A hazai tudomány történetének eddigi legnagyobb, egy tudományágra adott támogatása az a 12 milliárd Ft, amelyet a 2013-ban indított négy éves Nemzeti Agykutatási Program (NAP) kapott a Kutatási, Technológiai és Innovációs Alapból. A széles körű szakmai együttműködésben megvalósuló program a nemzetgazdaság versenyképességének növelése szempontjából kiemelt jelentőségű, hiszen az agyi folyamatokkal, rendellenességekkel és kezelési-megelőzési eljárásokkal kapcsolatos kutatás-fejlesztések eredményeit világméretű érdeklődés kíséri, a hasznosítási lehetőségek gyakorlatilag korlátlanok. Döntésével a magyar kormány megelőzte az Európai Unió Bizottságának és az Egyesült Államok kormányának hasonló agykutatási programjait is.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világ fejlett régióiban a teljes betegségteher mintegy harmadáért felelősek az agy betegségei. 2010-ben 30 európai ország agyi – mentális és neurológiai – betegségekből eredő éves költségterhét 798 milliárd euróra becsülték. Ez több, mint a szív- és érrendszeri betegségek, a rák és a diabétesz költségei összesen. Az agyi rendellenességek hatalmas társadalmi és gazdasági terhét csak felfedezésekre alapozódó új kezelések (gyógyszerek, beavatkozások) és megelőzési eljárások révén lehet érdemben csökkenteni. Ez a tény adja az agykutatás kiemelt fontosságát és nemzetközileg elismert stratégiai jelentőségét.
A NAP – a tudományos időszerűség és a hazai adottságok figyelembevételével – öt tematikus pillérre fókuszál:
- Felfedező kutatások
- Klinikai idegtudományi kutatások
- Gyógyszerfejlesztéshez kapcsolódó kutatások
- Bionikai és infobionikai kutatások
- Társadalmi kihívások
A NAP elnöke Freund Tamás, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (MTA KOKI) vezetője, aki a pillérek elnökeiből és társelnökeiből álló Irányító Testületet vezeti. Ez a tizenkét tagú grémium felel a program tudományos minőségéért a legkiválóbb kutatók és kutatási projektek támogatásra való kiválasztásával, a kutatások előrehaladásának folyamatos követéséért és ellenőrzéséért, valamint rendszeres értékelés révén a források hatékony és átlátható felhasználásáért.
Az A alprogram (KTIA_NAP_13-1-2013-0001): Agykutatási Kiválósági Központok fejlesztése
Konzorciumvezető: MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet
A 2014-ben kezdődő A alprogram stratégiai célja a már meglévő egyetemi és kutatóintézeti idegtudományi kutatócsoportok megerősítése és az akadémiai-ipari kapcsolatok fejlesztése. Ennek keretében négy év alatt összesen 6,4 milliárd forint áll az agykutatás rendelkezésére, részben kutatások finanszírozására, részben pedig kutatási infrastruktúra-fejlesztésre. 2013 augusztusában a NAP IT az intézményi NAP bizottságok segítségével – az illetékes pillérelnökök értékelése alapján – 58 kutatási tervet ítélt támogatásra érdemesnek. A NAP A alprogramban egy-egy kutatási projekt általában évi 20-100 millió forintot kap, de ennél lényegesen nagyobb támogatás is előfordul.
A tíz intézmény konzorciális együttműködésének vezetője az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (MTA KOKI), amely – az akadémiai intézethálózathoz tartozó másik konzorciumi taggal (MTA Természettudományi Kutatóközpont) együtt – nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő versenyképességű idegtudományi kutatócsoportoknak ad otthont, és kiváló gyógyszeripari együttműködésekben érdekelt. A konzorcium tagja öt hazai egyetem és az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, valamint a Richter Gedeon Nyrt. is, amely kiemelten kezeli az agykutatást és a központi idegrendszerre ható gyógyszerek fejlesztését. Konzorciumi tag továbbá az MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája (MTA TKI), amely – a Semmelweis Egyetemmel közösen – az A alprogramban a NAP központi infrastruktúrájának fontos elemét jelentő Agybank működtetője, egyúttal kulcsszereplője a B alprogramban zajló további kutatási projekteknek.
Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – a NAP A alprogram által támogatott kutatócsoportok eredményeiből emelünk ki néhányat, a pillérelnöki értékelések alapján:
|
Acsády László (MTA KOKI) |
A mediális talamusz magvak szerepét vizsgálva a pozitív és negatív érzelmi viselkedésben Acsády László (MTA KOKI) és munkatársai megállapították és igazolták, hogy a mediális talamusz két fő magcsoportja (középvonali és az intralamináris magvak) evolúciósan ősi, alapvető állapotváltozások és viselkedésformák kialakításában játszik szerepet. Eredményeiket a legkiemelkedőbb szakfolyóiratokban – Neuron, Nature Neuroscience – közölték. |
|
Dénes Ádám (MTA KOKI) |
Dénes Ádám (MTA KOKI) és munkatársai a gyulladás szerepét vizsgálják a cerebrális iszkémia során kialakuló agyi károsodásban a legkorszerűbb képalkotó módszerekkel. A Manchesteri Egyetemmel együttműködésben genetikailag módosított egértörzsek felhasználásával tárták fel a mikroglia szerepét az idegsejtek túlélésében. Nagy visszhangot keltett eredményeiket igen rangos helyen, a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) szakmai fórumon közölték. |
|
Büki András (PTE) |
A látókérgi intrinzik funkcionális konnektivitás, a figyelem és öregedés vizsgálata folyik fMRI módszerekkel Vidnyánszky Zoltán (MTA TTK) vezetésével. Az emberi agy állatmodellekben nem tanulmányozható, magasabb rendű működésének vizsgálata funkcionális mágneses rezonancia képalkotás segítségével, alapkutatás és nem klinikai kutatás keretében olyan egyedülálló lehetőség, amit a NAP és az MTA együttműködésében, a témavezető kutató vezetésével létrehozott laboratórium eredeti ötlete teremtett meg. |
|
Büki András (PTE) |
Az enyhétől a súlyosig terjedő traumás koponya-agysérüléseket vizsgálják Büki András (Pécsi Tudományegyetem, PTE) vezetésével állatkísérletes modellektől végigvezetve egészen a kórházi betegágyig. A traumás koponya-agysérülések ugyanis nagyon komoly klinikai problémákat vetnek fel, amelyek sokszor a fiatalabb korosztályt érintik. E terület kutatása a „Pécsi Súlyos Koponyasérült Adatbázis” segítségével kiemelt jelentőségű, mert reális adatokat szolgáltathat a hatékonyabb terápia bevezetéséhez. Az első két év kísérletei nagyon ígéretesek és klinikai hasznosítást ígérnek. |
|
Janszky József (PTE) |
Janszky József és munkatársai (PTE) korszerű képalkotó eljárások (fMRI) segítségével végzett emberi agytérképezéssel értek el figyelemreméltó eredményeket a fájdalom által kiváltott testi tünetekkel, valamint az internet-függőséggel összefüggő agy szerkezeti változások feltárásában. |
|
Kovács Norbert (PTE) |
A mély agyi stimuláció igen ígéretes gyógyító eljárás és egyúttal lehetőség a humán agy működésének megértéséhez A Kovács Norbert (PTE) vezetésével végzett kutatás komoly társadalmi hasznossága abban van, hogy bizonyították: a „megfelelően korán” elvégzett mély agyi stimuláció képes a munkaképesség megőrzésére Parkinson-kórban szenvedő betegeknél. |
|
Erőss Loránd (OKITI) MTA KOKI munkatársai |
Erőss Loránd vezetésével az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet (OKITI) és a KOKI munkatársai ugyancsak a mélyagyi stimuláció pszichológiai, szociális és egészség-gazdaságtani vonatkozásait tárják fel, és azt vizsgálják, hogy ezek a tényezők hogyan hatnak a klinikai eredményességre különféle kórképekben. |
|
Kamondi Anita (OKITI) |
Az Alzheimer demencia (AD) az egyik legégetőbb időskori népegészségügyi probléma. Kamondi Anita kutatócsoportja (OKITI) az epilepsziával való kapcsolatát vizsgálja, ami azért fontos, mert Alzheimer-kóros betegeknél gyakoribb az epileptiform aktivitás. A kutatócsoport lényegesen gazdagítva támasztotta alá a korábban publikált előzetes eredményeket. |
