Boda Miklós a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke és Káli Sándor Miskolc Megyei Jogú Város polgármestere 2006. május 2-án hirdeti ki a nanotechnológiai kutatólaboratórium felállítására kiírt nemzetközi pályázat eredményét és tájékoztatja a sajtó munkatársait. A sajtótájékoztatón részt vesz Dr. Csepeli György, politikai államtitkár, a magyar-orosz infokommunikációs és innovációs munkacsoport elnöke, valamint Dr. Hajtó János, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány igazgatója. A nyertes pályamű részleteiről a nyertes pályázó tájékoztatja a sajtó munkatársait.

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal és az ASTAR, a szingapúri Tudományos, Technológiai és Kutatási Ügynökség együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá

A Népszabadság rendszeresen a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) véleményének megkérdezése nélkül közöl cikkeket az NKTH működéséről és pályázatairól. Különösnek és tendenciózusnak tartjuk, hogy két évi tevékenységünk során senki nem vette a Népszabadság részéről a bátorságot és a fáradságot, hogy stratégiai kérdésekben interjút kérjen az NKTH vezetésétől, ahol bármilyen kérdésükre valós választ kaphattak volna.

Ma, 2006. március 10-én, magas szintű kerekasztal megbeszélést hívtak össze az Európai Unió és Magyarország közös kutatási lehetőségeiről. A rendezvény Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián zajlik, amelyet az Európai Bizottság egyik főigazgatósága, a Közös Kutatóközpont (Joint Research Centre, JRC) rendezvényének keretében szerveztek.

Újabb szolgáltatással bővült a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal honlapja; megújult hírlevelünket, az Innotrendet mostantól elektronikus formában olvashatják.

Putyin orosz elnök magyarországi látogatása alatt 2006. február 28-án aláírták a magyar-orosz nanotechnológiai innovációs központ felállításáról szóló intézkedési tervet. A meghatározott gyakorlati lépéseknek köszönhetően legkésőbb 2006 őszén megindulhat a közös kutatómunka, valamint létrejöhet a Magyar-Orosz Nanotechnológiai Innovációs Központ.

Megszületett a döntés az influenza „A” vírus okozta pandémia elleni védekezés K+F feladataira vonatkozóan.

Nanotechnológia = 10^-9

Pályázati felhívás nanotechnológiai kutatólaboratórium felállítására a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány miskolci telephelyén.

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal a vállalati innováció ösztönzését tartja legfontosabb feladatának. Célja és egyben törvényi kötelessége is, hogy az Innovációs Alap forrásainak többségét közvetlenül vagy közvetetten vállalati innovációra fordítsa.

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) által megrendezésre került konferencián a hazai kutatási eredmények piaci hasznosítását mutatták be példaértékű magyar technológiai vállalkozások. A rendezvény célközönsége, a műszaki- és természettudományok területén tanuló egyetemisták, PhD hallgatók, posztdoktorok illetve vezető ifjú kutatók voltak.

A magyar gazdaság versenyképességnek növelése érdekében, a kormány kiemelt figyelmet fordít az innováció ösztönzésére.

A magyar kormány évek óta kiemelt figyelmet fordít az innováció, a kutatás és technológiafejlesztés ösztönzésére. A terület reformálásaként 2004-ben létrehozta a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot, melyet a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal kezel. Ezzel lehetőséget teremt a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs programoknak. A kormány most a programok értékeléséről dolgoztatott ki egy olyan átfogó rendeletet, amely alapvető szemléletváltást fog jelenteni a közigazgatásban, és mostantól beépül annak működésébe.

Az egyetemi kutatások gazdasági hasznosításának elősegítésére a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) 2004-ben elindította a regionális egyetemi tudásközpontok létrehozását és működtetését támogató pályázatát. A cél olyan kutató egyetemek kialakítása, amelyek kiemelkedő kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs és oktatási tevékenységet folytatnak, intenzíven együttműködnek a gazdasági szférával, erősítik a vállalkozások K+F tevékenységét, gyorsítják a régiók technológiai és gazdasági fejlődését, ezáltal javítják az ország gazdasági versenyképességét. A legsikeresebb angolszász és skandináv példák azt mutatják, hogy csak a jól működű kutatóegyetemek mellett tudnak kialakulni a gazdasági versenyképességet komolyan befolyásoló iparágak.

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2005. májusban pályázatot hirdetetett Regionális Egyetemi Tudásközpontok létrehozására és működésének támogatására. A pályázat fő célja, hogy olyan szakterületi és regionális vonzáscentrumok jöjjenek létre, amelyek kiemelkedő kutatás-fejlesztési, valamint technológiai innovációs tevékenységet folytatnak, intenzíven együttműködnek a gazdasági szférával, ösztönzőleg hatnak a régiók technológiai és gazdasági fejlődésére.

A napokban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elkészítette a „Kutatás és fejlesztés 2004 (előzetes adatok)” című összeállítását. Ebben az összeállításban az Innovációs Alap kifizetéseiből, a KMÜFA+NKFP sorban, csupán 11,77 Mrd forint jelent meg. A kimutatásban nem szerepel az Innovációs Alap további 10,69 Mrd forintot kitevő kifizetése. Az NKTH által a KSH számára leadott adatok azonban 21,35 Mrd forint összegű kifizetésről szólnak, 11,77 Mrd NKFP és 9,58 Mrd KMÜFA kifizetésről. Egyértelműen látszik, hogy a KSH összeállítás előbb említett sorában szereplő összeg, a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (NKFP) 2004. évi kifizetéseivel egyezik meg.

2004. évben a kutatás-fejlesztés támogatására 22,46 Mrd forint került kifizetésre a Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatal (NKTH) által működtetett Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból. Az NKTH adatai alapján 2001-ben 13,3 Mrd, 2002-ben 18,5 Mrd, 2003-ban 19,3 Mrd forint került kifizetésre. Jól látszik, hogy 2004-ben történt az eddigi legnagyobb összegű pályázati kifizetés.