A kormány komplex csomaggal támogatja azokat a kutatókat, vállalkozókat, akik kutatás-fejlesztési innovációs projektek megvalósításán dolgoznak

A Magyar Mérnökakadémia (MMA) jubileumi közgyűlésén ünnepelte meg alapításának 30. évfordulóját. A testület negyvenkét mérnök, köztük a bűvös kockájával világszerte ismert Rubik Ernő és Ginsztler János professzorok irányításával alakult meg 1990 januárjában.

„Az idei esztendőre komoly felkészülési lehetőségként tekintek” – fogalmazott lapunknak adott interjújában Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke, aki szerint már kézzelfogható jelei vannak annak a szemléletváltásnak, melyet hivatalba lépése után hirdetett meg. Azt is elmondta, hogy a jövőre induló Horizont Európa keretprogramban hangsúlyosabb szerepet kaphat az agrárium, mely az előző ciklus magyar szempontból egyik legsikeresebb ágazata volt.

Eredményesen zárultak a gazdasági növények (rizs és búza) kombinált fény- és szárazságstresszre adott válaszát vizsgáló kutatások, melyeket az Agrártudományi Kutatóközpont a Vishva Bharati Egyetemmel együttműködve végzett a TÉT_15_IN-1-2016-0028 azonosítójú pályázat támogatásával

Az egyik legnagyobb adatgazda az állam, de az állami adatvagyon jelentős része ma még kihasználatlanul, parlagon hever. Mindez megváltozhat, ha elfogadják a már évek óta formálódó, és immár a Mesterséges Intelligencia Stratégia részét alkotó adatvagyon-stratégiát.

A gyógyítás mind több területén erősödik a hagyományos megoldásokkal szemben a biotechnológia. A világ vezető gyógyszergyártói sorra fordulnak e szegmens felé, és nem kizárt, hogy a koronavírusok elleni küzdelem egyik megoldása is a fehérje típusú készítményekben, az úgynevezett biologikumokban van elrejtve.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) több mint 577 millió forint vissza nem térítendő támogatást ítélt meg új forgalomirányítási rendszer fejlesztésére a Főmterv Mérnöki Tervező Zrt. vezette konzorciumnak – közölte a Főmterv az MTIvel tegnap.

Az élelmiszerek tudatos felhasználására, a pazarlás csökkentésére hívja fel a figyelmet a Bay Zoltán Kutatóintézet. Mint kiemelik, a hazai élelmiszer-hulladék több mint a fele a háztartásokban keletkezik, az élelmiszerek felhalmozása tovább növelheti a pazarlást.

Az élelmiszerek tudatos felhasználására, a pazarlás csökkentésére hívja fel a figyelmet a Bay Zoltán Kutatóintézet. Mint kiemelik, a hazai élelmiszer-hulladék több mint fele a háztartásokban keletkezik, az élelmiszerek felhalmozása tovább növelheti a pazarlást.

Az élelmiszerek tudatos felhasználására, a pazarlás csökkentésére hívja fel a figyelmet a Bay Zoltán Kutatóintézet. Mint kiemelik, a hazai élelmiszer-hulladék több mint fele a háztartásokban keletkezik, az élelmiszerek felhalmozása tovább növelheti a pazarlást.

Lényegesen kevesebb bért kapnak ugyanazért a munkáért a magyar, mint a nyugat-európai kutatók bizonyos uniós pályázatoknál. Ebben közrejátszik a magyar felsőoktatás elhanyagoltsága és az EU rugalmatlansága is.

BIRKNER ZOLTÁN A kis és közepes cégeknek is részt kell venniük a kutatás fejlesztési és innovációs programokban, az egyetemeknek pedig meg kell tanulniuk, hogy lehet értékesíteni a tudást – nyilatkozta a Figyelőnek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke.

A Pannon Egyetem és konzorciumi partnerei, köztük a Mol, 4,775 milliárd forintos támogatást nyertek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól, amelynek keretén belül a következő három évben létrehozzák a „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntarthatóság” kompetencia-központot Veszprémben és Nagykanizsán. A létrejövő fenntarthatósági kompetencia-központ legfőbb célja a magas szintű kutatásfejlesztési infrastruktúra és tudásbázis kiépítése, valamint egy versenyképes K+F+I fejlesztőgárda felállítása. A központ kiépítése márciusban kezdődik és várhatóan 2023 februárjában fejeződik be Veszprémben és Nagykanizsán.

Fenntarthatósági kompetenciaközpontot hoz létre a Pannon Egyetem és konzorciumi partnerei, közöttük a Mol, abból a 4,775 milliárd forintos támogatásból, amit a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól nyertek - közölte a Mol az MTI-vel.

A koronavírus-járvány átmeneti, a klímavédelemért viszont folyamatosan tenni kell

VESZPRÉM A Pannon Egyetem és konzorciumi partnerei, köztük a Mol, 4,775 milliárd forintos támogatást nyertek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól, amelynek keretén belül a következő három évben létrehozzák a „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntarthatóság” kompetencia központot Veszprémben és Nagykanizsán.

Cél olyan tudást előállítani, ami gazdagítja az egyetemet és Magyarországot.

Közvetlen Uniós Forrásokból A 2021-2027 Közötti Időszakban

Bemutatják az agrárium szereplőinek, hogy milyen célokhoz milyen eszközökre, segítségre számíthatnak innovációs tevékenységükben – ezt a segítséget is ígérte feldman zsolt, az agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a hazai termelőknek, akik a leginkább elszenvedői a klimatikus folyamatoknak. A formálódó európai zöldmegállapodással és a klímavédelmi akciótervvel kapcsolatban nem rejtette azonban véka alá, hogy a mezőgazdaság ökológiai lábnyomával bizony „kezdenünk kell valamit”. Magyarország ezért sem fogadhatja el a közös agrárpolitika (kap) forrásainak a bizottság által javasolt csökkentését, amikor a european green deal a hazai gazdaságoknak számszerűsíthető többletköltségekkel jár majd.

NAGYKANIZSA A Pannon Egyetem és konzorciumi partnerei, köztük a MOL, 4,775 milliárd forintos támogatást nyertek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól. A program keretében a következő három évben létrehozzák a „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntarthatóság” kompetenciaközpontot Veszprémben és Nagykanizsán. Az erről szóló szerződést a napokban írták alá a partnerek.