„A tudomány az élhető Földért”. Ez a témája a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatnak, amelynek keretében a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal rendezett konferenciát „Kutatás a fenntartható vízgazdálkodásért” címmel. A 2008. november 19-én megtartott konferencia fő témái voltak: a fenntartható vízgazdálkodás, az ennek érdekében folytatott és folytatandó kutatások, fejlesztések, a vízgazdálkodás társadalmi és gazdasági hatásai, az éghajlatváltozás hatásai, az árvízi veszélytérképezés, valamint az árvíz, a belvíz és az aszály összehangolásának kérdései.

2008. november 18-án került sor a Scopus Fiatal Kutatók díjának átadására. A Díjat, melyet a holland Elsevier tudományos kiadó vállalat ajánlott fel, a Magyar Rektori Konferencia Elnöksége ítélte oda tíz tudományterületen a legkiválóbb harminc év alatti kutatók számára.

2008-ban a tervezetthez képest 10 milliárd forinttal több, összesen 40 milliárd forint jutott nemzetgazdasági és társadalmi hatásuk szempontjából is jelentős stratégiai kutatások támogatására. Molnár Károly, kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter kérésére a felügyelete alá tartozó Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) – KuTIT (Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács) jóváhagyása mellett - a Nemzeti Technológia Program meghirdetett második szakaszában 10 milliárd forinttal több támogatásról dönthetett. A világban jelenleg zajló globális válság és a klímaváltozás kihívásaira a magyar fejlesztéseknek is választ kell adniuk. A pályázat középpontjában a kis-és középvállalkozások k+f igényeinek érvényesítése állt.

Japán-magyar kutatócserékre nyílik lehetőség a Magyarország és a Japán közötti tudományos és technológiai (TéT) együttműködés keretében kiírt pályázat révén. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) pályázatán felsőoktatási intézetek, egyéb, költségvetési körbe tartozó szervezetek, szövetkezetek, illetve olyan gazdasági társaságok indulhatnak, amelyek a természet-, az orvos-, a mezőgazdasági és a műszaki tudományok terén kívánják a támogatott együttműködést megvalósítani.

A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány kivételes modell szerint működik, segítségével az elmúlt 15 évben a magyar tudósok „rejtett kincseket” hoztak létre, melyek beépültek a mindennapi életünkbe.

2008-ban a tervezetthez képest 10 milliárd forinttal több, összesen 40 milliárd forint jutott nemzetgazdasági és társadalmi hatásuk szempontjából is jelentős stratégiai kutatások támogatására. Molnár Károly, kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter kérésére a felügyelete alá tartozó Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) – KuTIT (Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács) jóváhagyása mellett - a Nemzeti Technológia Program meghirdetett második szakaszában 10 milliárd forinttal több támogatásról dönthetett. A világban jelenleg zajló globális válság és a klímaváltozás kihívásaira a magyar fejlesztéseknek is választ kell adniuk. A pályázat középpontjában a kis-és középvállalkozások k+f igényeinek érvényesítése állt.

Az OECD Tudomány- és Technológiapolitikai Bizottsága elemző ország tanulmányát a magyar innovációs rendszerről a világ egyik legelismertebb nemzetközi intézményének a témával foglalkozó kiváló szakemberei készítették el. Az OECD tanulmány (OECD Reviews of Innovation Policy - Hungary) célja, hogy független, átfogó elemzés alapján értékelje a magyar innovációs rendszer teljesítményét, és annak javításához javaslatokat dolgozzon ki a kormányzati politika és az innovációs rendszer szereplői számára.

Vas Ádám személyében magyar tagja is van az Innovatív Gyógyászati Kezdeményezés (Innovative Medicine Initiative – IMI) Tudományos Bizottságának. A kezdeményezés célja az európai gyógyszeripar versenyképességének javítása valamint olyan új eszközök kialakítása, melyek biztonságosabb és hatékonyabb gyógyszerek fejlesztését teszi lehetővé.

A tudás értékké válásának módjáról, lehetőségeiről, Magyarország innovációs jelenéről és jövőjéről tartottak kerekasztal-beszélgetést október 2-án a Népszabadság szervezésében. A kerekasztal-beszélgetésben részt vettek a kutatás-fejlesztés, innováció, és a tudományos élet legjelentősebb szereplői: kormányzati döntéshozók, kutatás-fejlesztésben érintett nagyvállalatok vezetői, valamint egy fiatal innovátor.

