Repülőgépek fejlesztését segíti az eCon Engineering Kft. az ipari szimulációk specialistájaként. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával kidolgozott Virtuális Légcsavar Modell minőségi ugrást hozhat a repülőgépiparban: a mesterséges intelligencia alkalmazása nem csupán pontosabbá és költséghatékonyabbá teszi, de radikálisan fel is gyorsítja a szerkezetanalízist, a gyártás során szükséges aerodinamikai számítások és tesztek elvégzését.

Kiglics Gábor, ügyvezető

eCon Engineering Kft.

A 2002-ben alapított magyar vállalkozás több mint két évtizednyi tapasztalattal rendelkezik a mérnöki szimulációban, a virtuális prototípusfejlesztésben, valamint az automatizálásban. A repülő-, az űr- és a kompozitipar kiemelkedő piacot és a jövőben dinamikus fejlődési lehetőségeket jelent a cégnek. Ezekben az iparágakban (is) létfontosságú a gyorsaság, a magas minőség és a költséghatékonyság, ezért a piaci szereplők igénylik az ilyen típusú, magas hozzáadott értékű szolgáltatásokat, amelyek kézzelfogható versenyelőnyt jelenthetnek számukra.

Az eCon egy új kisrepülőgép-típus fejlesztésében működött együtt az Altus Aero repülőgépgyártóval. Projektjük eredménye a Virtuális Légcsavar Modell, amely mesterséges intelligencia és statisztikai módszerek innovatív ötvözésével pontosabban és hatékonyabban képes szimulálni a légcsavar keltette, repülőgép test körüli áramlást, mint az egyszerűsített kétdimenziós, vagy komplex explicit háromdimenziós áramlástani analízisek. Az eljárással gyorsan és teljeskörűen feltérképezhetők a légcsavarnak a repülőgép külső szerkezetére gyakorolt hatásai, az adatok pedig felhasználhatók a fejlesztés és a gyártás optimalizálásában. A virtuális szimulációkból nyert eredményeket valós repülési mérések is sikeresen visszaigazolták. A több mint hároméves tervezési és kivitelezési időszakot követően az Altus prototípusa 2018 júniusában szállt fel először, és mára csaknem 1000 órát repült, a hideg alpesi időjárásban éppúgy jól teljesítve, mint a forró tengerparti vagy esős környezetben.

Mindez jól mutatja, hogy a kifejlesztett Virtuális Légcsavar Modell szimulációs eljárása valóban megbízható eszköz egy ipari probléma megoldására, így piacképes szolgáltatásként jól hasznosítható a jövőben. Ráadásul az optimalizációs módszerekkel történő paraméterkalibrálásból egy további új eljárások születnek, melyek kidolgozása folyamatban van.

A kifejlesztett eljárások jelentős hatékonyság-növelést jelentenek a mérnöki folyamatokban, melyek nemcsak a projekt tárgyát képező kisrepülőgépek esetében lehet alkalmazni, hanem forgószárnyas, forgó rotoros alkalmazások, szerkezetek esetében is, legyen az szélerőmű, forgószárnyas repülő eszköz stb.

Kijelenthető, hogy a projekt eredményeként további ipari projekteket sikerült megvalósítani, ami jelentősen növeli a hazai mérnöki-műszaki ökoszisztéma fejlődését és a régiós mérnök közösség megtartását.