Történelmi léptékű felsőoktatási fejlesztések kezdődnek

„A beruházások esélyt teremtenek arra, hogy a gazdasági növekedés hajtóereje a következő évtizedben a tudomány és a kutatás legyen, Magyarország regionális tudásközponttá váljon”

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére fontos mérföldkőhöz érkezett a gazdaság-újraindítási akcióterv több mint 1500 milliárd forintos felsőoktatási fejlesztési forrásainak felhasználása. Az intézmények már elérhetik a tervezést elősegítő felhívást. A 2021-ben induló pályázati lehetőségekkel a magyar felsőoktatás soha nem látott mértékű fejlesztés előtt áll. A kormány a magyar fiatalok színvonalas képzésére minden támogatást megad az egyetemek megújításához – hangsúlyozta tegnap Bódis József, a minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára.

Nemzeti laborok, tudományos és innovációs parkok, pályázatok minden kutatói korosztálynak és vállalkozásnak. A fő cél, hogy a tudás a gyakorlatban is hasznosuljon, és a nagy nemzeti ügyekkel nemzetközi szinten is kiemelkedjünk – foglalta össze dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke a tavalyi év eredményeit és az idei célokat.

A mesterséges intelligencia szerepe a logisztikában

A magyar vállalkozások is kezdik felismerni a szellemi tulajdon védelmének fontosságát, tavaly - a gazdaság lassulása ellenére - kismértékben ugyan, de nőtt a szabadalmi, a mintaoltalmi, a védjegybejelentések száma a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) adatai alapján - írja az MTI.

Amikor vásárlás előtt egy műszaki eszközt veszünk a kezünkbe, nem is gondolunk arra, hogy milyen sok szellemi munka van mögötte. Már csupán maga a csomagolás, a csomagolóanyag, vagy a termék becsomagolásának technikája mögött is nagyon sokféle szellemi munka van, és akkor még ki sem bontottuk az eszközt.

VESZPRÉM Az Asseco Central Europe Magyarország Zrt. egészségügyi üzletágának fejlesztői a Pannon Egyetemmel és a Dél-pesti Centrumkórházzal közösen dolgoznak azon a fejlesztés alatt álló innovatív medikai rendszeren, mely optimalizálja a betegutakat és költséghatékonyabbá teheti az egészségügyi ellátást.

Elindult a társadalmi innováció nemzeti laboratórium, amelyet az ELTE vezetésével, a Pannon Egyetem, a Miskolci Egyetem és a Hárfa Alapítvány valósít meg. Ennek a nyitórendezvényét tartották meg a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán hétfőn. A nemzeti laborban égető társadalmi kihívásokra keresik a megoldásokat és válaszokat, a kutatási eredményeket pedig mindenki számára érthető módon közvetítik. – A digitalizáció társadalmi és üzleti hatásaival foglalkozunk, hogyan lehet olyan kompetenciákat fejleszteni, ami előre visz bennünket. Aktívan foglalkozunk a FOMO-jelenséggel is, mert sokan azt gondolják, ha nem használják a közösségi médiát, lemaradnak valamiről, ezzel viszont tönkreteszik a meglévő emberi kapcsolataikat – mondta köszöntőjében dr. Fehérvölgyi Beáta dékán.

Optimalizálja a betegutakat és költséghatékonyabbá teheti az egészségügyi ellátórendszert az a fejlesztés alatt álló innovatív medikai rendszer, amelyen az Asseco Central Europe Magyarország Zrt. egészségügyi üzletágának fejlesztői a Pannon Egyetemmel és a Dél-pesti Centrumkórházzal közösen dolgoznak.

Innováció tekintetében 2012 óta folyamatosan közelítünk az európai átlaghoz, és a felzárkózás üteme egyre gyorsul – hangsúlyozta az Innotéka magazinnak adott interjújában Gulyás Tibor innovációért felelős helyettes államtitkár, aki szerint a folyamatot tovább erősítheti az innovációt támogató intézményrendszer jelenleg is zajló átalakítása. Véleménye szerint reális esélyünk van arra, hogy hazánk 2030-ra a mérsékelt innovátorok csoportjából átkerüljön a jelentős innovátor országok közé.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) a felfedező kutatások társadalmi és gazdasági hasznosulásáért Nemzeti Kiválósági Programokat hirdetett egyes stratégiai területeken. Így indították el 2017 végén a Kvantumtechnológia alprogramot, amelyen négyéves támogatást nyert el a HunQuTech konzorcium a „Kvantumbitek előállítása, megosztása és kvantuminformációs hálózatok fejlesztése” című projektjével (2017-1.2.1-NKP-2017-00001).

Cél, hogy az egyetemeken a hallgatók, a kutatók és a piaci szereplők közösen dolgozhassanak

Első ízben indított programot a szaktárca a ku tatásfejlesztésinnovációban részt vevő doktoranduszhallgatóknak. A Miskolci Egyetemről is pályáztak: 8 hallgató kapott támogatást.

Pilot kutatólaboratórium épül Debrecenben, a részletekről csütörtökön számoltak be az érintettek.

Mindennapi tevékenységeink során alapvetőnek, magától értetődőnek vesszük, hogy végtagjainkkal szinte bármilyen feladatot el tudunk végezni, mozgásuk szabad és fájdalommentes. Az emberi kéz kifinomult mozgása alapjaiban megkülönbözteti az embert a legtöbb emlőstől, az állatvilágból a tudatos eszközhasználat révén volt képes kiemelkedni, amely egy sokoldalú, nagyon precíz, finom, manipulatív tevékenységekre, ugyanakkor jelentős erőkifejtésre is alkalmas felső végtag által vált lehetségessé. A felső végtag ízületeinek betegségei, így a könyök megbetegedése is jelentős mértékben csökkenti a betegek életminőségét.

A fiatal sejtbiológus fontos munkához nyert pályázatot

BUDAPEST-KESZTHELY Dr. Csizmadia Tamás zalai származású sejtbiológus egyike a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) által 2020-ban meghirdetett fiatal kutatói (PD-OTKA) pályázat nyerteseinek. Az elnyert támogatás összege 25 millió forint, amely 3 évre szól.

Több tonnányi ólmot tartalmazó szállóport szűrnek ki a fák levelei a főváros légköréből, vagyis a városi fák levelein kiülepedett por vizsgálata alkalmas eszköz lehet a levegőben szálló por- és nehézfém-szennyeződések mérésére. A vizsgálatok során az ezüsthárs molyhos, szőrös levelei bizonyultak a leghatékonyabb porszűrőnek.

A vadon élő állatok élőhelyeinek nagy részét ma már világszerte érik szennyező anyagok és több kevesebb emberi zavarás. Az ilyen stresszhatásokkal a hormonrendszer alkalmazkodása segíthet megküzdeni. A városi és mezőgazdasági területeken élő barna varangyok például hatékonyabb hormonális stresszválasszal és fokozott méregtermeléssel veszik fel a kesztyűt, mint a természetes élőhelyeken fejlődő társaik. Az előbbi, terhelt környezetben élő ebihalaik élettani alkalmazkodóképessége stresszhatásra élénkebb, de rövidebb ideig tartó stresszhormonválasszal reagál.

Közel 13 milliárd forintra pályázhatnak a kutatók a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal most megnyílt kiírásán.