EGER Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem sikeresen pályázott a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal Tématerületi Kiválósági Programjában. Az új pályázati időszak első sikeres kutatásfejlesztési projektje révén több mint egymilliárd forintot fordíthatunk szőlészetiborászati kutatásokra a következő négy évben – tájékoztatta lapunkat az intézmény vezetése szerdán, sajtótájékoztatón. Az elnyert projekt a szőlő- és bortermelés versenyképességének és környezeti alkalmazkodóképességének javítását szolgáló kutatásokat és fejlesztéseket helyezi középpontba.

EGER Évzáró tájékoztatót tartottak az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen, amelyen ismertették a legújabb pályázati sikereket, az induló fejlesztéseket és a Kortárs Hangon nemzetközi irodalmi pályázat felhívását.

Magas foglalkoztatási arány

Elindult a Nemzeti Laboratóriumok létrehozása, komplex fejlesztése című, RRF-2.3.1-2021 kódszámú felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése – olvasható a palyazat.gov.hu portálon. A pályázattal kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat november 18-ig várják a véleményezésre kialakított partnerségi fórumon. A konstrukcióban 2026. június 31-ig megvalósuló beruházások a Covid-válság utáni talpra állást segítő Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET) részét képezik, elszámolható költségük 62,885 milliárd forint.

A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében 62,885 milliárd forintból jönnek létre Nemzeti Laboratóriumok. Az ezt célzó RRF-pályázatot hétfőn bocsátották társadalmi felhívásra, a partnerségi fórumban november 18-ig várják az észrevételeket, javaslatokat.

A 2019-ben indított Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma pályázatok (EIÖ) meglepő eredményeket hoztak – jelentette ki Birkner Zoltán a program eredményeit bemutató sajtóbeszélgetésen. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke szerint a siker többek között annak köszönhető, hogy a magyarországi egyetemek elkezdték betölteni harmadik missziós szerepüket.

A járványhelyzet ráirányította a figyelmet a kis- és közepes vállalkozások digitális érettségére, amely az elmúlt két év során komoly fejlődésen ment keresztül, de messze még a vége. Digitális transzformáció, vállalkozói humántőke-fejlesztés, a vállalkozás növekedéséhez, versenyképességének fokozásához szükséges tudás – szektoronkénti, online díjmentes képzés és pályázatok formájában érkezik ehhez a segítség.

A Debreceni Egyetem (DE) Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének „Gerincvelői nociceptív jelfeldolgozás” kutatócsoportja összefüggést talált a gerincvelő hátsó szarvában lévő idegsejtek egy csoportjának működése és az égési sérülést követő fájdalom intenzitása között. A neuronhálózatok szerveződésével foglalkozó vizsgálódásaik során dr. Varga Angelika, dr. Mészár Zoltán és dr. Szücs Péter megoldást találtak a hő által kiváltott fájdalomérzet küszöbértékének emelésére. Módszerük modellként szolgálhat az égési fájdalom hatékony enyhítését célzó gyógymódok kidolgozásához.

Meghirdették a 31. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt, amelyre 14–19 éves fiatalok nevezhetnek önálló projekttel 2021. november 25-éig. Az első fordulóból továbbjutók 2022. április 1-jéig dolgozhatják ki ötletüket. Az eredményhirdetés 2022 júniusában lesz.

Nemcsak horgászbotot akarnak adni, a horgászat megtanítása a cél – ennek az elvnek az alapján indult 2020 decemberében a moduláris e-learning-képzés a magyar kis- és középvállalkozások digitális transzformációs és generációváltási kihívásainak megoldására.

Együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Pénzügyminisztérium (PM) a kutatás-fejlesztés és innováció (KFI) támogatására, ennek a területnek ugyanis kiemelt szerepe van a magyar gazdaság fejlesztésében – mondta a PM európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára tegnap Budapesten.

Együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Pénzügyminisztérium a kutatás-fejlesztés és az innováció támogatására, ennek a területnek ugyanis kiemelt szerepe van a magyar gazdaság fejlesztésében – mondta Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján Budapesten.

A másfél éve indított Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma Program (EIÖ) hatékony, ezt mutatja többek között, hogy az első pályázati ciklus során több mint ezer szerződés jött létre a vállalatok és az egyetemek között, és az iparjogvédelmi bejelentések száma is jelentősen nőtt a felsőoktatási intézményekben - hangsúlyozta Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára a program eredményeit bemutató keddi sajtóbeszélgetésen Budapesten.

Ünnepélyes keretek között avatták fel a BME – Rolls-Royce Moduláris Hibrid Hajtásrendszer Laboratóriumot 2021. október 15-én a Műegyetemen. A laboratórium a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) első nagyprojektjének keretében jött létre. A négy évvel ezelőtt indított projektben összesen öt, az ipar-egyetem közös projektjeinek színhelyet adó laboratórium valósult meg.

Elérhető az innováció

A talajok nagymértékű szervesanyag-csökkenése, illetve a szerkezetükben bekövetkező negatív irányú változások a szervesanyag-bevitel és a talaj biológiai aktivitásának csökkenésével, valamint az egyre kevesebb növényfajt tartalmazó vetésforgóval, az eróziós és deflációs veszteségekkel magyarázható . A növénytermesztésben jellemző tendencia, hogy a talajt csak az év egy bizonyos időszakában művelik intenzíven az adott növénykultúra termesztése céljából, azonban a kultúra betakarítása után a talajállapot optimalizálása érdekében tett eljárások gyakran nem elégségesek, vagy meg sem történnek . A problémát jelentő folyamatok, mint a degradáció, erózió, a kimosódás és a talajtömörödés döntően azon periódusban jelentkeznek, amikor a talajt nem borítja növényzet, negatív kihatásuk viszont a termesztett növényállományon jelentkezik .

A szellemi tulajdon a 21. század olaja – ezzel a címmel tartott előadást Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke. A szervezet célja, hogy tudatosítsa a vállalkozások, egyetemek és magánemberek körében a szellemi tulajdon fontosságát, hiszen az oltalom a nemzetközi piacra lépés egyik alapfeltétele is – enélkül az ötletek könnyen lemásolhatók. Példaként a telefonjára mutatva hozzátette: a készülék 270 oltalommal rendelkezik, ám ezek 17 százaléka nem is a gyártóé, mert nem csupán a termékeket lehet eladni, hanem a jogokat is. Számos cég foglalkozik azzal, hogy ezeket megvásárolja Kelet-Közép-Európában 50-150 ezer euróért, aztán dollármilliókért adja tovább az Egyesült Államokban.

Új eszközökkel egészítik ki a bükkábrányi napelemparkot

Magyar kutatók szerint az adatok csak részben igazolják a szexuális szelekciót

A COVID járvány ráirányította a figyelmet a mesterséges intelligencián alapuló orvosi fejlesztésekre. Magyarországon is figyelemre méltó eredmények születtek: a legújabb egy olyan mobilos alkalmazás, amely a sebkötözést végző ápolók munkáját segíti.