Az utóbbi években egyre terjednek a Lyme-kórt okozó baktériumokkal fertőzött kullancsok, nemcsak erdőinkben, de városainkban is. A Lyme-kór rendkívül súlyos, potenciálisan halálos, sokszor maradandó idegrendszeri károsodással járó betegség is lehet. A probléma súlyosságát növeli, hogy nagyon nehéz diagnosztizálni. Ebben nyújthat előrelépést a Lyme Diagnostics Kft. fejlesztése, amellyel 3,5 millió eurót nyertek az Európai Unió Horizont 2020 SME Instrument felhívásán. A sikeres pályázatot az NKFI Hivatal által biztosított Horizont 2020 KKV fejlesztési eszköz rásegítő pályázat segítette.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal több eszközzel ösztönzi a kis- és középvállalkozások versenyképességének, nemzetközi forrásbevonási képességének javítását. A Horizont 2020 KKV fejlesztési eszköz rásegítő pályázat felhívás azokat a kis és középvállalkozásokat kívánja támogatni, amelyek az Európai Unió által meghirdetett Horizont 2020 program KKV fejlesztési eszköz pályázatának 1. fázisán a szakmai küszöböt elérő, kiváló nemzetközi értékelést kaptak, de forrás hiányában nem nyertek támogatást. Ezek a cégek a 2. fázison történő sikeres szerepléséhez igényelhettek vissza nem térítendő támogatást.
- Édesapám, Dr. Bózsik Béla Pál a nyolcvanas években az Országos Közegészségügyi Intézet Szerológiai laboratóriumában volt főorvos. Munkájához a szifilisz kórokozójának laboratóriumi vizsgálata is hozzátartozott. Ezt a betegséget ugyanolyan spirocheta (dugóhúzó-alakú) baktérium okozza, mint Lyme-kórt – kezdi történetüket Bózsik András Pál, a Lyme Diagnostics Kft. ügyvezetője. – Aztán a nyolcvanas évek közepén feltűnt a Lyme-kór, és hamarosan édesapámhoz is beérkezetek vizsgálati anyagok az első hazai esetektől, amelyeknél felmerült a betegség gyanúja. Hamarosan felismerte, hogy a kor szerológiai (a szervezet immunválaszát elemző) vizsgálati módszerei kudarcot vallanak, amikor a Lyme-kórt kellett diagnosztizálni.
Bózsik Béla Pál és Bózsik András Pál
Hatalmas hibaszázaléka volt e vizsgálatoknak, sok tévesen negatív eredményt adtak. Az akkori szerológia csupán a fertőzések harminc százalékát tudta kimutatni. Dr. Bózsik Béla Pál azonban emlékezett arra, hogy már a XX. század elején kimutatták, hogy a szifilisz kórokozójának vizsgálatához a legalkalmasabb a sötétlátóteres mikroszkóp. Arra gondolt hát, hogy talán a Lyme-kór hasonló baktériumát is eredményesebben lehetne ezzel a módszerrel diagnosztizálni.
A szifilisszel ellentétben a Lyme-kór által okozott bőrelváltozásokból nem sikerült a kórokozót olyan nagy számban kimutatni, hogy az megbízható diagnózist eredményezzen. A diagnosztika pedig azért is nehezebb, mert mire a súlyos tünetek (az ikonikus ízületi gyulladás és a vándorló bőrgyulladás, idegrendszeri tünetek, szívritmuszavar) jelentkeznek, akár több hónap is eltelhet a kullancscsípést követően. Így tünetei már könnyen összekeverhetők sok más betegséggel. Ez jelentősen kitolhatja a kezelés megkezdésének idejét, rontva ezzel a gyógyulás esélyét.
A vérben a kullancscsípés után néhány nappal, alacsony koncentrációban már megjelennek a Lyme-kór baktériumai. Mivel máshonnan nem nyerhető ki könnyen a kórokozó, a vér vizsgálatára esett a választásunk. A kórokozó kimutatásához először azt a táptalajt kellett kifejleszteni, ami a vérből nyert baktériumokat életben tartotta a vizsgálathoz. Az így előkészített mintát aztán már eredményesen lehetett vizsgálni a sötétlátóteres mikroszkóp alatt.