|
Vécsei László, Klivényi Péter (SzTE) |
Epigenetikai faktorok és hosszú nem kódoló RNS-ek szerepének vizsgálatát végzik Parkinson-kórban a Szegedi Tudományegyetemen (SzTE) Vécsei László és Klivényi Péter vezetésével egy nemzetközi szinten is újszerű kérdést vizsgáló projektben. Az első eredmények igen bíztatóak, kiváló közlemények remélhetők. |
|
Szikora István (OKITI) |
Az agyalapi értágulatok, aneurizmák súlyos, gyakran halált vagy rokkantságot okoznak. Szikora István témavezető orvoskutató (OKITI) világszínvonalú klinikai és kutatási-fejlesztési tevékenysége révén e súlyos kórképeket hazai fejlesztésekkel lehet korábban diagnosztizálni és hatékonyabban megelőzni, kezelni. Meghatározták az aneurizmák gyógyításában alkalmazott sztentek sajátosságait és kidolgozták a fejlesztésükhöz szükséges 3D modellt, hogy a jelenlegieknél alkalmasabb sztenteket és kezelési módokat fejleszthessenek ki. |
|
Keserű György (MTA TTK) |
Keserű György és munkatársai (MTA TTK) a gyógyszerfejlesztés legkorszerűbb módját – az in silico fejlesztést – szolgáló központi idegrendszeri vegyületkönyvtár kialakítása során fragmens könyvtárat hoztak létre. A második év végére a virtuális fragmensek száma mintegy tízezer, a kísérleti tesztelésre alkalmas fragmensek száma pedig elérte az ezret. GPCR fehérjék szerkezetére alapuló új eljárást fejlesztettek ki és validáltak. Azonosítottak három vegyületcsaládot, amelyek kiindulásául szolgálhatnak a további fejlesztésekhez. A témához kapcsolódóan jelentős H2020 pályázatot is nyertek, európai partnerekkel együttműködésben. |
|
Ádám-Vizi Veronika (SE) |
Egyes neurodegenerativ és neurodevelopmentális betegségekben Ádám-Vizi Veronika (Semmelweis Egyetem, SE) vezetésével végzett biokémiai vizsgálatok a molekuláris alapok megismerésére és új terápiás targetek fejlesztésére irányulnak. Kiemelkedő eredményeket értek el transzgenikus Alzheimer modellben kimutatva az emelkedett mitokondriális szabadgyök-képződést. Nagyfelbontású enzim szerkezet felderítést, valamint a szukcinil-KoA-ligáz lokalizálását is elvégezték humán agyban. |
|
Sperlágh Beáta (MTA KOKI) |
Új gyógyszercélpontokat keresnek Sperlágh Beáta és munkatársai (MTA KOKI) mentális betegségekben. Nagyon széles módszertani repertoár alkalmazásával beállították az autizmus spektrum betegség anyai immunaktivációs modelljét és számos vizsgálatban alkalmazták új gyógyszercélpontok azonosítására. Az eredmények az eredeti terveken is túlmutatóak, felvetik a purinerg szerek szerepét fájdalomban, migrénben, skizofréniában. Az említett modell sikeres beállítása nemzetközi szinten is jelentős eredmény, magas színvonalú közlemények várhatók. |
|
Pintér Erika (PTE) |
A TRPA1 receptor potenciális gyógyszer célpont az idegrendszer degeneratív és gyulladásos betegségeiben és kognitív zavarokban is. A Pintér Erika (PTE) által vezetett kutatócsoport Alzheimer modell alkalmazásával, és új myeloma multiplex modellen végzett kísérletek révén vizsgálta a receptor lehetséges szerepét. Különösen az utóbbi erőfeszítések mutatkoztak ígéretesnek, így a myeloma multiplex témájában több komoly publikáció és új gyógyszerfejlesztési irányok meghatározása várható. |
|
Tóth Gábor, Szabó Gyula (SzTE) |
Központi idegrendszerre ható neuropeptid- és peptid alapú antidepresszáns ágensek komplex vizsgálatát Tóth Gábor és Szabó Gyula (SzTE) vezetésével végzi ígéretes eredményekkel. Az időarányosan a vártnál többet hozó és számos publikációt eredményező projekt a neuropeptidek antidepresszáns, anxiolitikus és kognitiv hatásaiból kiindulva tervez gyógyszerfejlesztést. |
|
Vécsei László (SzTE) |
