A jelenlegi legnagyobb lézerek teljesítményét több nagyságrenddel meghaladó, extrém rövid lézerimpulzusok leadására képes Extreme Light Infrastructure (ELI) a projekt irányítótestületének októberi döntése értelmében három helyszínen: Magyarországon, a Cseh Köztársaságban és Romániában valósulhat meg. A három ország ennek megfelelően megkezdte a projekt és a leendő összeurópai konzorcium közös előkészítését.

Idén először Budapest is házigazdája lehetett a belga European Unlimited idén ötödik alkalommal megrendezett European Venture Contest (Európai Vállalkozási Verseny) egyik középdöntőjének. A 2009. október 28-án tartott rendezvényen 41 (közülük 22 magyar) fiatal innovatív vállalkozás mutatta be tevékenységét, eredményeit, aktuális terveit.  Közülük összesen 16 (ebből tíz magyar) cég jutott be a következő fordulóba; a legjobb tízben négy magyar vállalkozás található.

Az erdélyi Brassói Egyetem a napokban adott otthont a LEI2009 (Light at Extreme Intensities) című nemzetközi konferenciának. Az október 16-i nyitó rendezvényen tartott sajtótájékoztató középpontjában az ELI (Extreme Light Infrastrurcture) össz-európai érdekeltségű lézerkutató központtal kapcsolatos döntés állt. A sajtótájékoztatón részt vett többek között Dr. Marius Enachescu (Oktatási, Kutatási és Innovációs Minisztérium), Románia ELI-megbízottja, Dr. Lippényi Tivadar, (Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal), az ELI-program magyarországi kormányzati programjának megbízottja, Jan Krvos, a Cseh Köztársaság romániai nagykövetsége konzuli osztályvezetője és Carlo Rizzuto, az Európai Kutatási Infrastruktúrák Stratégiai Fórumának elnöke.

Az évtizedek óta sikeres izraeli technológiai inkubációs programot és ennek tapasztalatait ismertették  Dr. Rina Pridor és Hanan Gefen izraeli szakértők 2009. október 12-én a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szervezésében megrendezésre kerülő műszaki inkubációs és technológiatranszfer szemináriumon, amelyhez sajtóbeszélgetés kapcsolódott.

Az évtizedek óta sikeres izraeli technológiai inkubációs programot és ennek tapasztalatait ismertetik Dr. Rina Pridor és Hanan Gefen 2009. október 12-én a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szervezésében megrendezésre kerülő műszaki inkubációs és technológiatranszfer szemináriumon, amelyhez délután sajtóbeszélgetés kapcsolódik.

A tudományos és technológiai (TéT) szakdiplomaták feladata egy-egy ország innovációs rendszerének feltérképezése, a megfelelő szakmai kapcsolatok kiépítése, a Magyarország számára releváns információk összegyűjtése és hazánkba továbbítása. Különösen fontos szerepük van a tudománydiplomáciai események elkészítésében és lebonyolításában, segítséget nyújtanak a partnerkeresésben a hazai kutatók számára, ilyen jellegű igény felmerülése esetén elemzéseket készítenek. Az attaséi hálózatot a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal és a Külügyminisztérium közösen működteti. A szakdiplomaták minden évben nyilvános beszámolón adnak számot elért eredményeikről, illetve minden második évben konferencián is megvitatják a nemzetközi tudománydiplomácia aktuális kérdéseit. Idén tizenegyedik alkalommal került sor ilyen konferenciára.

A Magyar Köztársaság legfontosabb tudományos partnereinél a kapcsolatok ápolását tudományos és technológiai (TéT) szakattasék segítik el. A jelenleg 11 országra kiterjedő TéT-attaséi rendszer a kormányzat kutatási és technológia-fejlesztési törekvéseivel összhangban a magyar tudományos közösség egészének érdekében működik. Tevékenysége kiterjed a természettudományos kutatás, a műszaki tudományok, a technológia- és termékfejlesztés, valamint az innováció területének képviseletére. Az attaséknak egyszerre kell szolgálniuk a magyar tudományos kutatás és a magyar tudományszervezés intézményeit és a teljes magyar kutatóközösséget.

A Lisszaboni Szerződés alapján uniós szintű cél, hogy az innováció legyen a gazdasági fejlődés és a versenyképesség motorja. Az innovációs tevékenység növelése azonban nem csak az ország egészének versenyképességéhez, hanem a gazdasági-jövedelmi különbségek felszámolásához is hozzájárulhat. Ebben a folyamatban a régiók kiemelkedően fontos szerephez juthatnak.

