Együttműködési megállapodást kötött a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel (ELTE).

Együttműködési megállapodást kötött a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel (ELTE).

Együttműködési megállapodást kötött a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel (ELTE).

Együttműködési megállapodást kötött a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel (ELTE). A hétfői budapesti aláírási ünnepségen, egy tudományos és technológiai konferencián Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, a kooperáció hosszú múltra tekint vissza, most modernizálták, egységes keretbe foglalták. A tárca a jövőben is segíti az ELTE nemzetközi kapcsolatrendszerének szélesítését, ez mindenki érdeke – tette hozzá.

Együttműködési megállapodást kötött a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel (ELTE).

A mesterséges intelligencia fejlesztésének előmozdítására az Európai Bizottság kialakította Európa mesterséges intelligencia stratégiáját (Artificial Intelligence for Europe), és a tagállamokkal közösen akciótervet dolgozott ki a tudományos, társadalmi és gazdasági lehetőségeinek kiaknázására (Coordinated Action Plan). Az Európai Bizottság 2018–20 között 1,5 B € támogatást kínál a mesterséges intelligencia területén, míg a következő finanszírozási ciklusban a köz- és magánszféra együttműködésével ezek a befektetések várhatóan évi 20 B €-ra növekednek majd. A támogatások a technológiai kutatás-fejlesztést, valamint számos alkalmazási területet is érintenek, pl. egészségügy, gyártás és kíberbiztonság és környezetvédelem. Az NKFI Hivatal és az IVSZ közös rendezvénye áttekintést ad az európai MI stratégiáról, a Horizont 2020 program utolsó évében elérhető kutatási és innovációs támogatásokról, valamint az Európa-szerte épülő platformokról és ökorenszerekről.

A Pannon Egyetem Georgikon Kar Kertészeti Tanszékén került bemutatásra az "Innováció a Szőlőszaporításban" című kötet a Doktoranduszok Országos Szövetsége kiadásában.

A Pannon Egyetem Georgikon Kar Kertészeti Tanszékén került bemutatásra az "Innováció a Szőlőszaporításban" című kötet a Doktoranduszok Országos Szövetsége kiadásában. A könyv bemutatóján Molnár Ákos, a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termelők Szövetségének elnöke, Kocsis László, a Georgikon Kar Kertészeti Tanszékének vezetője, illetve Szabó Péter, a DOSZ Elnöke és a könyv szerzője szólaltak fel.

A nanotechnológia és a fotokatalitikus eljárások ötvözésével olyan víztisztító berendezésen dolgoznak a Szegedi Egyetemen, mely milliók életére lehet kihatással a jövőben. Mint ismert: a világ édesvíz készleteit a mezőgazdaság, az ipar, és a polgári túlhasználás és kibocsatás egyaránt veszélyezteti, mert az emberi tevékenység különbőzőféleképpen, de szennyezi a vízkészleteket. Az indiai Amity (Noida) Egyetemmel közösen az SZTE kutatói olyan berendezés prototípusának kifejlesztésén dolgoznak, amely képes lehet a nyugati világban a mezőgazdaság és a 3. világban például a textilipar szennyező anyagait eltávolítani az édesvizekből.

Korszerű anyagtudományi, nanotechnológiai fejlesztéseikkel vízkezelési és víztisztítási feladatok megoldásához járulnak hozzá a Szegedi Tudományegyetem kutatói. E cél érdekében az SZTE TTIK Alkalmazott és Környezeti Kémiai, valamint Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének munkatársai együttműködnek az indiai Amity Egyetem (Noida) Alkalmazott Anyagtudományi kutatócsoportjával, valamint hazai partnerekkel.

Az indiai Amity (Noida) Egyetemmel közösen az Szegedi Tudományegyetem kutatói olyan berendezés prototípusának kifejlesztésén dolgoznak, amely képes lehet a nyugati világban a mezőgazdaság és a 3. világban például a textilipar szennyező anyagait eltávolítani az édesvizekből.