Vécsei László (SzTE) irányításával folyik triptofán metabolitok és kinurénsav analógok vizsgálata kognitív hanyatlással járó idegrendszeri betegségekben. A különösen Huntington betegségben hatásosnak remélt vegyületekkel folytatott farmakológiai és kinetikai vizsgálatok ígéretesek. Az eredményekből máris 4 közlemény jelent meg színvonalas folyóiratokban. |
|
Lendvai Balázs (Richter Gedeon NyRt.) |
Kognitív hanyatlással járó neurodegeneratív betegségek oki és tüneti terápiájára szolgáló gyógyszerek fejlesztése a végső célja a Richter Gedeon NyRt. kutatási részlegében jelentős részben NAP-támogatásból folyó, Lendvai Balázs vezette kutatásnak. A központi idegrendszerre ható gyógyszerek fejlesztése során kulcsfontosságú a robosztus, jól reprodukálható modellek kifejlesztése. A Richter kutatói e követelményeknek megfelelő új módszerek, tesztek rendszerét alakították ki és tették rutinszerűen alkalmazhatóvá a központi idegrendszeri gyógyszerkutatás és fejlesztés számára. |
|
Ulbert István (MTA TTK) |
A bionikai kutatások és fejlesztések keretében mikro-elektromechanikus rendszer érzékelők és beavatkozók előállítása folyik agykutatási célokra Ulbert István (MTA TTK) vezetésével. Műanyag (polimer) alapú multielektródok gyakran kerülnek felhasználásra agyfelszíni (elektrokortikográfiás, ECoG) mérésekhez. Agyi implantátumok is készülnek polimerekből, melyek hajlékonyságukból adódóan képesek az agy pulzálását, mikromozgásait követni, miáltal kisebb zavart okoznak környezetükben. A mikro-elektromechanikus rendszerek (MEMS) technológiájával olyan polimer alapú multielektródot alakította ki és teszteltek sikeresen, melyek tüskeszerű elektródjaikkal enyhén a szövetbe hatolnak és az agyfelszín alól képesek jeleket regisztrálni. Ezzel egyidejűleg agyfelszíni és implantációs mérést is megvalósítottak újfajta, flexibilis elektródrendszerrel. A mindezt megvalósító bionikai kutatócsoportok egyetemen, kutatóintézetben és klinikán – az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben, az MTA Természettudományi Kutatóközpontja Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetében, a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetben és Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karán működve – egyaránt gyökeret vertek. A technológiai és idegtudományi eredményekre a nemzetközi tudományos közösség felfigyelt. A NAP hatására a bionika jövője visszavonhatatlanul megalapozódott Magyarországon. |
|
Oberfrank Ferenc (MTA KOKI), Bereczki Dániel (SE) |
Az agyi megbetegedések társadalmi és egyéni terheit vizsgálják Oberfrank Ferenc és Bereczki Dániel vezetésével. Az MTA KOKI és a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikája közösen létrehozták a NEUROHUN adatbázist, amely a 2003 és 2014 között ideggyógyászati ellátásban részesült valamennyi beteg anonimizált adatait teszi elemezhetővé és kutathatóvá. Az adatbázist, amely jelenleg már több, mint egymilliárd rekordot tartalmaz, a NAP program időtartama alatt folyamatosan tovább bővül. Az adatbázis lehetővé teszi a neurológiai és a cerebrovaszkuláris betegségek hazai klinikai, epidemiológiai, ellátásszervezési és egészséggazdaságtani elemzését és a nemzetközi összehasonlításokat. Részletes adatelemzésekkel alátámasztották, hogy a regionális életmódbeli és ellátási különbségek tükröződnek az agyi érkatasztrófák kimenetelében. Vizsgálják a lakóhely, társadalmi helyzet, a nemi és foglalkozásbeli különbségek hatását az egyes betegségek megjelenésében. Az adatbázis segíti a Debreceni Egyetemen (DE) működő, Zsuga Judit vezette kutatócsoport munkáját is, amely a vérzéses agyi érkatasztrófák hazai jellemzőit kívánja feltárni és monitorozni. |
