A magyar kormány évek óta kiemelt figyelmet fordít az innováció, a kutatás és technológiafejlesztés ösztönzésére. A terület reformálásaként 2004-ben létrehozta a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot, melyet a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal kezel. Ezzel lehetőséget teremt a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs programoknak. A kormány most a programok értékeléséről dolgoztatott ki egy olyan átfogó rendeletet, amely alapvető szemléletváltást fog jelenteni a közigazgatásban, és mostantól beépül annak működésébe.

Az egyetemi kutatások gazdasági hasznosításának elősegítésére a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) 2004-ben elindította a regionális egyetemi tudásközpontok létrehozását és működtetését támogató pályázatát. A cél olyan kutató egyetemek kialakítása, amelyek kiemelkedő kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs és oktatási tevékenységet folytatnak, intenzíven együttműködnek a gazdasági szférával, erősítik a vállalkozások K+F tevékenységét, gyorsítják a régiók technológiai és gazdasági fejlődését, ezáltal javítják az ország gazdasági versenyképességét. A legsikeresebb angolszász és skandináv példák azt mutatják, hogy csak a jól működű kutatóegyetemek mellett tudnak kialakulni a gazdasági versenyképességet komolyan befolyásoló iparágak.

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2005. májusban pályázatot hirdetetett Regionális Egyetemi Tudásközpontok létrehozására és működésének támogatására. A pályázat fő célja, hogy olyan szakterületi és regionális vonzáscentrumok jöjjenek létre, amelyek kiemelkedő kutatás-fejlesztési, valamint technológiai innovációs tevékenységet folytatnak, intenzíven együttműködnek a gazdasági szférával, ösztönzőleg hatnak a régiók technológiai és gazdasági fejlődésére.

A napokban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elkészítette a „Kutatás és fejlesztés 2004 (előzetes adatok)” című összeállítását. Ebben az összeállításban az Innovációs Alap kifizetéseiből, a KMÜFA+NKFP sorban, csupán 11,77 Mrd forint jelent meg. A kimutatásban nem szerepel az Innovációs Alap további 10,69 Mrd forintot kitevő kifizetése. Az NKTH által a KSH számára leadott adatok azonban 21,35 Mrd forint összegű kifizetésről szólnak, 11,77 Mrd NKFP és 9,58 Mrd KMÜFA kifizetésről. Egyértelműen látszik, hogy a KSH összeállítás előbb említett sorában szereplő összeg, a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (NKFP) 2004. évi kifizetéseivel egyezik meg.

2004. évben a kutatás-fejlesztés támogatására 22,46 Mrd forint került kifizetésre a Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatal (NKTH) által működtetett Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból. Az NKTH adatai alapján 2001-ben 13,3 Mrd, 2002-ben 18,5 Mrd, 2003-ban 19,3 Mrd forint került kifizetésre. Jól látszik, hogy 2004-ben történt az eddigi legnagyobb összegű pályázati kifizetés.

2005. június 15-16-án kerül megrendezésre a Magyar-Amerikai Innovációs Projekt záró konferenciája a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Informatikai Épületében. A budapesti workshop és a projekt koordinátora magyar részről a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH), az Egyesült Államok részéről pedig a jelentős befolyással rendelkező, washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (Center for Strategic & International Studies, CSIS).

Boda Miklós a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnöke sajtótájékoztatót tart 2005. április 26-án a Jedlik Ányos program részleteiről.
A Jedlik Ányos Program (korábban: Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok /NKFP/) kutatás-fejlesztési pályázatának célja, olyan átfogó kutatási, fejlesztési és innovációs projektek megvalósításának támogatása, amelyek nemzetközi szintű tudományos eredményeket vagy jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó újdonságot jelentő anyagok, termékek, eszközök, eljárások, technológiák, szolgáltatások kidolgozására és demonstrálására irányulnak és amelyek vállalkozások és költségvetési kutatóhelyek együttműködésében valósulnak meg.

