A testület részt vesz a hazai kutatási infrastruktúrák (KI) nyilvántartását megalapozó módszertan kialakításában, a fejlesztési igények felmérésében, a külföldi kutatási infrastruktúrákkal való együttműködések tervezésében és az abból származó tudományterületi eredményesség folyamatos monitorozásában.
Az NKIB szakmai közreműködésével jelent meg 2018-ban a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Útiterv, amely bemutatja a hazai kutatási infrastruktúrák és infrastruktúra csoportok helyzetét, Magyarország részvételét és kapcsolódását nemzetközi kutatási infrastruktúrákhoz, az elmúlt időszak jelentősebb KI fejlesztéseit, valamint a KI-k nyomonkövetésének és értékelésének szempontjait, a további fejlesztések megalapozására.
2019-ben, az ESFRI (Európai Kutatási Infrastruktúrák Stratégiai Fóruma) tudományterületeinek megfelelően (Energia, Környezet, Egészség- és élelmiszer-tudomány, Fizikai és mérnöki tudományok, Társadalmi és kulturális innováció és E-infrastruktúrák), a Hivatal újjászervezte az NKIB-t, majd 2022 végén a tagok mandátumának lejártával alakult újjá a Bizottság.
Az Európai Kutatási Infrastruktúrák Stratégiai Fóruma az Európai Bizottság által 2002-ben alapított fórum, amely az európai tudományos integráció egyik fontos eszköze. Célja a KI-khoz kapcsolódó uniós politikák összhangjának és stratégiai szemléletnek erősítése, valamint a KI-k kihasználását szolgáló intézkedések kezdeményezése. Az Európai Kutatási Infrastruktúrák Stratégiai Fóruma legutóbb 2021-ben frissített útitervében szereplő 41 Landmark közül 15-ben rendelkezik Magyarország tagsággal, a bemutatott 22 Projektből pedig 3 magyar kutatók közreműködésével valósul meg (ESFRI Roadmap).
A Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Bizottság tagjai
a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Bizottság elnöke
Fizikai és mérnöki tudományok
fizikus, (nukleáris asztrofizika)
tudományos munkatárs, Atommagkutató Intézet