Horváth Gyula a C3S Kft. alapítója

A „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása" (VÁLLALATI KFI_16) pályázati felhívás célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének ösztönzése. Ez olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek támogatása révén valósul meg, amelyek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó, új, piacképes termékek, technológiák és prototípusok kifejlesztését eredményezik. A támogatás forrása a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap.

Talán nincs is olyan iparág, amelyre a „jelentős szellemi hozzáadott érték” kritériuma jobban illene, mint az űripar. A műhold-technológiai fejlesztéseket megvalósító C3S Kft. mérnökei ötleteikkel, szaktudásukkal, kísérleti tapasztalataikkal néhány tucat embert foglalkoztató vállalkozásként kapcsolódtak be az űrtevékenységgel kapcsolatos fejlesztésekbe.

„2007-ben Marosy Gábor, aki most a C3S műszaki igazgatója, bekopogott hozzám a műegyetemi szobámba. Épp egy lengyel-magyar konferenciáról jött, és ott hallotta, hogy a lengyelek egy egy liter térfogatú kis kockaműholdat fejlesztenek. Rögtön megszületett az ötlet, hogy ezt mi is megcsinálhatnánk – kezdi a C3S Kft. történetét Horváth Gyula alapító-ügyvezető. – Ennek alapját az adta, hogy az űrtevékenység (amely az űrkutatást és az űripart is magába foglalja) akkor már több mint negyvenéves múltra tekintett vissza. Ez után kezdtük meg a Masat-1 műhold fejlesztését a Műszaki Egyetem kutatóival és hallgatóival együttműködve. A történet csúcspontjaként 2012. február 13-án elstartolt a Vega hordozórakéta, és pályára állította a Masat-1-et, amely megkezdte sikeres 1061 napos működését."

Két hónappal később a Masat-1 megépítésében szerepet vállaló néhány kutató megalapította a C3S Kft.-t, melynek neve a Complex Systems and Small Satellites (komplex rendszerek és kis műholdak) rövidítése. Céljuk az volt, hogy kifejezetten a kutatás és az ipar ötvöződéseként létrejövő műholdas platformokat fejlesszenek. Platformnak itt a műhold működtetéséhez szükséges alrendszereket hívják, tehát mindent a hasznos terhen kívül. Ez biztosítja, hogy a szatellit az űr mostoha körülményei között is működjön, a hasznos teher energiát kapjon, és a gyűjtött adatokat el lehessen juttatni a Földre. A platform Horváth Gyula érvelése szerint „termékesíthető”, tehát hasonló (bár nem teljesen ugyanolyan) platformból sokat el lehet adni az űripari piacon.

„A kisméretű műholdak nemcsak olcsóbbak, de a hordozó eszköz, azaz a platform számos különböző célra alkalmazható. Akár flottákat is építhetünk ilyen kis szatellitekből. Tehát ilyen kis műholdplatformok fejlesztését tűztük ki a cég céljául – mondja Horváth Gyula. – Először az Európai Űrügynökséggel (ESA) együttműködve fejlesztettünk platformtechnológiákat. Most a RADCUBE együttműködés résztvevőjeként teljes műholdplatformot hozunk létre."

A RADCUBE együttműködésben a C3S Kft. a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont űrdozimetriai kutatócsoportjával közösen fejleszti a második magyar műholdat. A konzorciumban számos nemzet kutatói részt vesznek, de a projektet a magyarok irányítják. A Masat-1-nél háromszor nagyobb kockaműholdon az űrdozimetriai kutatócsoport sugárzásmérő műszere fog üzemelni (a kutatócsoport már évtizedek óta fejleszt hasonló eszközöket számos űrmisszió számára). Emellett a C3S más munkatársai a műholdak energiaelosztására specializálódtak, ez pedig az európai űriparban hiányszakmának számít. Az NKFI Hivataltól elnyert „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása" pályázati támogatás segítségével is ilyen energiaelosztást célzó fejlesztéseket fognak megvalósítani.

„Noha a cégünknek van „földi” ipari üzletága is, mégis a műholdas technológiák fejlesztése a fő csapásirányunk. Ez sok szempontból fontos. A mérnökhallgatóknak lehetőséget nyújt ahhoz, hogy űripari tapasztalatot szerezzenek, cégünk pedig ezáltal referenciákhoz jut, ami előfeltétele annak, hogy további megrendeléseket kapjunk – folytatja Horváth Gyula. – Az ESA eddig mindössze két cégtől rendelt ilyen kis méretű műholdplatformot, és ezek egyike mi vagyunk. A Masat-1-gyel Magyarország bekerült azon ötven nemzet sorába, amely saját műholdat juttattott az űrbe, sőt azon nyolc ország közé is, amely a műhold megépítésére teljesen egyedül volt képes."

A C3S által fejlesztett műholdplatformok kis méretük ellenére számos összetevőt tartalmaznak. Gondoskodnak a napelemeken alapuló energiaellátásról, a fedélzeti adatgyűjtésről, a Földdel való kommunikációról, a fedélzeti számítógép működéséről, a pályastabilizálásáról és a hasznos teher integrációjáról. De vajon labdába rúghatunk-e a világűrben a hagyományosan domináló amerikaiak, oroszok, esetleg franciák, kínaiak mellett?

„Az űripari sikerekhez szükséges készségek az iskolapadban nehezen sajátíthatók el, ehhez éles űripari fejlesztésekben való részvétel szükséges – fejti ki a C3S egyik alapítója. – Míg a hagyományos iparágakban, például az autóiparban a mérnöki állomány csak kis részét adja a foglalkoztatott munkaerőnek, az űriparban ők vannak a legtöbben. Itt mennyiségileg kevés a produktum, de a hozzáadott értéke szinte felbecsülhetetlen. Mind a tervezésnek, mind a tesztelésnek, mind a gyártástechnológiának kifogástalannak kell lennie, hiszen utólag nem tudunk semmit megjavítani. Nálunk már 30-35 ember dolgozik, és ezzel ebben az iparágban már Európában sem számítunk kicsinek, hiszen a nagy cégek kutatási-fejlesztési részlegein egy-egy speciális területen sem dolgozik ennél több ember. Ekkora mérnöki kapacitás Magyarországon is kiépíthető, és a többi iparágat messze meghaladó hatékonysággal üzemeltethető.