Az A alprogram további eredményként könyvelhetők el azok a jelentős infrastruktúra-fejlesztések, amelyeket a konzorciumi tagoknál sikerült megvalósítani már az első két évben, azaz a program félidejében. A NAP és az MTA támogatásával létesült az első hazai kutatásnak szentelt fMRI laboratórium az MTA TTK-ban. Ezek közül mutatunk be néhányat:
|
MTA Természettudományi Kutatóközpont Agyi Képalkotó Központja |
Az MTA Természettudományi Kutatóközpont Agyi Képalkotó Központjában az emberi agy kutatásának legkorszerűbb módszerei és eszközparkja áll rendelkezésre, amelynek kiépítését a NAP valamint az MTA támogatásai tették lehetővé. Kiemelt fejlesztés a funkcionális mágneses rezonancia képalkotó rendszer (fMRI), amely kizárólag a kutatást és fejlesztést hivatott szolgálni, széleskörű hazai és nemzetközi együttműködésre törekedve. Kiemelten foglalkoznak az agyi öregedés, a neuropszichiátriai betegségekkel kapcsolatos gyógyszerkutatásban alkalmazható biomarkerek fejlesztésével. Fontos céljuk az egyetemi hallgatók, fiatal kutatók képzése, a tudományos utánpótlás biztosítása. |
|
Dobolyiné Renner Éva, Palkovits Miklós (SE) |
Nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló humán agyszövetbank üzemeltetését, agymintavételi és kutatási szolgáltatások tevékenységét támogatja a NAP a Semmelweis Egyetemen. Az agybank Dobolyiné Renner Éva és Palkovits Miklós vezetésével működik. Szolgáltatásait, kivételes és máshol el nem érhető lehetőségeit számos külföldi és hazai kutatócsoport veszi igénybe. |
|
Semmelweis Egyetem (SE) |
A Semmelweis Egyetemen az újgenerációs szekvenátor beszerzését követően megtörtént a szekvenálás módszerének beállítása, a bioinformatikai elemzésekhez szükséges feltételek biztosítása és a felkészülés a tervezett teljes genom vizsgálatokra. A nagykapacitású készülék segítségével nagy sebességgel, rövid idő alatt határozható meg a pontos DNS-szerkezet. Mindez a klinikai kutatás teljes spektrumában szolgálja a legkorszerűbb agykutatást és gyógyszerkutatást. |
|
Semmelweis Egyetem (SE) |
A NAP tette lehetővé ugyancsak a Semmelweis Egyetemen egy 256 csatornás EEG tomográfiás mérőrendszer megtelepítését és alkalmazását, amely az agy működését különböző helyzetekben térképezi fel térben és időben, az agy bioelektromos jeleinek segítségével, nagy felbontással, fél milliméteres pontossággal. A kutatási cél olyan biomarkerek azonosítása, amelyek felhasználhatók különféle pszichiátriai megbetegedések diagnosztikájában és terápiájában, új gyógyszerek azonosításában. |
|
Hortobágyi Tibor (DE) |
A nemzetközi standardoknak megfelelő, korszerű agybank létesítése és neuropatológiai laboratóriumi fejlesztés történt a Debreceni Egyetemen Hortobágyi Tibor vezetésével. Elsősorban neurodegeneratív, traumás és cerebrovaszkuláris betegségek vizsgálata folyik itt a legkorszerűbb neuropatológiai módszerekkel. Az új létesítmény rendkívül értékesen segíti a klinikai idegtudományi kutatásokat és nemzetközi együttműködéseket is erősít, amit a kiemelkedő publikációs tevékenység mutat. |
|
Erdélyi Miklós (MTA KOKI) |
A lokalizációs mikroszkópia idegtudományi alkalmazásainak elősegítésére Budapest után (MTA KOKI) Szegeden is létrejött Erdélyi Miklós vezetésével egy nemzetközileg versenyképes agykutatási képalkotó központ. Ez máris jelentősen fellendítette, nemzetközi szintre emelte a kutatást és a publikációs tevékenységet. |
|
Kincses Zsigmond (SZTE) |
Központi idegrendszeri betegségek neurofiziológiai biomarkereinek kutatására létesült laboratórium Kincses Zsigmond vezetésével a Szegedi Tudományegyetemen. A NAP támogatással létrejött központi laboratórium igen hatékony és szakszerű vezetéssel, széleskörű együttműködésekkel, jelentős kihasználtsággal, egyre jelentősebb publikációkat eredményezve működik. |
|
Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont (PTE SZKK) |
