A győri Széchenyi István Egyetem vezetésével zajlik az „Autópálya-rézsűk állapotelemzése és javítása önjavító ökológiai technológia kifejlesztésével katasztrófakockázati körülmények között” című kutatás-fejlesztési projekt.

Hogyan segíthetünk a növényeknek a sóstressztűrésben?
Környezetünkben egyre szélsőségesebb időjárási körülményekkel találkozunk. A nyári időszak évrőlévre melegebb és szárazabb. Saját bőrünkön tapasztaljuk meg az egyre gyakoribb közel 40 Celsius-fokos nyári kánikulákat, hőségriadókat és hőkupolákat. Ezeken a napokon megpróbálunk valahogyan védekezni a hőség ellen. Például klimatizált helységekben vészeljük át a napokat, árnyékba húzódunk, bőségesen fogyasztunk folyadékot. Velünk, emberekkel vagy akár az állatokkal ellentétben a növények nem képesek,,elsétálni❞ árnyékos helyekre. Pedig a hőstressz, az aszály és a nem megfelelően alkalmazott öntözési és talajművelési eljárások a számukra létfontosságú talajok sókoncentrációját is megnövelik.

Magyar cég fejlesztése csökkenti a környezet terhelését

Nem csak kitalálni kell dolgokat, meg is kell valósítani azokat

A Pannon Egyetemen 2022. 01. 01. és 2025. 12. 31. között valósult meg az a pályázati program, amely a környezetterhelés jelentős mértékű csökkentésére irányuló innovatív technológiák fejlesztését (és elterjesztését) megalapozó kutatásokkal foglalkozik.

Generációkon keresztül félték az emberek az éjszaka közepén a temetőkápolna sötét tornyából, rikoltva kiszálló madarat. Szerencsére mára ez már változóban van. Ahogy egyre jobban megismerjük ezt az éjszakai vadászt, egyre inkább megszeretjük. Ez az emblematikus ragadozó nem más, mint a gyöngybagoly, a vidéki táj egyik legikonikusabb madara. Az egykoron rossz hírnévnek örvendő gyöngybagolyról egyre többet tudunk, de még mindig nem eleget.

Sokáig úgy gondoltuk, hogy a növények fejlődése kizárólag előre megírt forgatókönyv szerint zajlik. Egy-egy faj levélalakját, anatómiai felépítését és működési sajátosságait alapvetően genetikai programja határozza meg. A modern növényélettani kutatás ugyanakkor azt mutatja, hogy e program megvalósulását a fejlődési környezet jelentősen módosíthatja.

A jelenlegi mesterséges intelligencia (MI) rendszerek félrevezető adatokkal szembeni sebezhetősége és átláthatatlan döntéshozatali folyamatai olyan kockázatokat jelentenek, amelyek korlátozzák gyakorlati alkalmazásukat orvosi környezetben. A Szegedi Tudományegyetem kutatói kiváló nemzetközi partnerekkel együttműködve, a hazai finanszírozású HU-rizont Program támogatásával vizsgálják az MI rendszerek jelenlegi korlátait. E rendszerek ugyanis kizárólag adatvezérelt tanulásra támaszkodnak anélkül, hogy magukba foglalnák az emberi szintű kognitív képességeket és a tudás reprezentációját.

A glaukóma a vakság második leggyakoribb oka, csaknem nyolcvanmillió embert érint világszerte. A köznyelvben zöldhályognak nevezett betegség, melyet a szem elülső részének hegesedése következtében megemelkedett szemnyomás és a látóideg fokozatos elhalása jellemez, főként az időseket fenyegeti. Fekete Andrea egyetemi tanár kutatócsoportja a Semmelweis Egyetemen kiváló nemzetközi partnerekkel együttműködve, a hazai finanszírozású HU-rizont program támogatásával új megközelítéssel kíván megoldást találni a glaukóma tüneteinek enyhítésére.

