Ön itt áll: PályázóknakPályázatokTámogatott projektekÍgéretes projektek
Mekkora környezeti terhelést okoz az urbanizáció?
2018. augusztus 03.
Utolsó módosítás: 2018. augusztus 31.
Olvasási idő: 5 perc

A városok és környezetük ökológiai lábnyoma gyorsabban növekszik, mint a vidéké, ez pedig erőteljes környezeti terhelést jelent. Az Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóintézete Földrajztudományi Intézete vezette, kutatói és ipari szereplőket is (az Aquaprofit Zrt.-t és az UTB Envirotec Zrt-t) felvonultató konzorcium munkatársai a budapesti várostérség népességének számát, ingázását, illetve a környezetbe kerülő kommunális szennyvíz egyes hormonhatású anyagait vizsgálják. Kutatásaikat, amelyek eredményeként a gyakorlatban hasznosuló fejlesztések születnek, a Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Programon (NVKP_16) keresztül folyósított támogatás segíti.

Kondor Attila

Kondor Attila projektvezető, az MTA CSFK Földrajztudományi Intézetének munkatársa


A projekt eredményeképpen szennyvíziszap-méregtelenítési eljárás és az ivóvízbázisokat érintő kockázatcsökkentési protokoll jöhet létre.

A Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Program (NVKP_16) felhívására hazai felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek és vállalkozások által létrehozott közép-magyarországi konzorciumok nyújthatták be pályázatukat. A konstrukció hazánk versenyképességének szempontjából stratégiai jelentőségű kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeket, illetve az azok keretében jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák létrehozását támogatta.

E konstrukció keretében nyújtott be sikeres pályázatot a MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete, projektjükben komplex módon vizsgálják  az urbanizáció jelentette környezeti terhelést. Egyszerre figyelik meg és elemzik ugyanis a Budapest térségében tartózkodó emberek mozgását, viselkedését (például mobiltelefonjaik adatai alapján), illetve a kommunális szennyezés során a környezetbe jutó, a hormonális rendszerbe beavatkozó anyagok mennyiségét és fejlesztenek ki kockázatcsökkentő megoldásokat. A kutatás eredményeképpen a konzorcium egyik ipari partnerével, az UTB Envirotech Zrt-vel közösen a kutatólaboratóriumi elemzések alapján a szennyvíziszap méregtelenítésére dolgoznak ki eljárást, amelyet szabadalmaztatni szeretnének. A beavatkozás nyomán az iszapot tápoldatként lehet majd kijuttatni a földekre. A konzorciumban az Aquaprofit Zrt. pedig az ivóvízbázisokat érintő kockázatcsökkentési protokoll kidolgozásán dolgozik.

A várostérségek (a városok és ingázási övezeteik) - a központi város gyakran megfigyelhető népességszám-csökkenése ellenére - az utóbbi évtizedekben továbbra is növekednek Európában és Magyarországon is. A bejelentett lakosok száma azonban nem minden esetben árul el reális adatokat a városi térségek használóiról. A kutatók feltételezése szerint jóval többen vannak ők, mint amennyi a statisztikákból látszik.

- A városok körüli agglomerációban sok olyan ember él, aki idényjellegűen dolgozik itt, vagy már életvitelszerűen itt él, de nincs bejelentve – mondja Kondor Attila , az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének munkatársa, a projekt vezetője. – A képet az is árnyalja, hogy ezek a térségek rendkívül dinamikusan változnak. Hazánk esetében különösen Budapest környékén óriási az ingázás, a napi mobilitás szerepe is. A 186 települést felölelő budapesti várostérségben, ami egyben a projekt mintaterülete, még a statisztika szerint is 400 000 ember ingázik, ez naponta 13 millió „ingakilométer”-t jelent.

