Ön itt áll: PályázóknakPályázatokTámogatott projektekÍgéretes projektek
Egyetemi-ipari összefogás a biomarkerek feltérképezésére
2018. augusztus 03.
Utolsó módosítás: 2018. szeptember 11.
Olvasási idő: 7 perc

A modern gyógyászat egyre inkább támaszkodik a molekuláris biológiai és genetikai ismeretekre. Így a betegségek diagnosztizálását forradalmasító molekuláris markerek kutatása is rendkívül időszerűvé vált, mind az egyetemi alapkutatások, mind a gyógyszerkutatás számára. A felfedező kutatás és az ipari gyógyszerfejlesztés erőfeszítéseinek összehangolására jött létre az Eötvös Loránd Tudományegyetem Biotechnológiai Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (ELTE Biotechnológia FIEK).

Kacskovics Imre

Kacskovics Imre, tanszékvezető egyetemi tanár, az ELTE FIEK vezetője


Az új együttműködési központról, céljairól, illetve a már elért eredményekről beszélgettünk a FIEK igazgatójával, Kacskovics Imre egyetemi tanárral, az ELTE Immunológiai Tanszék vezetőjével.

A Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ - Kutatási infrastruktúra (GINOP-2.3.4-15), illetve a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ – Kutatási infrastruktúra fejlesztése” (FIEK_16) pályázati felhívások több éve eredményes, stabil ipari-egyetemi partnerségre építő konzorciumoknak nyújtanak támogatást kutatás-fejlesztési kapcsolataik fejlesztéséhez. A pályázati konstrukció lényege, hogy új intézményi keretek között hangolja össze az egyetemi és a vállalati kutatás-fejlesztést, gyorsítsa az eredmények gyakorlati alkalmazását, illetve ennek során közelítse az egyetemi oktatást az ipari szereplők igényeihez, és segítse a vállalati szakemberek továbbképzését is. Mindezt olyan pályázati modellben, amely a kiválóságot és a fenntarthatóságot  tartja szem előtt. Az intézményesített együttműködés hosszú távon ad működőképes, eredményközpontú kereteket az innovációs aktivitásnak.

A két felhívás fejleményeként Győrben, Kaposváron, Miskolcon, Kecskeméten és Debrecenben 26,8 milliárd forint uniós támogatással öt új kutatás-fejlesztési centrum indult, míg hazai forrásból három közép-magyarországi konzorcium, az ELTE, a BME és a SZIE vezetésével létrejött három projekt nyert összesen 8 milliárd forint támogatást az NKFI Alapból. Az ELTÉ-n célzottan a különféle betegségek hátterében felfedezhető molekuláris biomarkerek azonosítása, valamint ezen ismeretek gyógyításban való gyakorlati hasznosítása céljából alakult a FIEK. A központot az egyetem vezeti, de az MTA Természettudományi Kutatóközpont, a Servier Gyógyászati Vegytani Kutatóintézet Zrt. és a CRU Hungary Egészségügyi és Szolgáltató Kft. is részt vesz benne.

„A FIEK alapítására való pályázat alapötlete a CRU Kft. igazgatójától, Kovács Pétertől származik. Arról tájékoztatott ugyanis minket, hogy Magyarországon hiányzik egy nemzetközileg is akkreditált molekuláris biomarker-laboratórium, amelyre sok esetben szükség lenne, például a gyógyszergyárak hazánkban folyó klinikai vizsgálataihoz – mondja Kacskovics Imre. – Egyre több olyan gyógyszert fejlesztenek ugyanis, amely csak egy szűkebb betegcsoport igényeinek feleln meg, e csoportokat pedig a molekuláris biomarkereik alapján azonosítják. Így a klinikai vizsgálatokhoz is e markerek segítségével kell a résztvevőket kiválogatni.