Az energiaszektorban zajló zöld átállás egyik kulcskérdése a rugalmasság és a fenntarthatóság. Hazánkban az ALTEO Nyrt. soproni beruházása fontos mérföldkő ezen az úton: megépült egy 5 MW teljesítményű, elektromos fűtésű gőzkazán, amely nemcsak a hazai távhőpiacot tekintve bír kiemelt jelentőséggel, hanem új lehetőségeket nyit a villamosenergia-rendszer szabályozásában is.

ZALAEGERSZEG. Húsipari melléktermékek biotechnológiai úton való átalakításával fejleszt egészségvédő termékcsaládot a zalaegerszegi Húsüzem Kft. és a győri Széchenyi István Egyetem, tájékoztatta a húsipari cég az MTI-t.

Gyorsabb és eredményesebb gyógyulást hozhat a betegek számára az új, humánkineziológiai labor, amelyet az új klinikán létesítettek. A rehabilitációban immár robotokkal is segítenek.

Az elmúlt tíz év legmagasabb aktív hallgatói létszámát érte el a Pannon Egyetem, az októberi statisztikai adatok alapján ugyanis 6193-an tanulnak itt. Az intézmény legutóbbi sajtótájékoztatóján többek között erről, a kutatási eredményekről és elnyert pályázatokról, címekről is beszámolt dr. Abonyi János rektor és Csillag Zsolt kancellár.

Magyar és román paleontológusok példa nélküli koncentrációjú leletet találtak a Hátszegi-medence nyugati felében, a lelőhelyen négyzetméterenként több mint száz gerinces maradványt fedeztek fel – közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem szerdán az MTI-vel. Mint írták, a Valiora Dinosaur Research Group már több mint öt éve folytat kutatásokat a Hátszegi-medencében, ahol már számos dinoszaurusz-lelőhelyet fedeztek fel. Az itt tanulmányozott felső kréta szárazföldi rétegek a dinoszauruszok kihalását megelőző néhány millió éves időszakba engednek betekintést.

A Zutora Kft. a cukoripari technológia nemzetközileg elismert beszállítója. Készülékeik számos cukorgyárban és finomítóban üzemelnek Európában, Észak-, Közép- és Dél-Amerikában, Afrikában, valamint Ázsiában. A cég 2022 októberében indította el új kutatás-fejlesztési és innovációs projektjét, amelynek címe: Alacsony koncentrációjú cukor detektálása ipari gőzfejlesztők tápvizében. A 2025-ben sikeresen lezárult fejlesztést a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatta, a 2021-1.1.4-GYORSÍTÓSÁV pályázat keretében.

A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) és a Magyar Innovációs Alapítvány, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal főtámogatásával, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, továbbá a Nemzeti Innovációs Ügynökséggel együttműködésben, november elején hirdette meg a 2025. évi Magyar Innovációs Nagydíj pályázatot.

A GTKB Kft. egy hároméves kutatás-fejlesztési projekt keretében azt kereste, hogyan lehet természetes, növényi alapú, szintetikus adalékokat kiváltó E-vitamin-forrást létrehozni.

Külföldi akkumulátorberuházások magyar perspektívából

A rák egy különleges genetikai betegség, mivel nem csupán örökölhetjük, hanem akár egyetlen sejtünkben is kialakulhat. A jövő rákkezelése precízebb, célzottabb és kíméletesebb lesz. A hangsúly a korai felismerésre, a prevencióra és a toxicitás csökkentésére helyeződik – állítja Santosh Kesari amerikai rákkutató orvosprofesszor.

Nemzetközi együttműködésben fejleszt mesterséges intelligenciát valósághű szimulációkkal az Óbudai Egyetem. A magyarországi központú, „MedLaBotX" című projektben a Stanford és a Szingapúri Nemzeti Egyetem kutatói is részt vesznek. Prof. dr. Galambos Péterrel, az egyetem rektorhelyettesével és a projekt vezető kutatójával beszélgettünk.