A Szegedi Egyetemről jöhet a segítség a harmadik világnak. Indiában például égetően fontos a textilipar szennyező anyagait eltávolítani az édesvizekből.

A nanotechnológia és a fotokatalitikus eljárások ötvözésével olyan víztisztító berendezésen dolgoznak a Szegedi Egyetemen, mely milliók életére lehet kihatással a jövőben. Mint ismert: a világ édesvíz-készleteit a mezőgazdaság, az ipar és a polgári túlhasználás és kibocsatás egyaránt veszélyezteti, mert az emberi tevékenység különbözőféleképpen, de szennyezi a vízkészleteket. Az indiai Amity (Noida) Egyetemmel közösen az SZTE kutatói olyan berendezés prototípusának kifejlesztésén dolgoznak, amely képes lehet a nyugati világban a mezőgazdaság és a harmadik világban például a textilipar szennyező anyagait eltávolítani az édesvizekből.

A nanotechnológia és a fotokatalitikus eljárások ötvözésével olyan víztisztító berendezésen dolgoznak a Szegedi Egyetemen, mely milliók életére lehet kihatással a jövőben. Mint ismert: a világ édesvíz készleteit a mezőgazdaság, az ipar, és a polgári túlhasználás és kibocsatás egyaránt veszélyezteti, mert az emberi tevékenység különbőzőféleképpen, de szennyezi a vízkészleteket. Az indiai Amity (Noida) Egyetemmel közösen az SZTE kutatói olyan berendezés prototípusának kifejlesztésén dolgoznak, amely képes lehet a nyugati világban a mezőgazdaság és a 3. világban például a textilipar szennyező anyagait eltávolítani az édesvizekből.

A nanotechnológia és a fotokatalitikus eljárások ötvözésével olyan víztisztító berendezésen dolgoznak a Szegedi Egyetemen, mely milliók életére lehet kihatással a jövőben. Mint ismert: a világ édesvíz készleteit a mezőgazdaság, az ipar, és a polgári túlhasználás és kibocsatás egyaránt veszélyezteti, mert az emberi tevékenység különbőzőféleképpen, de szennyezi a vízkészleteket. Az indiai Amity (Noida) Egyetemmel közösen az SZTE kutatói olyan berendezés prototípusának kifejlesztésén dolgoznak, amely képes lehet a nyugati világban a mezőgazdaság és a 3. világban például a textilipar szennyező anyagait eltávolítani az édesvizekből.

A nanotechnológia és a fotokatalitikus eljárások ötvözésével olyan víztisztító berendezésen dolgoznak a Szegedi Egyetemen, mely milliók életére lehet kihatással a jövőben. Mint ismert: a világ édesvíz készleteit a mezőgazdaság, az ipar, és a polgári túlhasználás és kibocsatás egyaránt veszélyezteti, mert az emberi tevékenység különbőzőféleképpen, de szennyezi a vízkészleteket.

A Szegedi Egyetemről jöhet a segítség a harmadik világnak. Indiában például égetően fontos a textilipar szennyező anyagait eltávolítani az édesvizekből.

A nanotechnológia és a fotokatalitikus eljárások ötvözésével olyan víztisztító berendezésen dolgoznak a Szegedi Tudományegyetem és az indiai Amity (Noida) Egyetem kutatói, amely milliók életére lehet kihatással a jövőben. A berendezés képes lehet a nyugati világban a mezőgazdaság és a harmadik világban például a textilipar szennyező anyagait eltávolítani az édesvizekből.

A Szegedi Egyetemről jöhet a segítség a harmadik világnak. Indiában például égetően fontos a textilipar szennyező anyagait eltávolítani az édesvizekből.

A Szegedi Egyetemről jöhet a segítség a harmadik világnak. Indiában például égetően fontos a textilipar szennyező anyagait eltávolítani az édesvizekből.