A résztvevők a különböző uniós pályázati programok, elsősorban a strukturális alapok és a Horizont 2020-források összehangolt, egymásra épülő felhasználási lehetőségeiről hallhattak gyakorlati példákat.

Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: csak a hazai és uniós források összehangolt, egymást kiegészítő értékteremtő felhasználásával tehető hatékonnyá a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer. Az NKFI Hivatal által kialakított versenypályázati portfólióban jelenleg mintegy 30 kutatás-fejlesztési és innovációs célú program pályázható, az év második felében pedig további felhívások nyílnak meg. Az NKFI Hivatal elnöke hangsúlyozta, bár Magyarország egyelőre lemaradásban van Európa KFI szempontból legeredményesebb nemzetei mögött, a 2020-ig tartó időszak célkitűzése a felzárkózás, hogy a hazai szervezetek is sikerrel induljanak a nemzetközi megmérettetéseken. A hazai kutató-fejlesztő közösségnek fel kell készülnie a 2020 utáni időszakra, amikor már jóval nagyobb mértékben kell majd támaszkodniuk a közvetlenül Brüsszelből elnyerhető innovációs keretprogram-forrásokra. Pozitív példaként elhangzott, hogy mind az uniós finanszírozású Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), mind a hazai forrást biztosító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap felhívásai nyitottak a H2020 keretprogram bizonyos projekttípusainak kiegészítő támogatására (pl. Teaming-akciók, kkv eszköz pályázatok), a hazai értékelések során is elismerve a nemzetközi szintű kiválóságot.

Karsai Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára kiemelte: 2020-ig csak a GINOP keretében több mint 700 milliárd forint válik folyamatosan pályázhatóvá KFI célokra, ennek koordinált tervezésében és lebonyolításában a minisztérium az NKFI Hivatal hatékony közreműködésére alapoz. A pályázó cégeknek egyfajta tanulási folyamatot jelent a mostani és az elkövetkező évek időszaka, hogy jobban kihasználják az uniós források alkalmazásában rejlő lehetőségeket. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az Irányító Hatóság nyitott az olyan kezdeményezésekre, amelyek a strukturális alapok és a H2020-források összehangolt felhasználását támogatják.

Colin Wolfe az Európai Bizottság regionális fejlesztésért felelős főigazgatóságának képviseletében köszöntötte a résztvevőket, felvázolva a „Stairway to Excellence” kezdeményezés céljait. Az EU-tagállamok kutatás-fejlesztési és innovációs teljesítménye jelentős eltéréseket mutat, a versenyképesség szempontjából viszont fontos, hogy csökkenjenek a különbségek, és bezáruljon az egyes tagállamok közötti innovációs szakadék. Colin Wolfe hangsúlyozta, ebben segít a nemzeti szinten kidolgozott intelligens szakosodási stratégiák alkalmazása, amelynek során ki-ki a saját erősségeire – Magyarország például a gyógyszeriparra, az infokommunikációs szektorra, a járműiparra – koncentrálva érhet el sikereket. Az ipari, illetve kutatás-fejlesztési és innovációs együttműködés dinamizálásával biztosítható, hogy mindez ne csak Budapesten, hanem az ország egészében fejlődést hozzon. Rámutatott, a különböző uniós források kombinációjával elérhető szinergiák új lehetőségeket jelentenek a cégek számára, de kockázatvállalás nélkül sosincs előrelépés: ki kell tapasztalni, mi az, ami működik, és mi az, ami nem.

A rendezvény külön szekcióban foglalkozott a magyarországi kutatás-fejlesztés szakpolitikai összefüggéseivel, az eseményen részt vevő kutatóintézetek, egyetemek és vállalatok aktív közreműködésével. vitatva meg a GINOP-pályázatok tapasztalatait, a pályázók és a pályáztató szervezetek elvárásait. Külön szekció foglalkozott továbbá a Horizont 2020 programban való eredményesebb magyar részvétel lehetőségeivel, és a kombinált forrásfelhasználásban rejlő szinergiákkal a gyakorlatban.