Gazdasági Rádió

A miskolci Admatis Kft. – különböző, kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeknek köszönhetően – két jelentős európai űrkísérletben is részt vehet. Ez nem csak azért komoly eredmény, mert az űr mikrogravitációs körülményei egészen egyedülálló lehetőséget biztosítanak ipari fejlesztésekhez kapcsolódó kutatásokhoz, hanem azért is, mert a pályázatokon való sikeres szereplés egyben a kutatás európai szinten is kiemelkedő színvonalára is garanciát jelent. A programok részleteiről 2009. augusztus 5-én Dr. Csopaki Gyula, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke, Dr. Both Előd, az NKTH felügyelete alatt működő Magyar Űrkutatási Iroda vezetője, Dr. Bárczy Pál, az Admatis Kft. igazgatója, az egyik nyertes projekt gazdája, valamint Neil Melville, Európai Űrügynökség (ESA) képviselője tartott sajtótájékoztatót az NKTH épületében.

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, valamint a Magyar Űrkutatási Iroda tisztelettel meghívja Önt a 2009. augusztus 5-én tartandó sajtótájékoztatójára.

A Nemzeti Technológia Program a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) által kezelt Kutatási, Technológiai és Innovációs Alap pályázati portfóliójának mind volumenében, mind hatásaiban legfontosabb programja. A 2008-ban új stratégiával indult program jelentős, évi 18-30  milliárd forint forrást biztosít felhasználás-orientált, nagy gazdasági és társadalmi hasznosulással járó kutatás-fejlesztési programok finanszírozására. 2009-ben a pályázat két fordulójában összesen 18 milliárd forint áll rendelkezésre a pályázati program céljaira.

A Nemzeti Technológia Program a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) által kezelt Kutatási, Technológiai és Innovációs Alap pályázati portfoliójának mind volumenében, mind hatásaiban legfontosabb programja, amelynek célja jelentős nemzetgazdasági és társadalmi hatású, stratégiai kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységek ösztönzése, technológia alapú innovációk elősegítése.

2009. július 17-én Budapesten, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalban megrendezett ELI – Extreme Light Infrastructure projekt Irányító bizottsági ülésén, amelyen 13 ország vett részt, Vlastimil Ruzicka cseh oktatási, ifjúsági és sport miniszterhelyettes és Lippényi Tivadar NKTH elnökhelyettes, mint a két ország kormányzati ELI megbízottai közös bemutatón ismertették a cseh-magyar javaslatot, amelyet megvizsgálva hozta meg a testület döntését.

A tavaly elindult Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv (NEKIFUT) projekt két célt szolgál. Egyrészt lehetőséget teremt a hazai kutatási infrastruktúrák felmérésére és egy egységes adatbázisba foglalására. Az így létrejött kutatási infrastruktúra regiszter adatai nyilvánosan hozzáférhetőek lesznek. Ez önmagában is segíti a berendezések nagyobb kihasználását, az egyes kutatói csoportok közötti partnerkeresést. Ugyanakkor a projekt másik célja egy hosszabb távú kutatási infrastruktúra-fejlesztési stratégia kialakítása, amely megalapozza a tervezett kutatási infrastruktúra fejlesztéseket.

A NEKIFUT projektet 2008 szeptemberében a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter indította útnak a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) koordinálásával. A projekt előrehaladásáról Dr. Csopaki Gyula, az NKTH elnöke, valamint a projekt szakmai Irányító Testületének elnöke és társelnöke, Kroó Norbert akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke és Falus András akadémikus, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének vezetője adnak tájékoztatást.

A Heti Válasz május 20-án a Magyar Tudományos Akadémia épületében megrendezett konferenciáján párbeszédre hívta a magyar tudomány, innováció, az állami és az üzleti szféra képviselőit, hogy közösen vitathassák meg a magyar innovációs rendszer felmerülő problémáit, valamint az innováció ösztönzésének eszközeit.

2009. május 26., Bicske – Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. bicskei autópálya mérnökségén zajlik annak az integrált biztonsági rendszernek a tesztüzeme, amelyet a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai kara a Kürt Zrt. –vel közösen fejleszetett ki az elmúlt években. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) Jedlik Ányos pályázatán a Pannon Egyetem valamint a KÜRT Zrt. 300 millió forint támogatást nyert el 2005-ben. A pályázat az elkülönülten működő biztonsági rendszerek integrációját célozta, lehetővé téve azok hatékonyabb működtetését és magas szintű összehangolását.

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) által meghirdetett „Innocsekk Plusz” Program a regionális innováció támogatására jött létre. A felhívás tavaly júniusi meghirdetése óta mintegy 90 pályaművet tartott támogatásra érdemesnek az NKTH, közel 2 Mrd forint értékben.