A molekuláris biomarkerek olyan molekulaszintű jellemzők (egy fehérje, egy hibás gén) a beteg szervezetében, amelyek a betegségére utalnak, vagy éppen ezek okozzák a betegséget. Az emlődaganatos betegek nagyjából ötödének tumorsejtjein például a normálisnál sokkal több növekedésihormon-receptor (HER2) jelenik meg (a receptorok olyan fehérjék, amelyek a sejtek felszínén érzékelik a hormonok és más molekulák kapcsolódását). Így ezek a sejtek egy speciális növekedési hormon hatására rendellenes sejtburjánzásba kezdenek. Ezt kezelni lehet egy olyan ellenanyag-típusú gyógyszerrel, amely hozzákapcsolódik e receptorhoz, és gátolja a működését. Ez azonban csak azoknál az emlődaganatos betegeknél hatásos, akiknek a sejtjein kórosan sok ilyen receptor van. Ezért mielőtt megkapná valaki a gyógyszert, mindenképpen meg kell ebből a szempontból vizsgálni.

Az elmúlt évtizedekben több más betegség esetében számos biomarkert azonosítottak. Az ELTE Biotechnológia FIEK egyik célkitűzése, hogy létrejöjjön Magyarország első, nemzetközi akkreditációval rendelkező molekulárisbiomarker-diagnosztizáló központja. Jelenleg ugyanis nincs ilyen, és ezért az új gyógyszereket tesztelő klinikai vizsgálatokhoz szükséges molekuláris biomarker-vizsgálatokat a hazai intézmények is külföldi laborokban kénytelenek elvégeztetni. E vizsgálatokhoz olyan eszközök, szakmai tudás és minőségbiztosítási rendszer szükségesek, amelyekkel magyarországi laboratórium egyelőre nem rendelkezik. Kacskovics Imre szerint a Magyarországon folyó klinikai vizsgálatokhoz kapcsolódva akár több százmillió forintos nagyságrendű költséget jelent a biomarker-vizsgálatok külföldiön való elvégeztetése.

A Biotechnológiai FIEK-ben megvalósuló projektek közül több onkológiai témákkal, tehát rákkutatással foglalkozik. Leginkább azt vizsgálják, hogy mely mutagének állnak a tumoros elváltozások hátterében. De elemzik azt is, hogy milyen mechanizmusok által válnak egyes tumorsejtek rezisztenssé a kezdetben hatékony gyógyszeres kezelésre. Ha ugyanis tudnánk, hogy a gyógyszerek mely tumorgének szelekciójához vezetnek, akkor más terápiás megközelítéssel kiküszöbölhetnénk az ellenálló képesség kifejlődését. Más kutatócsoportok a krónikus gyulladással kapcsolatos kórképek hátterét analizálják. A mi kutatócsoportunk például a reumatoid artritisszel foglalkozik, célunk, hogy minél korábban képesek legyünk felismerni a betegséget. Mások a neurodegeneratív betegségek, főként az Alzheimer-kór korai diagnózisának lehetőségét kutatják.

„Célunk, hogy az egyetem tudása és kapacitása az egészségipari alkalmazás irányába erősödjön. Az akkreditált labor létrehozása mindenképpen segíteni fogja e cél elérését – folytatja a FIEK-igazgató. – Másik célkitűzésünk, hogy az ELTE és az MTA TTK lágymányosi campusáról összegyűjtsük mindazokat a kutatócsoportokat, amelyek képesek arra, hogy új molekuláris biomarkereket azonosítsanak. Csak olyan csoportokat hívtunk meg, amelyek a rák, a neurodegeneratív betegségek, illetve a krónikus gyulladások terén már eddig is jelentős eredményeket értek el. Később ezeket az azonosított markereket akár szolgáltatásként is vizsgálhatjuk  a laboratóriumban a külső megbízók számára."

Kacskovics Imre szerint ugyan van biomarker-kutatás Magyarországon másutt is, de alapvető hazánk, illetve egész Európa lemaradása az orvosi kutatások e területén az USA-val és Kelet-Ázsiával szemben. A Biotechnológia FIEK-ben cél, hogy ne csak felfedező kutatási adatok, ötletek szülessenek, hanem a felfedezéseket gyógyszerré, illetve gyógyító vagy diagnosztikai eljárássá fejlesszék.