A Lisszaboni Szerződés alapján uniós szintű cél, hogy az innováció legyen a gazdasági fejlődés és a versenyképesség motorja. Az innovációs tevékenység növelése azonban nem csak az ország egészének versenyképességéhez, hanem a gazdasági-jövedelmi különbségek felszámolásához is hozzájárulhat. Ebben a folyamatban a régiók kiemelkedően fontos szerephez juthatnak.

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) az Európai Unió 7. kutatás-fejlesztési keretprogramjának pályázatain nyertes közfinanszírozású kutatóintézetek valamint kisvállalkozások részére kiegészítő támogatást nyújtó pályázatot hirdet, Bonus HU Program címen.

Valószínűleg egy érintkezési hiba okozta a héliumszivárgást a Nagy Hadron Ütköztetőben (Large Hadron Collider, LHC) – állapította meg a CERN vizsgálata. Ugyanakkor a történtek hátterének teljes megértéséhez a szektort szobahőmérsékletre kell hűteni, és az érintett mágneseket szét kell szerelni. Ez három-négy hétig tart majd; a vizsgálatok végleges eredményét azonnal nyilvánosságra fogják hozni – írja a CERN közleménye.

A társadalom biztonságának növelése, valamint a védelmi és biztonsági ipar fejlesztése érdekében stratégiai együttműködést indított el a kutatás-fejlesztés területén Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter és Szekeres Imre honvédelmi miniszter. Az együttműködés első lépéseként dedikált pályázati lehetőséget alakítottak ki a védelmi és biztonsági projektek számára a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Nemzeti Technológia Programja keretében.

Az Európai Unió ESFRI (European Strategy Forum on Research Infrastructure) kezdeményezéséhez csatlakozva Molnár Károly, kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter elindította a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Fejlesztési Útiterv (NEKIFUT) Projektet. A projekt célja a jelenleg Magyarországon meglevő jelentősebb, ún. nemzeti kutatási infrastruktúrák felmérése, átláthatóvá tétele, és átfogó kutatási infrastruktúrafejlesztési stratégia megalkotása, beleértve a nemzetközi kutatási infrastruktúrákhoz való csatlakozás kérdéseit is.

2008. szeptember 15-én, a Magyar Tudományos Akadémia épületében ünnepélyes külsőségek közepette megalakult az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (ETI). A délelőtti ünnepi ülésen hazai és uniós közjogi méltóságok szólaltak fel. Délután megtartotta első, alakuló ülését az Intézet Igazgatótanácsa, amely elnökének Martin Schuurmans-t választotta.

2008. szeptember 15-én, a Magyar Tudományos Akadémia épületében ünnepélyes keretek között alakult meg az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (ETI). A délelőtti ünnepi ülésen hazai és uniós közjogi méltóságok szólaltak fel. Délután megtartotta első, alakuló ülését az Intézet Igazgatótanácsa.

Szeptember 15-én kerül sor az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (ETI) irányító testületének ünnepélyes beiktatására, illetve a testület első ülésére a Magyar Tudományos Akadémia épületében. Az eseményen számos hazai és külföldi közéletei személyiség is részt vesz.

A világ legnagyobb teljesítményű részecskegyorsítójában, a CERN-ben található Nagy Hadron Gyorsítóban (Large Hadron Collider – LHC) 2008. szeptember 10-én 9 óra 30 perckor sikerrel tette meg a 27 kilométeres kört az első részecskenyaláb. A tegnap reggel végrehajtott sikeres kísérlet egy két évtizedes előkészítő munka egyik kulcsmomentuma.

Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter a vonatkozó pályázati eljárás eredménye alapján szeptember 8-i hatállyal Csopaki Gyulát, a műszaki tudomány kandidátusát nevezte ki a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnökévé. Az új elnök elsődleges feladata lesz, hogy a kiszámíthatóság és a stabilitás biztosítása mellett gondoskodjon az Innovációs Alap pályázati rendszerek hatékonyságának növeléséről.