Stressztoleráns zöldségfajok nemesítésére nyert 673 millió forintos, viszsza nem térítendő támogatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) Alapjából a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt., a Flóratom Kft. és a Neumann János Egyetem konzorciuma. A projekt célja olyan növényhibridek létrehozása, amelyek a klímaváltozásból adódó stresszfaktoroknak a lehető legjobban ellenállnak. A következő évtizedekben a növénynemesítés irányát döntően meghatározó tényező lesz a klímaváltozás talajszerkezetre, talajminőségre gyakorolt hatása, a növényeket ezek révén érő stresszhatások elleni küzdelem – írja közleményében a konzorcium.

Stressztoleráns zöldségfajok nemesítésére nyert 673 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) Alapjából a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt., a Flóratom Kft. és a Neumann János Egyetem konzorciuma. A projekt célja olyan növényhibridek létrehozása, amelyek a klímaváltozásból adódó stresszfaktoroknak a lehető legjobban ellenállnak. A következő évtizedekben a növénynemesítés irányát döntően meghatározó tényező lesz a klímaváltozás talajszerkezetre, talajminőségre gyakorolt hatása, a növényeket ezek révén érő stresszhatások elleni küzdelem – írja közleményében a konzorcium.

Stressztoleráns zöldségfajok nemesítésére nyert 673 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) Alapjából a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt., a Flóratom Kft. és a Neumann János Egyetem konzorciuma.

Környezetbarát technológiát dolgozott ki a veszprémi Pannon Egyetem és az indiai Energy and Resources Institute a Magyar– Indiai Ipari Kutatás-fejlesztési Együttműködési Pályázat keretében. Az eljárás hozzájárulhat a természetes vizek jó állapotának megőrzéséhez.

Környezetbarát technológiát dolgozott ki a veszprémi Pannon Egyetem és az indiai Energy and Resources Institute a Magyar-Indiai Ipari Kutatás-fejlesztési Együttműködési Pályázat keretében.

Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport kiemelt tudományos célja a székelyföldi Csomád vulkán természetének jobb megismerése. Bár a tűzhányó legutolsó kitörései 30 ezer évvel ezelőtt voltak, a kutatási eredmények azt mutatják, hogy a térség legfiatalabb tűzhányója közel sem inaktív. A kutatócsoport három új tudományos közleménye segíti a Csomád és általában is a hoszszan szunnyadó vulkánok működésének jobb megértését.

Három projektre 452,8 millió forint támogatást nyert a Szent István Egyetem a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tématerületi kiválósági programjában.

Számos olyan feladat van a civil biztonság területén, ami az agráriumhoz tartozik, vagyis kapcsolódik az élelmiszerekhez, a környezethez és a vízhez – erről Palkovics László, a Szent István Egyetem rektora beszélt abból az alkalomból, hogy az intézmény több mint 452 millió forint kutatási támogatást nyert el. Az összeget állami költségvetési forrásból biztosítja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a Tématerületi kiválósági program keretében. Palkovics László elmondta, hogy három nagyobb kutatási terület jutott forráshoz az egyetemen, ezek közös pontja a civilizációs eredetű veszélyek azonosítása és kezelése a létfontosságú ökológiai rendszerekben, kiemelten a drón- és szenzortechnika fejlesztésével.

Három szakterületen négy kutatási projekt indul a Szegedi Tudományegyetemen a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal programjának 1,7 milliárd forintos támogatásával – közölte Kónya Zoltán, az egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese.

Az emlős állatok szervezete kb. 30–40 billió sejtből áll. A sejtek felépítésében nagyon fontos szerepe van a zsírszerű anyagoknak (lipideknek), melyek a sejteket a környezetüktől elválasztó, valamint a sejteken belüli tereket elhatároló membránok alkotó elemei. Strukturális, valamint felépítő funkciójuk mellett részt vesznek a különböző anyagok sejten belüli és kívüli szállításában, energiatárolásban és -képzésben. Az ún. neutrális lipidek glicerinből és zsírsav molekulákból állnak és tulajdonságaikat az határozza meg, hogy egy glicerin molekulához hány, és milyen jellegű zsírsav kapcsolódik.

Szegeden Petar Lambrev, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézet Fotoszintetikus Membrán Csoportjának tudományos főmunkatársa vezetésével számos fotobiológiai – a fény és az élő szervezet anyagainak kapcsolatával foglalkozó – kísérletet hajtanak majd végre az ELI-ALPS lézerközponttal együttműködve. A részletekről Petar Lambrevet kérdeztük.

Kutatási projekt keretében fejlesztenek intelligens ivóvíz-klórozó rendszert

Daganatos és idegrendszeri betegségek kezelésében jelenthet nagy segítséget a napokban Szegeden átadott szuperlabor. A centrumban igazi XXI. századi színvonalú lézereszközökkel dolgoznak a szakemberek.

A Szegedi Tudományegyetem is támogatást nyert a Tématerületi Kiválósági Programból. A nemzeti kutatási és fejlesztési hivatal 26 egyetemet támogat összesen 14 milliárd forinttal, ebből majdnem kétmilliárdot négy szegedi kutatócsoport kapott.

Új szabadalmak bejegyzését is elősegítheti az az 1,7 milliárd forintos támogatás, amelyet a Szegedi Tudományegyetem nyert el. Az intézet kutatócsoportjai a krónikus, idegrendszeri eredetű pszichiátriai betegségek tanulmányozását és a mesterséges intelligencia ipari hasznosításának fejlesztését is folytathatják az összeg segítségével.

A Szegedi Tudományegyetem a Tématerületi kiválósági programból kap forrást kutatásra.

A Horizont 2020 (H2020) az unió kutatásfejlesztési és innovációs politikáját 2014-2020 között meghatározó program, amely csaknem hetvenkilencmilliárd eurós költségvetéssel gazdálkodik. A program utolsó évében minden eddiginél nagyobb, tizenegymilliárd eurós forrásra lehet majd pályázni, többek között olyan kiemelten kezelt területeken, mint a klímakutatás, a digitalizáció, a fenntarthatóság és a biztonsági kutatások. A tervek szerint a 2021-től induló Horizont Európa programban még nagyobb költségvetést szánnak a kutatás-fejlesztés és az innováció céljaira. A programról és a további tervekről Csuzdi Szonjával, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) főosztályvezetőjével beszélgettünk.

A város egyeteme a felszín alatti erőforrások feltárására fordíthatja az összeget. Négyszázmillió forintot nyert el a Miskolci Egyetem a Tématerületi kiválósági programban (TKP); a pénzt olyan kutatásokra és fejlesztésekre használják fel, amelyek a felszín alatti természeti erőforrások hatékonyabb kiaknázását célozzák – közölte az egyetem vezetése tegnapi sajtótájékoztatóján.

A magyar gazdaságot és a régió fejlődését is segíti az új kutatási program. A felszín alatti természeti erőforrások hatékonyabb kiaknázását és hasznosítását célozza meg a Miskolci Egyetem most induló új projektje, melyre az idei Tématerületi Kiválósági Program keretében nyert el jelentős forrást, mintegy négyszázmillió forintot a felsőoktatási intézmény – hangzott el szerdán, a témában tartott sajtótájékoztatón.

Négyszázmillió forint támogatást nyert el a Miskolci Egyetem a felszín alatti természeti erőforrások hatékonyabb kiaknázása és hasznosítása pályázatával a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tématerületi kiválósági programján.