Cél, hogy az egyetemeken a hallgatók, a kutatók és a piaci szereplők közösen dolgozhassanak

Első ízben indított programot a szaktárca a ku tatásfejlesztésinnovációban részt vevő doktoranduszhallgatóknak. A Miskolci Egyetemről is pályáztak: 8 hallgató kapott támogatást.

Pilot kutatólaboratórium épül Debrecenben, a részletekről csütörtökön számoltak be az érintettek.

Mindennapi tevékenységeink során alapvetőnek, magától értetődőnek vesszük, hogy végtagjainkkal szinte bármilyen feladatot el tudunk végezni, mozgásuk szabad és fájdalommentes. Az emberi kéz kifinomult mozgása alapjaiban megkülönbözteti az embert a legtöbb emlőstől, az állatvilágból a tudatos eszközhasználat révén volt képes kiemelkedni, amely egy sokoldalú, nagyon precíz, finom, manipulatív tevékenységekre, ugyanakkor jelentős erőkifejtésre is alkalmas felső végtag által vált lehetségessé. A felső végtag ízületeinek betegségei, így a könyök megbetegedése is jelentős mértékben csökkenti a betegek életminőségét.

A fiatal sejtbiológus fontos munkához nyert pályázatot

BUDAPEST-KESZTHELY Dr. Csizmadia Tamás zalai származású sejtbiológus egyike a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) által 2020-ban meghirdetett fiatal kutatói (PD-OTKA) pályázat nyerteseinek. Az elnyert támogatás összege 25 millió forint, amely 3 évre szól.

Több tonnányi ólmot tartalmazó szállóport szűrnek ki a fák levelei a főváros légköréből, vagyis a városi fák levelein kiülepedett por vizsgálata alkalmas eszköz lehet a levegőben szálló por- és nehézfém-szennyeződések mérésére. A vizsgálatok során az ezüsthárs molyhos, szőrös levelei bizonyultak a leghatékonyabb porszűrőnek.

A vadon élő állatok élőhelyeinek nagy részét ma már világszerte érik szennyező anyagok és több kevesebb emberi zavarás. Az ilyen stresszhatásokkal a hormonrendszer alkalmazkodása segíthet megküzdeni. A városi és mezőgazdasági területeken élő barna varangyok például hatékonyabb hormonális stresszválasszal és fokozott méregtermeléssel veszik fel a kesztyűt, mint a természetes élőhelyeken fejlődő társaik. Az előbbi, terhelt környezetben élő ebihalaik élettani alkalmazkodóképessége stresszhatásra élénkebb, de rövidebb ideig tartó stresszhormonválasszal reagál.

Közel 13 milliárd forintra pályázhatnak a kutatók a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal most megnyílt kiírásán.

Schanda Tamás: A korábbiakhoz képest idén még rugalmasabb a források felhasználása és a költségelszámolás, valamint tovább csökkennek az adminisztratív terhek

Megemelt, 12,9 milliárd forint keretösszegű támogatásra pályázhatnak a kutatók könnyített adminisztráció mellett a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) most megnyílt kiírásán – jelentette be Schanda Tamás.

Csaknem 13 milliárd forintra pályázhatnak a kutatók a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal most megnyílt kiírásán – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese, Schanda Tamás.

A tématerületi kiválósági program részeként valósul meg a Pannon Egyetem környezetvédelmi és nanotechnológiai projektje 700 millió forintos támogatással – közölte az intézmény.

Gyógynövénykivonatokat és antioxidánsokat tartalmazó hústermékcsalád kifejlesztésén dolgozik a Gulyás János és Társa Kereskedelmi Kft. A munkák egyelőre a kutatási fázisnál járnak, a különleges húsokba a jövő év végén haraphatunk bele.

A Magyar Innovációs Szövetséget 1990. december 14-én alapította harminc kutatásban, fejlesztésben és innovációban érdekelt szervezet.

A kutatás-fejlesztésre és az innovációra (KFI) szánt források hatékony, gyors és rugalmas hasznosulását támogatják a január 1-jétől életbe lépett közbeszerzési előírások – olvasható az Innovációs és Technológiai Minisztérium tegnapi közleményében.

Az elmúlt évben új korszak kezdődött a magyar felsőoktatásban és innovációban, és a szakképzésben is – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az elmúlt év eredményeit értékelve.

Abstract Given the fact that the building stock contributes significantly to the global energy consumption and CO2 emissions, an energy conscious building use can save large amount of energy, both at building level and globally. Building energy simulation software provide an opportunity to estimate the energy efficiency and energy consumption of buildings with high accuracy, thus they are also suitable for estimating energy saving potentials. Occupants pose one of the biggest challenges among the parameters influencing the energy consumption of buildings, as their presence, behaviour, operation of equipment, interference with the building’s control system have a significant impact on the energy consumption of the building, thus on potential savings. In this paper the energy consumption of a municipal office building in Budapest was examined using dynamic simulation software (DesignBuilder). The first model (Audit) was created based on the actual building usage and it was validated with measured data. Then different energy saving methods in connection with building operation and occupant behaviour were analysed (heating setback, more economic DHW consumption, more energy-conscious ventilation strategy, controlled lighting and reduction of night standby consumption of office equipment) and their energy saving potentials were examined individually and summarized. The reduced heating temperature had the greatest energy saving potential in gas consumption (34% reduction compared to the Audit model) and controlled lighting and reduced standby office equipment consumption caused the highest energy saving in case of electricity (14% reduction compared to the Audit model).

Lezárult a Startup Factory pályázat, amelyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakpolitikai támogatásával, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) közreműködésével írtak ki. A pályázatra tíz inkubátor jelentkezett, közülük hét pályázó részesült egyenként 300 millió forintos támogatásban.

„Az előző generációt bizonyos szinten megnyomorították a körülmények, mi hálásak lehetünk, hogy ilyen szabad világban élünk. Nekik korlátozottan álltak rendelkezésre erőforrások, nekünk minden adott, a tehetségünktől függ, hogy mit érünk el” – nyilatkozta magazinunknak Málnási-Csizmadia András biológus, az ELTE egyetemi tanára, akit előző interjúalanyunk, Puskás László ajánlott figyelmünkbe. A professzor vezetésével előállított MPH-220 gyógyszerjelölt hatásmechanizmusát bemutató cikkük a világ legjelentősebb élettudományi folyóirata, a Cell októberi számában jelent meg.