Mindez lehetővé teszi a molekulárisan célzott, mégis egyszerű stratégiák kidolgozását az újabb variánsok terjedésének csökkentésére, és az általuk okozott megbetegedések hatékony kezelésére.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból meghirdetett „Befektetés a jövőbe” program 7 milliárd forintot fordít a népegészségügyi szempontból jelentős kockázatú megbetegedések korai diagnózisát és terápiáját segítő kutatás-fejlesztési projektek támogatására. Az „Integrált diagnosztikai, terápiás és népegészségügyi K+F+I platform a koronavírus-járvány elleni racionális védekezéshez” című, 388.7 millió forint költségvetésű projektet a pályázat 350 millió forinttal támogatja. Az alkalmazott kutatásokat és kísérleti fejlesztést is magába foglaló 3 éves projekt egyetemi-kutatóintézeti-vállalati összefogásban valósul meg, a Pharmacoidea Kft. által vezetett konzorcium tagjai a Szegedi Biológiai Központ, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet, a Szegedi Tudományegyetem, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő.
A dél-alföldi régió innovatív biotechnológiai vállalkozása, a Pharmacoidea Kft. a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott projekt keretében konzorciumot hozott létre, amelyben saját gyógyszerfejlesztői tapasztalatát és tudását egyesíti a Szegedi Biológiai Központ kutatóinak, a Országos Korányi Pulmonológiai Intézet és a Szegedi Tudományegyetem klinikusainak, valamint az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő munkatársainak szakértelmével. Mindez felgyorsítja a koronavírus elleni diagnosztikai és terápiás eljárások, informatikai szűrőrendszerek kifejlesztését, és az egészségügyben történő mihamarabbi alkalmazását. A mostani felfedezés nemcsak a Delta variáns megfékezésében, hanem a jövőben esetleg felbukkanó más variánsok kezelésében is nagy előrelépést jelent.
A koronavírus variánsai ugyanis folyamatosan újabb és újabb kihívások elé állítják a járványügyi szakembereket. Amíg úgy tudtuk, hogy a kórokozó a sejtekben lévő ACE2 enzimen keresztül hatol be az emberi szervezetbe, addig a gyógyszerkutatások zöme is ezt a kapcsolódást igyekezett meggátolni. A szegedi Pharmacoidea Kft. kutatói azonban bebizonyították, hogy a Delta variáns éppen annak köszönheti a fokozott fertőzőképességét, hogy más úton is bejut a sejtekbe: az ún. sejtfelszíni cukrozott fehérjékkel összekapcsolódva az eddig kiépített védelmi vonalainkon is megtalálja „kiskaput”.
A Pharmacoidea Kft. immár tíz éve vesz részt Európa legnagyobb gyógyszerfejlesztési programjában. Az Innovative Medicines Initiative keretében zajló kutatásokkal a Pharmacoidea elsősorban a sejtfelszíni cukrozott fehérjék különböző betegségekben játszott szerepét térképezi fel, hogy utat nyisson a célzott és hatékony terápiás eljárások felé. „A cukrozott fehérjék olyanok, mint egy fenyőfa: a törzs maga a fehérje, az ágai a cukoroldalláncok, az ágvégek pedig a fehérjéket megkötő régiók, egy heparin nevű vegyülettel” – magyarázza Dr. Letoha Tamás.
A kutatócsoport vezetője elmondta: már a koronavírus-járvány indulásakor biztosak voltak benne, hogy az ok, ami miatt a vírus ennyire könnyen megfertőzi a tüdőt, molekuláris szinten keresendő. „Korábbi kutatásainkra alapozva kezdtük meg a víruson lévő tüskefehérjék sejtes kölcsönhatásainak elemzését, majd az inaktivált vírussal végzett kísérletek is igazolták a heparin-kötő tulajdonságot. Ez azt jelenti, hogy a koronavírus nagyon hatékonyan képes az emberi szervezet bizonyos részein található sejtfelszíni fehérjékhez kötődni, és ezeken keresztül a sejtekbe jutni.” A kutatók 2020 májusában hazai, majd nemzetközi szabadalommal is levédették az általuk kidolgozott eljárást a SARS-CoV-2 fertőzés gátlására.
Ezt követően bukkant fel az eredeti vírustörzsnél nagyságrendekkel fertőzőbb Delta variáns. A kutatócsoport újabb vizsgálatai kimutatták, hogy a mutálódott vírus erősen kötődik ahhoz a cukrozott fehérje típushoz, amely a tüdőben nagy mennyiséggel fordul elő, emiatt tud a Delta variáns jóval könnyebben bejutni a szervezetbe és sokkal több tüdősejtet megfertőzni. Az új kutatási eredményeket a kutatók nemrég az International Journal of Molecular Sciences szakfolyóirat SARS-CoV-2 különszámában tették közzé.
Óriási jelentősége lehet a megelőzésben és a gyógyításban a szegedi kutatók felfedezésének. A heparin ugyanis egy évtizedek óta ismert és széles körben alkalmazott véralvadásgátló gyógyszer hatóanyaga. Mivel a Delta variáns „szereti” a heparint, biztosra vehető, hogy a jövőben ezek a hatóanyagok is nélkülözhetetlenek lesznek a koronavírus ellen bevethető fegyvertárunkban, alkalmazásuk – kiegészítve egyéb vírusellenes terápiákkal – hatékony fegyver lehet a Delta variáns megfékezésében. A koronavírussal folytatott versenyfutásban hatalmas lépéselőny az orvosok számára, hogy nem egy újabb gyógyszer idő-, munka- és költségigényes kifejlesztésére kell koncentrálni, hiszen a heparin-származékok ma is ismert és azonnal alkalmazható hatóanyagok, amelyek alkalmazása rengeteg emberéletet ment majd meg.