„A négyéves állami támogatási időszak alatt mindenképpen kialakulhat a résztvevő kutatócsoportokban az a tudás- és kompetenciabázis, amely aztán más tudományos és ipari feladatok megvalósításában is hasznosulhat – érvel az igazgató. – Így e csoportok alkalmassá válnak a gyógyszeriparból vagy az egészségügyi szektorból érkező megbízások teljesítésére. Természetesen korábban is volt példa ipari-egyetemi együttműködésekre. Ezek az ipari megkeresések azonban esetlegesek voltak, az ipari partnernek sokáig kellett keresgélnie, míg alkalmas egyetemi résztvevőt talált. Mi ezt a folyamatot teljesen átalakítanánk: a Biotechnológia FIEK menedzsmentje „házon belül” feltérképezi az elérhető kompetenciákat és eszközparkot, amiből portfóliókiadványt állít össze. Így, ha a jövőben egy gyógyszergyár, vagy akár egyéb biotechnológiai, illetve egészségipari szereplő bizonyos képességekkel rendelkező kutatócsoportot keres, akkor a menedzsmenten keresztül azonnal össze tudjuk kötni a megfelelő szakemberekkel. Magyarul az egyetemi tudásbázist elérhetővé tesszük az egészség- és biotechnológiai ipar számára.

A Biotechnológia FIEK célja tehát a részt vevő kutatócsoportokban meglévő szellemi potenciál és műszerpark eredményesebb és hatékonyabb felhasználása az ipari szektor igényeinek megfelelően. Ennek köszönhetően egy olyan magyarországi K+F+I bázis jöhet létre, amely nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő biotechnológiai tudást és szolgáltatást képvisel, s amely mind a hazai mind pedig a külföldi partnerek és cégek számára előnyös lehet. Ez kiváló lehetőség, ami máris több olyan kutatócsoport figyelmét felkeltette, amely jelenleg nem tagja az ELTE Biotechnológia FIEK-nek, de jelentős biotechnológiai pályázataikkapcsán kutatás-fejlesztési tevékenységet végez. Ide tartoznak többek között a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar kutatói, akik már jelezték csatlakozási szándékukat. Velük közös kutatási pályázatot is megvalósítunk (2017-1.3.1-VKE-2017-00002), illetve közösen hoztuk létre az idén ősszel induló gyógyszer-biotechnológiai mesterképzést is, amely megoldhatja a kutatói utánpótlás kérdését. Amennyiben törekvéseink sikerrel járnak, egy nemzetközileg is kiemelkedő biotechnológiai központ jön létre Budapesten."

A Biotechnológia FIEK honlapján elérhető információk szerint a központ megalakítása óta már több tudományos közlemény is megjelent az itt végzett kutatómunka eredményeiről. Az alapítás óta pedig egy újabb kutatócsoportot integráltak a FIEK-be, melynek munkatársai emlőröntgen-felvételeket elemeznek mélytanulásos algoritmusok segítségével (e kutatómunkáról már írtunk az angliai egyetemeken tanuló magyar diákok itthoni nyári szakmai gyakorlatát ösztönző pályázat nyerteseinek bemutatásakor).

 Az ELTE FIEK csapata

 

Projekt adatok
A pályázat címe és azonosítója:
Molekuláris biomarker kutatási és szolgáltatási központ kialakítása az ipari igények kiszolgálása érdekében (FIEK_16-1-2016-0005)
Konzorciumi partnerek:
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont, Servier Gyógyászati Vegytani Kutatóintézet Zrt., CRU Hungary Egészségügyi és Szolgáltató Kft.
Elnyert támogatás:
2 558 627 617 Ft
Utolsó módosítás: 2018. szeptember 11.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?