Kondorosi Éva akadémikus kapta idén a kémiai ökológia területén meghirdetett Balzan-díjat. A kémiai ökológia az élő szervezetek közötti kémiai kapcsolatokat, a köztük folyó kommunikáció molekuláris alapjait vizsgálja. Kondorosi Éva a pillangósvirágú növények és a Rhizobium baktériumok szimbiózisában létrejövő nitrogénkötő gümők fejlődését tanulmányozva közel 2000 növényből származó kis fehérjét, peptidet fedezett fel, amelyek jelmolekulák, és a növényi sejtekben élő baktériumok differenciálódását idézik elő. A Balzan-díj 750 000 svájci frankkal jutalmazza a díjazottakat, de 2001-től elvárás, hogy ennek legalább felét fiatal kutatók támogatására fordítsák. A díj érdekessége, hogy a szűkebb tudományterületeket, melyek kutatói közül a következő év díjazottai kikerülnek, a díj odaítéléséért felelős bizottság előre kijelöli. A kutatókat felterjesztéssel jelölik a díjra.

Kreativitás, pénz és bátorság. A magyar fiatalok szerint sorrendben ez a három dolog szükségeltetik egy sikeres vállalkozás elindításához Magyarországon. Kreatív ötletekből nincs hiány, ám a bátorság a legtöbb magyar fiatalból hiányzik és sokan bizonytalanok abban is, honnan szerezzék meg az induláshoz szükséges tőkét – derül ki a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő megbízásából a Pulzus által, a 18-35 éves korosztály körében készített reprezentatív felmérésből.

Előadást tartott Dr. Scott David Solomon, a Harvard Egyetem világhírű kardiológus professzora a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán a Doctor Honoris Causa ünnepség előestéjén, amelyen díszdoktori címet vehetett át a Semmelweis Egyetemen. A Nemzeti Szívprogram szervezésében tartott rendezvényen egyik fő kutatási területéről, a megtartott ejekciós frakciójú szívelégtelenségről (HFpEF) beszélt egyebek mellett.

Egyedülálló innovációs pályázatot és támogatási programot hívott életre az MVM Csoport; az Edison programra az okos jövő lehetséges technikai megoldásain dolgozó startup-ok, spin-off-ok, kis- és középvállalkozások, illetve felsőoktatási hallgatók, magánszemélyek jelentkezhettek, a győztesek segítséget kapnak ötleteik megvalósításához.

A klímaváltozásnak a partimadarak fészkelési szokásaira gyakorolt hatását vizsgálta egy nemzetközi kutatócsoport a Debreceni Egyetem professzorának irányításával. A kutatás meglepő eredményt hozott, ami teljesen új szemszögből világítja meg a globális felmelegedés következményeit.

2018. november 19-20. között a Pécsi Tudományegyetem több szervezeti egysége által megálmodott nemzetközi rendezvénynek ad otthont Pécs városa.

A felsőoktatásban szerzett tapasztalatok szerint a hallgatók 10-20 százaléka érkezik szőlész-borász gazdálkodói háttérből. Ők nem a család nyomására, vagy csak találomból jelentkeznek az egyetemre, hanem tudatosan készülnek a borász pályára.

A Doktoranduszok Országos Szövetségének vezetőképző konferenciájának adott otthont a Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kara. A szakmai program lehetőséget biztosított a tudományterületek közötti tapasztalatcserére és a szorosabb együttműködés megteremtésére.

Növekvő árbevétel mellett, a 11 milliárd forintot is meghaladta a befektetési és fejlesztési volumen 2018 harmadik negyedévének végére.

Az utóbbi néhány év egyik legérdekesebb és leginkább vitatott energetikai fordulata Németországban zajlott, elsősorban a villamosenergia-szektorban.

A kutatás-fejlesztés támogatása, a magyar cégek innovációs képességeinek, és ezáltal versenyképességének javítása a gazdaságélénkítés egyik legfontosabb pillére. Mi vár a vállalkozásokra azután, hogy kifut a 2020-ig tartó uniós támogatási ciklus, lesz-e forrás a következő időszakban erre, várhatóak-e változások az intézményrendszerben? Szigeti Ádámot, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) innovációért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2018. november 9-én információs napot szervez, hogy bemutassa az EU Horizont 2020 keretprogramjának 2019. évi infokommunikációs (IKT) pályázati lehetőségeit.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal november 15-én, 9 órától konzultációt szervez Budapesten a magyar-izraeli ipari kutatás-fejlesztési együttműködési pályázat megújításáról.

Hogyan segítheti a kagylóhéj mikroszerkezetének megismerése az anyagtudománnyal foglalkozó kutatókat? Ez is kiderül abból a cikkből, amelyet magyar és német kutatók publikáltak az Advanced Materials című folyóiratban.

A klímaváltozásnak a partimadarak fészkelési szokásaira gyakorolt hatását vizsgálta egy nemzetközi kutatócsoport a Debreceni Egyetem professzorának irányításával. A kutatás meglepő eredményt hozott, ami teljesen új szemszögből világítja meg a globális felmelegedés következményeit. Nyitóképen a nagy partfutó.