A magyar-orosz nanotechnológiai együttműködési szándéknyilatkozat 2005. február 16-ai aláírása új fejezetet jelent a magyar-orosz kutatás-fejlesztési együttműködés területén. A Magyar Köztársaság és az Oroszországi Föderáció együtt fog nanotechnológiai kutatást és fejlesztést végezni.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök találkozik Szergej Nyikolajevics Mazurenkoval, az Oroszországi Föderáció Szövetségi Tudományos és Innovációs Ügynökségének vezetőjével, valamint Boda Miklóssal, a Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatal elnökével, ezzel is megerősítve a Magyar Köztársaság Kormányának elkötelezettségét a magyar-orosz nanotechnológiai együttműködéssel kapcsolatban.

Az Innovációs Tavasz második előadása a British Council Hungary és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal közös szervezésében zajlott le 2005. március 21-én. A rendezvény témája: Open Models of Innovation – Nyitott Innovációs modellek, előadója: Charles Leadbeater angol újságíró .

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Innovációs Tavasz címmel vitasorozatot rendez 2005 tavaszán. A rendezvénysorozat célja, hogy a szakmai közösséget segítse az innováció jelentőségének felismerésében és mozgósítsa a gyakorlati hasznosítás érdekében. A széles körű szakmai vita megrendezésének célja az is, hogy feltárásra kerüljön, mely területek számítanak húzóágazatnak Magyarországon, hol vannak a magyar gazdaság kitöréspontjai.

Először hoznak létre közös orosz-magyar nanotechnológiai kutatási-oktatási központot Magyarországon.

Idei utolsó munkanapján, december 20-án 100 %-os támogatottsággal elfogadta az Országgyűlés a kutatás-fejlesztésről és technológiai innovációról szóló törvénytervezetet. A röviden innovációs törvénynek nevezett jogszabály célja az ország gazdasági versenyképességének növelése a kutatás-fejlesztés és az innováció ösztönzésével.

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2004. október elején pályázatot hirdetetett Regionális Egyetemi Tudásközpontok létrehozására és működésének támogatására. A pályázat fő célja, hogy olyan szakterületi és regionális vonzáscentrumok jöjjenek létre, amelyek kiemelkedő kutatás-fejlesztési, valamint technológiai innovációs tevékenységet folytatnak, intenzíven együttműködnek a gazdasági szférával, ösztönzőleg hatnak a régiók technológiai és gazdasági fejlődésére.

Hazánk oktatási rendszerét, különösen az egyetemit világhírűnek tartjuk, sokszor büszkélkedünk is vele. Így hideg zuhanyként ért bennünket a Shanghais Jiao Tong Egyetem által - a világ egyetemei között -, készített felmérés, amelyből kiderül, hogy csupán három magyar egyetem szerepel a világ ötszáz legjobb egyetemét bemutató listán, annak is az utolsó harmadában.

Negyedik generációs mobil távközlési technológiák kutatása és fejlesztése Magyarországon

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) pályázati úton K+F és innovációs központot kíván létrehozni a legújabb, harmadik/negyedik generációs (3/4G) mobil infokommunikációs technológiák és rendszerek vizsgálatára. A Mobil Kommunikációs Kutatás-fejlesztési és Innovációs Centrum egyik feladata olyan nyitott, vezeték nélküli teszthálózat és alkalmazásfejlesztési infrastruktúra kiépítése (3G/4G testbed), amely alkalmas a XXI. század mobil kommunikációs technológiáinak kutatására és fejlesztésére, a K+F eredmények implementálására és tesztelésére, valamint fejlett mobil alkalmazások kipróbálására valós és független környezetben.

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium pályázati úton K+F és innovációs központot kíván létrehozni a legújabb, negyedik generációs (4G) mobil infokommunikációs technológiák, rendszerek és alkalmazások vizsgálatára, fejlesztésére.