Ön itt áll: PályázóknakPályázatokTámogatott projektekÍgéretes projektek
A mikroműanyagok elleni védekezés első lépése a pontos monitoring
2018. július 11.
Utolsó módosítás: 2019. július 15.
Olvasási idő: 5 perc
A Wessling Hungary Kft. 2017 után idén is megmérte a Tiszában illetve a Tisza-tóban található mikroműanyag-szemcsék mennyiségét, és hasonló mértékű szennyeződést talált, mint az a külföldi vizekre jellemző. A cég az NKFI Hivatal által folyósított Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása pályázati konstrukció keretében nyert el a mintavételi módszerek fejlesztésére több mint 138 millió forintos támogatást.
Bordós Gábor

Bordós Gábor projektvezető, a WESSLING Hungary Kft. munkatársa


A Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (VÁLLALATI KFI_16) című pályázati kiírás célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének ösztönzése. E cél olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek támogatásával valósul meg, amelyek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó, új, piacképes termékek, technológiák, továbbá ezek prototípusainak kifejlesztését eredményezik. A Wessling Hungary Kft. által végzett fejlesztése  a közeljövő talán legsúlyosabb természeti terhelésének jobb megértését célozza.

A természetes vizek mikroműanyag-szennyezése világszerte egyre sürgetőbb környezetvédelmi problémát okoz, gyakorlatilag nincs olyan ország a földön, amelyik ne lenne érintett. Így a szennyezés monitorozására életre hívott projektek is egyre fontosabbá válnak. A folyókba, tengerekbe kerülő műanyaghulladék (amelynek fő forrásai például az elhagyott csomagolóanyagok, a műszálas ruhák mosása során leváló szálak vagy a kozmetikumokban használt mikrogyöngyök) rendkívül hosszú ideig is fennmaradhat. Noha aprózódik, szemcséi, szálai nem bomlanak le. Az öt milliméternél kisebb darabokat szokás a mikroműanyagok közé sorolni. E szemcsék beláthatatlan környezetvédelmi, végső soron pedig közegészségügyi problémákat okozhatnak. Az apró szennyeződéseket lenyelik a tengeri állatok, ettől egészségük romolhat, elpusztulhatnak. A halászott halakba kerülő mikroszemcsék pedig bekerülhetnek az ember szervezetébe is.

Noha az aggasztó hírek főként a tengerek szennyeződéséről szólnak, hiba lenne azt gondolnunk, hogy Magyarországot nem érinti e probléma. Természetes vizeink hasonló mértékben szennyezettek, mint más európai folyók, tavak.

- Egy korábban támogatást nyert projektünkben a halastavak víz- és üledékminősége, illetve a hal húsminősége közötti összefüggést vizsgáltuk. E projektben is végeztünk mikroműanyag-méréseket, a halastavak mellett a Tiszát is vizsgáltuk - válaszolta kérdésünkre Bordós Gábor projektvezető, a WESSLING Hungary Kft. munkatársa. – Az eredmények szerint a Tiszában köbméterenként mintegy 10 darab 0,1-2 milliméter nagyságú részecske található. Ezek az eredmények nagyságrendileg megegyeznek más európai vizsgálatok adataival. A Tisza vízgyűjtőjéből származó további víz- és üledékminták mindegyikéből kimutattak mikroműanyagokat.

A külföldi vizsgálatok eredményeivel azonban azért nem vethetők össze minden esetben a WESSLING eredményei, mert eltérőek voltak a módszerek. A támogatott projektet éppen azért hívták életre, hogy olyan egységes mintavételi és mintaelőkészítési módszert hozzon létre, amelyet aztán más szakemberek is átvehetnek, így a különböző helyeken végzett vizsgálatok egymással összehasonlíthatók lesznek. Az azonban már most is nyilvánvaló, hogy a polietilén és a polipropilén adta a mikroszennyeződések nagy részét hazánkban. Ez nem is meglepő, hiszen ezek a leggyakrabban használt műanyagok világszerte.

A nemzetközi vizsgálatokban főként tengereken, planktonhálókkal gyűjtenek mintát a vizekből. Ez azért alakult így, mert a tengerbiológusok akkor figyeltek fel a mintákban a műanyagra, amikor eredetileg a planktont kutatták. E hálók pórusátmérője 0,3 milliméter, és a hajók mellett vontatják őket. E módszer a magyarországi vizek legtöbbjén nem alkalmazható, hiszen azok sokkal kisebbek és sekélyebbek, mint az óceánok. Ezért van szükség az új, édesvízi környezetben is használható, egységes mintavételi eljárások kidolgozására.

- Az általunk tervezett rendszer alapgondolata egyszerű. Szivattyúval vizet pumpálunk át különféle pórusátmérőjű szűrőkön. Ennek többek között az az előnye, hogy ezáltal jobban kiküszöbölhetőek a berendezés műanyag alkatrészei, mint a műanyag planktonhálóknál, illetve hazai terep- és vízviszonyok között is jól alkalmazható a rendszer – érvel Bordós Gábor. – A környezetanalitikában ugyanis alapkövetelmény, hogy kerüljük azt az anyagot a mintavételi eszközben, amelyet mérni akarunk a környezetben (hogy a berendezésből a mintába kerülő szemcsék ne zavarják az eredményeket). A műanyagok azonban annyira elterjedtek mára, hogy kiváltásuk sok esetben nehéz. Az új projektben azt igyekszünk megvalósítani, hogy szinte a tejes mintavételi berendezés műanyagmentes legyen.

A projekt célkitűzése tehát a mikroműanyag-szennyeződések jelentette környezeti probléma minél pontosabb vizsgálata. A végső cél természetes az, hogy e szemcsék mennyisége csökkenjen a természetes vizekben. Ennek megoldása azonban úgy tűnik, leginkább a megelőzésen alapulhat.

- A tudomány jelenlegi állása szerint egyre nagyobb pontossággal vagyunk képesek vizsgálni a mikroműanyagok környezeti előfordulását, és e szemcsék hatásait kutatjuk. A jelenlegi technológiai fejlettség mellett azonban a már a vízbe került mikroműanyagok kiszűrése, a kármentesítés gyakorlatilag elképzelhetetlen – mondja Bordós Gábor. – Nem tartom kivitelezhetőnek, hogy hatalmas szűrőrendszereket telepítsünk természetes vizeinkre, hogy azok szelektíven kivonják a vízből a mikroműanyagokat. Ez technikai és közgazdasági szempontból sem reális cél, így a megelőzésre kell helyeznünk a hangsúlyt. Csökkentenünk kell a felhasznált és a vízbe jutó műanyagok mennyiségét, és tájékoztatnunk kell az embereket e probléma jelentőségéről.

 

Bordós Gábor

 

 

Projekt adatok
A pályázat címe és azonosítója:
Új kockázatkezelési modellrendszer fejlesztése a víz- és élelmiszerbiztonság növelése érdekében a haltermékvonalon (NVKP_16-1-2016-0023)
Elnyert támogatás:
1 111 052 937 Ft
A pályázat címe és azonosítója:
Mikroműanyagok édesvízi mintavételi módszertanának és mintaelőkészítésének fejlesztése (KFI_16-1-2017-0477)
Elnyert támogatás:
138 586 808 Ft
Utolsó módosítás: 2019. július 15.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?