Egy kisállat mágneses-magrezonanciás berendezés (MRI) a került telepítésre a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjába (SZKK), ahol „core facility”-ként működik. Az MR képalkotással lehetséges az agyi struktúra/funkció-kapcsolat mélyreható kutatása, hiszen a készülék élő anatómiai viszonyokról és biokémiai-élettani paraméterekről egyszerre nyújt információt. Kiemelkedően alkalmas az agy interaktív tesztelésére: szemben a klasszikus funkció-lokalizálási orvosi diagnosztikai technikával, amely egy-egy adott állapot vizsgálatakor nyert adatok sorával nyújt hátteret betegségmodellek és betegséghipotézisek felállításához, ezzel az eljárással közvetlenül, ugyanabban a betegben vagy kísérleti alanyban igen rövid időn belül lehet egy-egy betegségmodellt vagy betegséghipotézist tesztelni. A berendezés a PTE egyik legdrágább kutatási műszere. Üzembe helyezése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy nemzetközi elismerést kiváltó kutatási eredmények születhessenek. |
|
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar (PPKE) |
3D 2 foton mikroszkóp került telepítésre a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karának laboratóriumában. A nagy értékű műszerrendszert a gyors és nagy területre kiterjedő neuronális jelátviteli folyamatok vizsgálatához szerezték be az idegi jelenségek gyors időbeli és háromdimenziós térbeli követésére. A mikroszkóp mind szövettenyészetből, in vitro agyszeletből, mind élőből (in vivo) lehetővé teszi a vizsgálatot. Alkalmas még az egyéb mérési modalitások (extra- és intracelluláris mérések) integrálására és szimultán vizsgálatára is. |
A B alprogramon belül 2014-ben 20 projekt összesen csaknem 3 milliárd Ft, 2015-ben 10 projekt összesen 1, 37 milliárd Ft támogatást nyert.
A projektek befogadója: MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája
A KTI Alapból a B alprogramra rendelkezésre álló keretösszeg: 5,6 milliárd Ft
A B alprogram teszi lehetővé azt, hogy az MTA TKI szervezeti keretein belül a NAP konzorciumba meghívást nem kapott kutatóhelyek is bekapcsolódjanak, új kutatócsoportokat hozva létre különböző tematikus projektekre. A 2014 nyarán indult alprogram 5,6 milliárd forinttal gazdálkodik, célja többek közt egyfajta fordított „agyelszívás” a külföldön dolgozó kutatók meghívásával és alkalmazásával. A B alprogram keretében 52 pályázat elbírálása után 2014-ben 20, majd 2015-ben 10 új kutatócsoport kapott támogatást és kezdte meg működését, köztük nemcsak az agykutatásban hagyományosan erős kutatóhelyeken, hanem az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, az ELTE Természettudományi Karán, valamint az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetében is. Nyolc, külföldön eredményesen tevékenykedő kutatót sikerült itthon kiemelkedően kedvező feltételekkel új kutatócsoport indításához segíteni, a finn Karri Lamsa személyében például az Oxford Egyetemről tudtak Szegedre csábítani egy kiváló kutatót.
A B alprogram keretében mintegy 970 millió forint áll rendelkezésre a konzorciumi tagok és a kutatócsoportok számára agykutatást szolgáló kutatási infrastruktúra-fejlesztésére. Az Irányító Testület felmérte, és novemberi ülésén anonim bírálói vélemények segítségével értékelte a beérkezett igényeket. Végül a beérkezett 46 igény közül 26-ot ajánlott támogatásra. A döntésnél figyelembe vették, hogy a műszerbeszerzés várhatóan mennyire szolgálja az érintett kutatóhely és az ország agykutatási-fejlesztési versenyképességét, elősegíti-e a kutatóhelyek, továbbá a kutatás, a klinikum, valamint a gyógyszer- és műszeripar együttműködését, a hálózatosodást és a transzlációt, azaz a klinikai és ipari innovációs hasznosíthatóságot.
