A külföldi partner nem részesülhet a támogatásból külföldön végzett tevékenységéért, munkájáért.

Közös magyarországi rendezvény esetén a felmerülő költségek a közpénzek felhasználásáról szóló számviteli szabályok és az adóelőírások szerint elszámolhatók.

Kölcsönösségi megállapodás esetén a külföldiek itt-tartózkodási költségei átvállalhatók, azaz pl. magyar-francia esetben, ha a magyarok franciaországi költségeit fizetik, akkor a franciák magyarországi költségei (napidíj, szállás, helyi utazás) elszámolhatók, a nemzetközi utazási költségek azonban nem, a nemzetközi szokások szerint. A teherviselésnek arányosnak kell lennie, de semmiképpen nem lehet hátrányos a magyar félre nézve. (Az arányosság nem azt jelenti, hogy 1 EUR = 250 HUF, hanem hogy pl. egy éjszakai szállás Pesten 12 KHUF, hasonló Párizsban 80 EUR.)

Az. 5. pontot értelmezése így pontosabb: "a tervezett projektnek, egyik alternatívaként, elő kell segítenie a már jelenleg meglévő kiválósági hálózatokban és integrált projektekben való részvételt, valamint a most induló kiválósági hálózatokban és integrált projektekben való részvételt. Azaz a tervezett projektnek nemcsak a már jelenleg futó uniós projektekben való részvételt kell elősegítenie, hanem a most vagy a jövőben indulókban való részvételt is."

Az egyik fontos különbség az, hogy ez nem a NAP-pályázat célja, hanem az eredményes pályázás egyik feltétele, ugyanis nem a NAP-pályázat kívánja elősegíteni az EU-s projektben való részvételt, hanem, alternatívaként, a tervezett projektnek kell ezt elősegítenie ahhoz, hogy a NAP-pályázaton egyáltalán támogatást kaphasson. A NAP-pályázat célja, azaz hogy a NAP-pályázat mit kíván elősegíteni, a 2. szakasz első mondatában olvasható.

Önálló pályázó: valahányszor a szöveg pályázót, konzorciumi tagot, koordinátort vagy résztvevőt említ, az értelemszerűen vonatkozik/hat az önálló pályázóra is.

Koordinátor: konzorcium esetén első az egyenlők (konzorciumi tagok) között, önálló pályázó saját magát koordinálja. Valahányszor a szöveg pályázót, konzorciumi tagot, koordinátort vagy résztvevőt említ, az értelemszerűen vonatkozik/hat a koordinátorra is.

Konzorciumi tag: több szervezeti egységből álló szervezet egyetlen konzorciumi tagnak számít a projektjavaslatban! Valahányszor a szöveg pályázót, konzorciumi tagot, koordinátort vagy résztvevőt említ, az értelemszerűen vonatkozik/hat a konzorciumi tagra is.

Résztvevő: ha egy több szervezeti egységből álló (általában jogi személyiségű) szervezetből több szervezeti egység is részt vesz a tervezett projektben, résztvevőként kell rá hivatkozni. Közülük az első a konzorciumi tagot is képviseli a projektben. Értelemszerűen résztvevőként hivatkozik/hat a szöveg a konzorciumi tagra, koordinátorra, sőt akár az önálló pályázóra is.

Az önállóan pályázónak és a konzorciumi tagnak (a koordinátornak is, hiszen a koordinátor is konzorciumi tag) jogi személyiségűnek kell lennie. (Lásd a 6. kérdést és választ is.)

Miután a projektnek a 14. szakasz szerinti megállapodáson kell alapulnia, abból ki kell derülnie mind a feladatnak, mind a forrásnak. A külföldi partnert az anyaországának kell finanszíroznia (vagy saját magának).

Arról nem szól a kiírás, hogy hol kell végezni a tevékenységet, ezt a mai globális-virtuális világban nem is lenne értelmes korlátozni. A lényeg az, hogy a projektnek legyen hasznosuló (több mint hasznosítható!) eredménye, és hogy a haszon hol csapódik le.

Nem, a projekt futamidejének a 36 hónap a fölső korlátja, amint a támogatási összeg is az. A kért támogatás összegének racionálisnak, az elvégzett munkával és nem az idővel kell arányosnak lennie.

A kiírás említi, hogy azok a preferált projektek, amelyeknek saját finanszírozású komponense növekvő. Azt szeretném kérdezni, hogy a NAP mit ismer el saját forrásként?

• A projektbeli tevékenység által kitermelt pénzt?
  
• A projekteredmények spin-off cégek által történő hasznosításából származó bevételt? (Egyáltalán fölhasználható-e a támogatás spin-off cégek támogatására?)
  
• Potenciális brüsszeli pályázati forrásokat?
  
• Egyéb állami forrásokat?
  

Ami a saját forrást illeti: pályázati források és más állami támogatások szóba se jöhetnek (se belföldi, se uniós), csak a szervezet alapköltségvetésében k+f-re betervezett összeg számít annak (ha lenne ilyen). Ha erre a projektre fordítják, beszámítható a szervezet bármilyen vállalkozási bevétele, pl. a projekteredmények hasznosítását vállaló ipari megrendelésekből, vagy akár a szervezet tulajdonában álló spin-off cégek befizetéseiből származó.

Ha a "fölhasználható-e a támogatás spin-off cégek támogatására?" kérdés arra vonatkozik, hogy "létrehozok egy céget pl. 100 M Ft-ért, amelyiknek első (pláne egyetlen!) ténykedése az lesz, hogy megrendel tőlem valamit pl. 50 M Ft-ért", akkor erre nyilván nem a válasz. Ha a spin-off cég azért jön létre, hogy az eredményeket másutt hasznosítsa, és a nyereség a tulajdonos intézményé (vagy más konzorciumi tagé lesz), akkor létrehozható, az új innovációs törvény ezt megengedi.

