI Alapból meghirdetett tükörpályázatok, amelyeken azok a budapesti és Pest megyei vállalkozások nyerhettek támogatást KFI célú fejlesztéseik megvalósításához, akik a GINOP felhívásokra nem pályázhattak.

Az NKFI Alap 2018-ban a vállalkozások innovációs, kutatási és fejlesztési tevékenységét összesen 30 milliárd forint, a kutatói-ipari együttműködéseket 31 milliárd forint keretösszegű pályázatokkal támogatja, amely magában foglal öt tematikus programot is a mesterséges intelligencia kutatásától a tiszta ivóvízzel kapcsolatos kutatásokon át a szegedi szuperlézeren végzendő kutatásokig. A  hazai mikró- és kisvállalkozások innovatív fejlesztéseit ösztönző, felhívás (2018-1.1.1-MKI) 10 milliárd forintos keretösszegű, a teljes vállalati szektort (tehát a közép-nagyvállalatokat is) innovatív és piacosítható termékek, technológiák kidolgozásában támogató felhívás keretösszege 20 milliárd forint (2018-1.1.2-KFI).