Kovács András, az Imsys Kft. kármentesítési üzletág vezetője

A „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása" (VÁLLALATI KFI_16) pályázati felhívás célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének ösztönzése. E célt olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek támogatása szolgálja, amelyek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó, új, piacképes termékek, technológiák, továbbá ezek prototípusainak kifejlesztését eredményezik. A támogatás forrása a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap.

Ebben a pályázati konstrukcióban nyert el mintegy 131 millió forintos támogatást a környezetvédelmi területen működő Imsys Kft., amelynek neve az Integrated Management Systems (integrált vezetői rendszerek) kifejezés mozaikszóvá alakításából ered. A cég több mint 25 évvel ezelőtt alakult, és kizárólagos magyar tulajdonban van. Budapesti és debreceni telephelyükön, illetve jászberényi akkreditált anyagvizsgáló laboratóriumukban 35-40 alkalmazottat foglalkoztatnak.

„Cégünk tevékenysége gyakorlatilag a környezetvédelemhez kapcsolódó szolgáltatások teljes spektrumát lefedi, akkreditált analitikai vizsgáló laboratóriumunk pedig megfelelő hátteret biztosít a környezeti minták elemzésére – mondja Kovács András, az Imsys Kft. kármentesítési üzletágának vezetője. – A mi üzletágunk többek között a szennyezett területek felmérésével, vizsgálatával, a beavatkozás tervezésével, illetve e területek kármentesítésével, megtisztításával foglalkozik. Főként a felszín alatti víz- és a talajszennyezésekkel foglalkozunk, de üzletágunk hulladékminősítési tevékenységet is végez."

A 20. század folyamán, részben az akkori technológiák fejletlen volta, részben pedig az oda nem figyelés miatt Magyarország jelentős részén szennyezetté vált a talaj, és ennek következtében a felszín alatti vizek is. Ennek ellentételezésére indult útjára 1996-ban az Országos Környezeti Kármentesítési Program. Az Imsys Kft. munkatársainak tapasztalata szerint a felszín alatti szennyezéseket, minthogy nincsenek szem előtt, sokszor csak késve veszik észre, amikor már gyakran késő hatékonyan beavatkozni. A megelőzés érdekében kezdődött 1996-ban a potenciálisan szennyezett területek, például az egykori szovjet laktanyák, a Magyar Honvédség telephelyei, illetve az egykori ipari területek felmérése. Sok ilyen terület kármentesítése akkor kezdődött – és még ma is tart.

„Sajnos az akkori technológiai fejlettség, illetve a szakmai ismeretek hiányosságai miatt többször előfordult, hogy a már megtisztított területek újra szennyezetté váltak, a környező közegből történő szennyezőanyag visszaoldódás következtében – folytatja Kovács András. – Ez is azt mutatja, hogy a környezetvédelmi ipar folyamatosan fejlődik, és egyre újabb technológiákkal, illetve új környezeti kihívásokkal csak állandó innovációval lehet lépést tartani."

A leggyakrabban használt kármentesítési technológia az ún „Pump and treat” módszer, melynek során a szennyezett közeget (talaj, felszín alatti víz) kitermelik, helyben megtisztítják, majd visszahelyezik az eredeti helyére. Az is előfordul, hogy tisztítás nélkül a megfelelő ártalmatlanító helyre, veszélyeshulladék-lerakóra szállítják. Ha a kármentesítendő területen egy működő gyár van, akkor ott nincs rá lehetőség, hogy az üzem alatti szennyezett talajt kitermeljék. Ilyenkor merőben más módszereket kell bevetni.

„A mikrobiológiai módszerekkel való beavatkozást úgy is alkalmazhatjuk a szennyezett területen, hogy ne zavarjuk az üzem napi tevékenységét. A mikrobiológiai úton történő lebontás különféle adalékanyagok segítségével fokozható, és a baktériumok a háttérben szinte észrevétlenül elvégzik a feladatukat – érvel a kármentesítési üzletág vezetője. – A támogatott projekt is ilyen rendszerek fejlesztéséről szól. Első lépésként megvizsgáljuk, hogy a szennyezett területekről begyűjtött minták milyen koncentrációban tartalmazzák a különböző szennyezőanyagokat. Ezzel párhuzamosan azt is megvizsgáljuk, hogy mik az adott terület mikrobiális adottságai. Arra vagyunk ugyanis kíváncsiak, hogy jelen vannak-e a területen azok a lebontásra képes baktériumtörzsek, amelyek serkentésével eredményt tudunk elérni."

Ha a szükséges baktériumok jelen vannak a területen, akkor laboratóriumi tesztekkel megvizsgálják, hogy a szennyezőanyagok lebontása mely adalékanyagok hozzáadásával fokozható a leghatékonyabban. Az így kiválasztott, ideálisnak tűnő technológiát ezután terepi körülmények között is megvizsgálják, hogy működőképes-e. A laboratóriumi vizsgálatok és terepi tesztek eredményeiből módszertani útmutatót állíthatnak össze a hasonló tevékenységet folytató cégek számára arról, hogy az adott szennyeződést milyen eszközökkel lehet a leghatékonyabban kármentesíteni. A cég várakozásai szerint a projekt eredményeképpen a mikrobiológiai módszerek nagyobb teret nyerhetnek a környezetvédelmi kármentesítésben, ennek köszönhetően pedig a tisztítás hatékonysága is nőni fog.