Az útmutató 4. oldalán határozzák meg a pályázók körét, ennek alapján felügyelt költségvetési szervek és nonprofit szervezetek vehetnek részt a konzorciumban (mint koordinátor vagy más konzorciumi tag). Ezek alapján gazdasági társaságok nem lehetnek tagjai a konzorciumnak? Vagy igen? A következő oldal szerint ugyanis előzetes megállapodást kell kötni olyan innovatív hazai vállalkozásokkal, amelyek részt kívánnak venni ebben a projektben. A pályázat céljai között is szerepel, hogy a projektnek (alternatívaként) elő kell segítenie innovatív hazai vállalkozások részvételét a nemzetközi k+f nagyprojektben, illetve a szerződéskötéskor majd részletezni kell a feladataikat. Ők csak külső partnerek lehetnek?

Jól értelmezték a kiírást, gazdasági társaság nem lehet konzorciumi tag, hanem "csak" együttműködő partner, amely a pályázóval kötött megállapodás alapján vehet részt a projektben.

A cél az, hogy a kidolgozandó technológiák a vállalkozások révén hasznosuljanak (ne csak hasznosíthatók maradjanak!) más szóval olyan technológiák legyenek, amelyeket a vállalkozásoknak pénzért el lehet adni, és nemcsak belföldre, hanem külföldre is; ezért kívánatos, hogy a vállalkozások vegyenek részt a nemzetközi nagyprojektben. Ebből származzon a bevétel.

A saját forrásra vonatkozóan a következő kérdésem van: mivel meglehetősen nagy mértékű saját forrást kell biztosítani a 3 év alatt, ezt hogyan lehet igazolni? A saját forrás terhére személyi jellegű költségeket, felhalmozási költségeket (gép, berendezés, immateriális javak) is be lehet állítani a költségtervben? Van-e lehetőség arra, hogy a saját forrást gazdasági partner fedezze, vagy a saját forrást a konzorciumnak kell előteremtenie?

A pályázati felhívásban foglalt feltételek (pl. támogatás / saját forrás aránya, alvállalkozói díjak aránya) minden konzorciumi tagra ugyanúgy vonatkoznak? Vagy van lehetőség arra, hogy a helyett a konzorciumi tag helyett, amelyik nem tud saját forrást beletenni, egy másik tag többet vállaljon?

Kifejezetten az a cél, hogy a saját forrás a partnervállalkozásoktól kapott bevételből származzon! Ezt majd könnyű lesz azzal igazolni a projekt futamideje alatt, hogy mellékelik a partnervállalkozásokkal megkötött, vállalási díjakat is tartalmazó szerződések másolatát. A kapott összeg fordítható bármire, ami a projekthez szükséges: személyi kiadásokra, eszközökre, bérleti díjakra. Az mindegy, hogy az összköltségen belül a támogatás/saját forrás hogyan oszlik meg a konzorciumi tagok között. Ami nem számolható el saját forrásként a korábbi szokásokkal ellentétben, az pl. az egyetemi vagy nonprofit kutatóhelyi dolgozók munkabérének "arányos" része, vagy a más célra beszerzett eszközök "arányosított" vételára. A saját forrásnak "tiszta forrásnak" kell lennie.

A külföldi partnerral kötött megállapodásnak milyen jellegűnek kell lennie: elegendő-e a külföldi partner szándéknyilatkozatát egy levél formájában csatolni, vagy kétoldalú megállapodásra van szükség a pályázó konzorcium és a külföldi partner között? A külföldi partner részéről is szükséges-e cégszerű aláírás?

Igen, mindkét félre kötelező erejű megállapodást kell kötni: "a támogatás elnyerése esetén vállalják, hogy ...". Mivel külföldön mások a cégszerű aláírás ún. formai kellékei, ezért a külföldire bízzuk, hogy az ottani szokások szerint érvényesen írja alá. Felelős partnerek ritkán szoktak felelőtlenül aláírogatni. Ráadásul be kell mutatniuk a nemzetközi keretmegállapodást is a 14. szakasz szerint, vagy minimum hivatkozniuk ennek fellelési helyére (pl. hivatalos közlöny).

Szó szerint értendők! Azaz szigorúan csak olyan két- vagy többoldalú nemzetközi együttműködésben megvalósuló nagyprojektek kaphatnak támogatást a NAP pályázaton, amelyek

• hazai központi kötségvetési szervek (pl. minisztériumok, országos hatáskörű hivatalok),
  
  
• helyi önkormányzati végrehajtó költségvetési szervek (pl. városi polgármesteri hivatalok),
  
  
• köztestületi felügyeleti költségvetési szervek (pl. az MTA hivatala),
  
  
• regionális, tréségi vagy megyei fejlesztési tanácsok, továbbá
  
  
• Magyarországon bejegyzett és tevélenységüket Magyarországon folytató nemzetközi szervezetek
  
  

és külföldi partnerszervezeteik megállapodásán alapulnak.

Ennek a megállapodásnak konkrétnak kell lennie, azaz nem elég, ha általában együttműködésről van szó benne, hanem nagyon konkrétan meg kell neveznie azt a kutatás-fejlesztési tevékenységet, amelyet a megállapodás előirányoz.

Non-profit szervezetként nyilatkozunk, hogy a támogatás elnyerése esetén a támogatásból származó pénzt és előnyöket (know-how, licenc stb.) nem használjuk föl a főtevékenységünktől eltérő, kiegészítő (gazdasági) tevékenységeink során.