A programban részt vevő intézmények:
MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (MTA KOKI)
MTA Természettudományi Kutatóközpont (MTA TTK)
MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája (MTA TTI)
Semmelweis Egyetem (SE)
Pécsi Tudományegyetem (PTE)
Debreceni Egyetem (DE)
Szegedi Tudományegyetem (SzTE)
Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE)
Országos Klinikai Idegtudományi Intézet (OKITI)
Szakkifejezések magyarázata:
mediális talamusz: a köztiagy egy nagyobb része
intralamináris magvak: a magvak alatt idegsejtek csoportjait értjük
cerebrális iszkémia: az agyat oxigénezett vérrel ellátó véredény eldugulása, az agyi érkatasztrófa egyik típusa
mikroglia: a központi idegrendszer egyik típusú idegsejtjee, amely megnyesi a kapcsolatokat az idegsejtek között.
intrinzik funkcionális konnektivitás: belső jellegű funkcionális kapcsolat
epileptiform aktivitás: kóros EEG mintázatok, amik epilepszia előjelei lehetnek
epigenetikai faktorok: az örökítő mechanizmusok tényezői
sztent: olyan sűrű fémhálóból készült csövecske, amely nem engedi, hogy a koszorúér ismét beszűküljön
in silico: a kifejezés arra a technikára utal, amikor a kísérlet számítógépes szimuláció során folyik
GPCR: A G-protein kapcsolt receptorok a sejtmembránban található, a sejtet teljesen átérő fehérjék egy nagy családja.
neurodegenerativ: az idegrendszer leépülését érintő betegségek jelzője, pl Alzheimer kór, Parkinson kór
neurodevelopmentális: a központi idegrendszert érintő kóros fejlődések – pl alkoholizmus, skizofrénia, autizmus
mitokondriális szabadgyök-képződést: a sejt erőművén, a mitokondriumon belül zajló reaktív molekulák (szabadgyökök) képződése
szukcinil-KoA-ligáz: egy olyan anyag, amelynek a légzési láncban van szerepe
immunaktivációs: immunreakciót kiváltó
purinerg szerek: neurokémiai mechanizmus a stimulálásra, purinerg szer például a kávé, tea, kakaó vagy a maté
myeloma multiplex: plazmasejtes rosszindulatú daganat
neuropeptid: kisméretű fehérje molekulák, egyik funkciójuk az idegsejtek működésének összekapcsolása
anxiolitikus: szorongásoltó
triptofán: egy fontos aminosav
metabolit: az anyagcserében részt vevő vagy annak folyamán keletkező anyag
kinurénsav: a kinurénsav blokkolja azokat az érzékelőket, amik segítik a dopamin által kiváltott pozitív érzések áramlását
farmakológiai: gyógyszerekkel foglalkozó
cerebrovaszkuláris: agyi erekkel kapcsolatos, agyi ereket érintő
epidemiológia: a betegségek elterjedésének statisztikai vizsgálatával foglalkozó orvosi tudományág.
biológiai jelző (biomarker): Olyan normális anyagcsere-köztitermék (metabolit), amely ha rendellenes koncentrációban van jelen bizonyos testnedvekben, akkor bizonyos betegség vagy mérgezési állapot fennállását jelezheti. Például a vérben (és a vizeletben) a glükóz túl magas koncentrációja a cukorbetegséget jelentheti.
EEG tomográfiás mérőrendszer: az agyi tevékenységet vizsgáló, agy által kibocsátott elektromos jeleket mérő berendezés
neuronális: idegsejt eredetű
neuropatológia: az orvostudománynak az idegrendszer betegségeivel foglalkozó ága.
szekvenátor: a DNS bázissorrendjét meghatározó, azaz a DNS-t feltérképező berendezés
neurofiziológia: a az idegrendszerben lezajló folyamatokkal foglalkozó tudományág (fiziológia=élettan)