Az elmúlt évek ivóvízminőség-javító és komplex felszíni vízgazdálkodási programjainak, valamint az ivó- és ásványvizek minőségének megőrzését célzó kutatási programjainak előkészítésében, tervezésében és sikeres megvalósításában szerzett és szaktudás, a hozzá kapcsolódó gyakorlati tapasztalatok és a környezettudatos megoldások iránti növekvő igény segítettek minket annak a felismerésében, hogy a vízrendszerek fertőtlenítése területén is érdemes lenne környezetkímélő, ám mégis hatásos technológiát alkalmazni.

Élelmirostok szerepe glutén-mentes termékekben

A Health for Hungary – Hungary for Health (H4H) Program új távlatokat nyithat az egészségmonitorozás és a betegségek korai diagnosztizálásának területén

Korábbi kutatások rávilágítottak a viselkedés meghatározó szerepére az állatok terjedésében, diszperziójában. Így ma már tudjuk: egyáltalán nem véletlenszerű, hogy mely egyedek hajlamosak terjedni, ugyanis azok általában kockázatvállalóbbak, felfedezőbbek, aszociálisabbak és agresszívebbek társaiknál. Az új élőhelyek meghódítása során elméletileg az ilyen „bátor” egyedek adják a betelepülők első hullámát. Jelentőségük különösen nagy lehet az olyan területek kolonizációja során, melyek a forráspopuláció eredeti életterétől jelentősen eltérnek, mint például a barlangok.

A következő 30 évben a globális népesség várhatóan 25%-kal fog növekedni és megközelíti a 10 milliárd főt.

ELEKTRONIKA A legfejlettebb chipek áramköreinek fejlesztése és nyomtatása európai vállalatok jelentős hozzájárulásával valósul meg. Ezekben az innovációs folyamatokban a hazai Semilab Félvezető Fizikai Laboratórium Zrt. is fontos szerepet vállal.

IP IRÁNYTŰ Friss útmutató, pályázat és kedvezmény segíti a vállalkozásokat abban, hogy minél könnyebben tudják megvédeni saját szellemi alkotásaikat: a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) összegyűjtötte azokat az új lehetőségeket, amelyekkel egyszerűbbé válik az oltalmazási folyamat.

Az Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének (EK MFA) kutatói, az Aedus Space Kft.-vel együttműködve, egy nemzetközi konzorcium tagjaiként olyan új, mikroszkopikus környezetben alkalmazható optikai és elektrokémiai szenzorokra épülő módszert fejlesztettek, mely elősegíti a mikrofluidikai „Organ-on-Chip” rendszerekben kialakított sejtkultúrák kémiai környezetének és metabolizmusának közvetlen feltérképezését, és ezen keresztül a betegségek mechanizmusainak megértését. A ki fej lesz tett technológia jelentősen hozzájárulhat a gyógyszerhatóanyag-vizsgálatok fel gyorsításához, de az állatkísérletek kiváltásához is.

A PowerizeD projekt, amelynek konzorciuma 13 európai uniós ország 61 cégéből-kutatóhelyéből áll, idén indult. Az Energiatudományi Kutatóközpont (EK) az egyik magyar partner, amely részt vesz a munkában. Dr. Balázsi Katalint, az EK Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének (EK MFA) Vékonyréteg-fizika Laboratórium vezetőjét a program céljairól kérdeztük.

Országos szinten minden eddiginél több, 2249 egyetemista és fiatal oktató kap támogatást a 2023/2024-es tanévre az Új Nemzeti Kiválóság Programból. A MATE a 2023/24. tanévre összesen 181,62 millió forint támogatást nyert el, az ösztöndíjasok létszáma pedig 122 fő. Alapszakon 14, mesterszakon 18, doktori képzésen 61, a doktorvárományosok közül 7, a posztdoktorok között 16, a Bolyai+ÚNKP kategóriában pedig 6 fő részesült támogatásban.

A szén-dioxid leválasztásának, hasznosításának és tárolásának témáját járták körül az úgynevezett CCU/S fehér könyv alkotói, amelynek megszületése nagyban hozzájárulhat hazánk klímacéljainak megvalósításához. A kötetet Szegeden mutatták be.

Csaknem két és fél százan kapnak ösztöndíjat a Debreceni Egyetemen az Új Nemzeti Kiválóság Programban.

Változnak a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenység minősítésének eljárási szabályai, az eddigi hatósági eljárás helyett szeptember 1-jétől szakértői eljárásban kérhető a minősítés a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnál.

A héten lezárul a 35 milliárd forint keretösszegű új innovációs támogatási program társadalmi egyeztetése, a pályázat szeptember közepén jelenik meg – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára a tárca keddi budapesti sajtótájékoztatóján. Hankó Balázs felidézte: a kormány célul tűzte ki, hogy Magyarország 2030-ra az innovációt tekintve a világ legjobb 25 országa, Európában pedig a legjobb tíz ország közé kerüljön, ennek érdekében fogadták el a Neumann János-programot.

Amit a gyökerek és a levelek mesélnek.

Több, mint egy évtizede vizsgálják az ELTE Biológiai Intézetének növénybiológusai és a Bolgár Tudományos Akadémia Növényélettani és Genetikai Intézetének munkatársai az Orfeusz-virág fagy- és kiszáradástűrését. Ez a különleges növény a Bulgária déli részeit határoló Rodope hegység szurdokvölgyeiben és sziklás területein élte túl a jégkorszakokat, részben egy különleges mechanizmus segítségével: sejtjei víztartalmának akár 90-95%-ának elvesztésével, majd e „tetszhalott” állapotból való újraéledéssel. Legutóbbi munkáikban a kutatók arra keresték a választ, hogy a gyökerek vajon milyen módon képesek megbirkózni a kiszáradással.

Júliusban nyílt napot és kerekasztal-beszélgetést szerveztek Olaszországban, a Bologna Egyetemen a klímaváltozás, azon belül is a hőhullámok okozta károkkal kapcsolatban. Az esemény egy nemzetközi kertészeti kutatócsoport munkáját is bemutatta.

Félmilliárdos keretösszeget biztosít a kormány idén a szellemi alkotások hazai és külföldi levédésére hazai vállalkozásoknak, egyetemeknek, kutatóintézeteknek és magánszemélyeknek. Magyarországon folyamatosan nő azon vállalkozások száma, amelyek tudatosan figyelnek a szellemitulajdon-védelemre és valamilyen formában oltalmat kérnek az általuk kidolgozott termékre vagy technológiára. A kormány stratégiai célja, hogy a magyar szabadalmak száma 2030-ra megduplázódjon.

Gölles Martin karnagyzeneszerző élete nem unalmas. Az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasaként nemrég jelentette meg magánkiadásban hét kórusművét, de már új projekten dolgozik.

Cégünket, a Mirrotron Kft.-t több külföldi partnerünk (fizikai kutató intézet) is megkereste nagy méretű, helyzetérzékeny neutron detektorok gyártásával kapcsolatban. Itt a nagy méret az 500 × 500 milliméteres aktív felület felett értendő, amelyeket általában kis szögű neutronszórásos anyag szerkezet-vizsgálatoknál használnak.