A népességkutatás és a környezetvédelem is erősen támaszkodik a demográfiai statisztikára. Ez sok esetben jól működik, de előfordul, hogy az emberek valójában máshol vannak, és a napi ritmusuk is eltér a feltételezettől. Kondor Attila szerint pedig „jó környezetpolitikát csak kevésbé torzított adatokra lehet építeni, de ezek az adatok a technológiai fejlesztések irányát is befolyásolhatják.” Az emberek mozgását mobiltelefon-szolgáltatók cellainformációin alapuló modellel mérik fel. A Magyar Telekommal sikerült megállapodást kötni: a szolgáltató anonim adatokkal látja el a kutatókat, amelyek alapján kirajzolódik az előfizetők napi mozgása.

A kutatók terepi vizsgálatok keretében felszíni és a felszín alatti vizek állapotát szondázzák. Nemcsak az a fontos, hogy milyen anyagokat (gyógyszermaradványokat, nehézfémeket) mutatnak ki, hanem az is, hogy bizonyos vegyületek miért jelennek meg az egyik helyen, és miért nem találhatók meg máshol vagy másfajta vizekben. Azt a természetes közeget keresik, amely a természetben bizonyíthatóan jól működik, kiszűri a káros anyagokat, és védi a felszín alatti vizeket. Részben ebből az alapkutatásból indul ki a technológiai fejlesztés, például a szűrőrendszerek tervezése.

A projekt résztvevői az alapkutatási vizsgálatok eredményei alapján a köz- illetve a piaci szereplők számára kockázatcsökkentő fejlesztéseken dolgoznak. A természetes vizek szennyezettségének megállapítására a Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszékén gyorstesztet fejlesztenek. Itt már régóta tanulmányozzák a zebradániót (zebrahalat), amelynek az embriói – de egyes változatok kifejlett állapotban is – átlátszóak. A zebradánió bizonyos anyagok hatására fényt (fluoreszcens jelet) bocsát ki. A halakat a terepen található, nagy kockázatot hordozó vegyületekre „hangolják”, és kalibrálják a fénykibocsátásukat. Ezzel olcsó ellenőrző eszközt adhatnak például azoknak a kisebb-nagyobb élelmiszeripari vállalkozásoknak, amelyek saját ipari vízbázist üzemeltetnek.

Egy vállalatnak, vagy akár egy városnak is kockázatcsökkentési tervre lehet szüksége, hogy a gyorsan változó körülmények közepette a projektben kutatott gyógyszermaradványokkal szemben védetté tegye a saját felhasználandó vizét. Ha a projektben kifejlesztett szoftverek, amelyek az adott környék vizeinek potenciális szennyezettségét jelzik, bizonyos anyagok szempontjából kockázatosnak ítélik meg a vízbázist, akkor célszerű tisztító rendszereket beszereznie a biztonságos üzemeléshez.

- A projekt keretében olyan anyagokat is intenzíven vizsgálni kell, amelyek jelenleg alacsony koncentrációban vannak jelen, és veszélytelennek tűnnek – folytatja Kondor Attila. – De az ipari-technológiai fejlődés borzasztó gyors, és az alapkutatás rávilágított arra, hogy a koncentrált nagyvárosi fogyasztás révén nagyon hamar megjelennek olyan anyagok, amelyekkel pár éve még nem törődtünk; gondoljunk például a gyorsan terjedő antidepresszánsokra, antiepileptikumokra. Nagyon gyorsan változik tehát a környezetterhelés – és ez az, amire fel kell készülni.

 

Kondor Attila 

 

Projekt adatok
A pályázat címe és azonosítója:
A budapesti várostérség tisztított és nem tisztított kommunális szennyvizeiben található egyes EDC szermaradványok vízminőségi, ökológiai és élelmiszer-biztonsági kockázatai és kockázatcsökkentő fejlesztések (NVKP_16-1-2016-0003)
Konzorciumi tagok:
Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Szent István Egyetem, Aquaprofit Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Zrt., UTB Envirotec Környezettechnológiai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Elnyert támogatás:
1 004 190 505 Ft
Utolsó módosítás: 2018. augusztus 31.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?