Az Európai Bizottság 2015-ben hirdette meg először a versenyt, amely Európa legkiválóbb innovátorait, a jövő meghatározó feltalálóit mutatja meg a nagyvilágnak. A szakértői zsűri azokat a kis- és középvállalkozásokat „radarozza” (a díj neve is erre utal), amelyek az EU kutatás-fejlesztési és innovációs keretprogramja, a Horizont 2020 keretéből nyertek támogatást. Az Európai Bizottság összetett módszertan alapján kialakított szakértői rangsor alapján tette közzé, hogy mely cégek kerültek idén a 48 fős kiválósági „elitalakulatba”, amelyet egy nyilvánosan meghirdetett, online szavazás során 20 cégre szűkítenek le. Idén a 48 versenyző közé három magyar kkv-t válogattak be: a Gravity R&D Kutató, Fejlesztő és Szolgáltató Zrt.-t, a Femtonics Kutató és Fejlesztő Kft-t, valamint az Aeroglasst. Ezek a cégek – a nemzetközi mezőny többi résztvevőjével együtt – a Budapesten november 9-én megtartandó „ICT Proposers’ Day” (Infokommunikációs Pályázók Napja) rendezvényen mutatják be projektjüket a zsűrinek. A verseny öt kategóriában zajlik, végül minden kategóriában egy nyertest hirdetnek ki.
- A legjobb induló vállalkozás kategóriában a GRU4Rec, a Gravity Zrt. projektje versenyez. A fejlesztés az általa már olvasott, látott internetes tartalmak alapján kínál újabb tartalmakat, szolgáltatásokat a felhasználónak. A cég hazai forrásokból (többek között az NKFI Alapból) az elmúlt években mintegy 75 millió forint támogatást nyert el különböző projektek megvalósítására.
- A Femtonics Kft. 3x3D megnevezésű kutatási projektje az agy és az idegrendszer vizsgálatához kínál új vizualizációs technológiát. A cég hazai forrásokból (többek között az NKFI Alapból) az elmúlt években 631 millió forint támogatást nyert el különböző projektek megvalósítására. Ezek közül három jelenleg is fut.
- Az Aeroglass a pilótáknak fejlesztett okosszemüveg, mely messzi domborzati viszonyokat, szabad szemmel nem látható pontokat, fontos geo-információkat, településeket, tervezett útvonalat rajzol digitálisan a légtérbe, s ezzel jelentősen megkönnyíti és biztonságosabbá teszi a pilóta navigációját.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal biztatja a kutatói, fejlesztői közösség tagjait, hogy szavazzanak a magyar innovatív cégekre. Az online szavazófelület itt érhető el: https://ec.europa.eu/futurium/en/innovation-radar-prize
Mindhárom projekt az unió innovációs keretprogramjából, a Horizont 2020 programból nyert korábban támogatást. A 2017. október végétől megjelenő és 2018–2019-re vonatkozó Horizont 2020 pályázati felhívásokról az NKFI Hivatal rendszeresen tart tájékoztató rendezvényeket, az időpontokról és a témákról a Horizont 2020 rendezvénynaptár ad tájékoztatást a Hivatal honlapján. További hazai vállalkozások eredményes Horizont 2020 pályázatához is hozzájárulhat az NKFI Hivatal által koordinált Nemzeti Kapcsolattartói Hálózat, melynek szakértői támogatják a pályázókat a program pályázatairól való tájékozódásban, a konzorciumi partnerkeresésben, a projektmenedzsmentben, akár személyre szabott pályázati tanácsadást nyújtva. Emellett a Hivatal által meghirdetett hazai finanszírozású pályázati konstrukciók is nagyban hozzájárulnak a pályázói részvétel ösztönzéséhez.
A Horizont 2020 keretprogram témától független KKV fejlesztési eszköz pályázata azt célozza, hogy a működő innovatív ötlettől egészen a piacra vitelig támogassa egy projekt megvalósítását. Rendelkezésre áll az úgynevezett KKV fejlesztési eszköz rásegítő pályázat is, amellyel azon mikro-, kis- és középvállalkozások nyerhetnek támogatást hazai forrásból, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból, amelyek az Európai Unió által a Horizont 2020 program keretében meghirdetett KKV fejlesztési eszköz pályázat első fázisán a szakmai küszöböt elérő nemzetközi értékelést kaptak, de forrás hiányában nem nyertek támogatást.
A Horizont 2020 keretprogram költségvetéséből elnyert támogatásokat tekintve a részt vevő uniós tagállamok között hazánk a 19. helyen áll. Intézménytípusok szerint a hazai vállalkozások szerepelnek a legsikeresebben: a Magyarország által eddig elnyert Horizont 2020 források 34%-a kerül vállalkozásokhoz, 33%-a felsőoktatási intézményekhez, 26%-a kutatóintézetekhez.