- A folyamatosan fejlődő standard vizsgálatok mellett édesapám elkezdte alkalmazni ezt a módszert (több mint 30 ezer vizsgálatot végzett el), szabadalmaztatta is, és óriási volt az érdeklődés iránta. Számos beteg köszönheti neki az életét, azt, hogy tud járni, és nem ideggyógyintézetben fekszik. Sajnos azonban a termékké fejlesztéshez szükséges klinikai teszteket a magas költségeik miatt nem tudtuk akkor elvégezni – mondja Bózsik András Pál. – Időközben gyors fejlődésnek indult a szerológia és más modern laboratóriumi vizsgálómódszerek, a mikroszkópot pedig elfelejtették. A hihetetlenül gyors fejlődés dacára nem sikerült olyan vizsgálati módszert kifejleszteni, amely a Lyme-kór diagnózisára igazán alkalmas lett volna. A sötétlátóteres mikroszkópos eljárásunk iránt 2013-ban kezdett ismét megnőni az érdeklődés, a piaci igény.
Addigra ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy a betegség korai, illetve kezelés utáni stádiumára még mindig nem sikerült megbízható diagnosztikai eljárást kifejleszteni. Egy anyuka például azzal keresett meg, hogy a lányát, aki már volt Lyme-kóros, újra megcsípte a kullancs, de az orvos azt mondta nekik, hogy a szerológia nem alkalmas arra, hogy már kezelt betegeknél a második fertőzést diagnosztizálni lehessen. Ennek oka, hogy a legtöbb ma használatos módszer, így a szerológia is a Lyme-kór ellen termelt ellenanyagokat vizsgálja a vérszérumban. Viszont ha már egyszer volt fertőzött, akkor ezek az ellenanyagok eleve benne vannak a vérében. A szerológiai módszerekkel pedig azt is nehéz igazolni, hogy a kezelés végeztével valóban eltűnt-e a kórokozó a szervezetből.
Ezzel szemben a Bózsik család tesztje teljesen máshonnan közelít a problémához.
- Az eddigi tesztek elsősorban a szervezet immunválaszára alapoztak, vagyis abból állapították meg a fertőzés tényét, hogy a szervezet védekezett a baktérium egyes fehérjéi ellen. Sajnos azonban az immunválasz sokszor késik, vagy nem elegendő, esetleg elmarad. Kezelés után pedig egyáltalán nem ajánlott a szerológiai módszer alkalmazása – magyarázza Bózsik András Pál. - A mi módszerünk közvetlenül a vérből mutatja ki a kórokozót, 4 ml vérből sűríti össze a Borreliát egy csepp mintába, amit mikroszkóp alatt vizsgálunk. Itt nincs félreértés, mert a nagyon speciális alakú baktériumokat látjuk csak a mintában, mást nem. Ha sikeresen teljesíti a független klinikai vizsgálatot, ez lesz az egyetlen olyan módszer, amely egyértelmű, szemmel látható bizonyítékot nyújt a fertőzés tényére.
Az egyedülálló eredményei miatt Dr. Bózsik Béla Pál fejlesztését ezért piacképes termékké akarták fejleszteni, de az egészségügyi eljárások elfogadtatásához rendkívül költséges klinikai vizsgálatok szükségesek. A projektgazdák ekkor kerestek támogatási konstrukciót. Beadták a pályázatot az Európai Unió Horizont 2020 SME Instrument felhívására, és az első fázison elérték a szükséges pontszámot, de a korlátozott forráslehetőségek miatt nem nyertek támogatást.
Ezáltal jogosulttá váltak viszont arra, hogy az NKFI Hivatal által kiírt Horizont 2020 KKV fejlesztési eszköz rásegítő felhívást is megpályázzák, és azt meg is nyerték. Ezzel egy időben a módszer híre is terjedni kezdett a világban. A rásegítő pályázat támogatásával sikeresen megírták a Horizont 2020 SME Instrument 2. fázisának pályázati anyagait, végül a projektre 3,5 millió euró támogatást nyertek el.
Az így elkezdődött projektben a klinikai gyakorlatban alkalmazható termékké fejlesztik a módszert. Ezután pedig elvégzik majd a validáláshoz elvárt klinikai teszteket is. Arra, hogy a módszerrel milyen korán lehet kimutatni a fertőzést, a klinikai vizsgálatok nyújtanak majd egyértelmű választ. Az eddigi eredményekből arra lehet, következtetni, hogy várhatóan a kullancscsípést követő néhány napon, egy héten belül már megbízhatóan működik majd a vizsgálat. A teszt pedig így életeket is menthet, hiszen a diagnózissal a kezelést is időben meg lehet majd kezdeni a Lyme-kórral fertőződött betegeken.