Ön itt áll: PályázóknakPályázatokTámogatott projektekÍgéretes projektek
A robotizált gépek megújítják a mezőgazdaságot
2018. augusztus 27.
Utolsó módosítás: 2018. szeptember 11.
Olvasási idő: 6 perc

Legtöbbünk úgy képzeli el a traktorral dolgozó földművest, mint aki sáros gumicsizmában beül a zakatoló, rázkódó, olajszagú, piszkos traktor ülésébe, és olyan munkát végez, amelyről nem a precizitás és a digitalizáció jutna először eszünkbe. A valóság azonban nem is állhatna távolabb ettől, hiszen a mezőgazdaság, és így a mezőgazdasági munkagépek ma már a leginkább digitalizált gazdasági ágazatok között vannak. Az agrárinformatikai fejlesztések elengedhetetlenek a mezőgazdaság versenyképességének megőrzéséhez. Az ipari igények és az egyetemi kutatás eredményes együttműködését szolgálja a gödöllői Szent István Egyetem vezette felsőoktatási és ipari együttműködési központ (SZIE FIEK), amelynek vezetőjével, Szabó István egyetemi tanárral beszélgettünk.

Szabó István

Szabó István, a SZIE FIEK igazgatója


A Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ - Kutatási infrastruktúra (GINOP-2.3.4-15), illetve a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ – Kutatási infrastruktúra fejlesztése” (FIEK_16) pályázati felhívások több éve eredményes, stabil ipari-egyetemi partnerségre építő konzorciumoknak nyújtanak támogatást kutatás-fejlesztési kapcsolataik fejlesztéséhez. A pályázati konstrukció lényege, hogy új intézményi keretek között hangolja össze az egyetemi és a vállalati kutatás-fejlesztést, gyorsítsa az eredmények gyakorlati alkalmazását, illetve ennek során közelítse az egyetemi oktatást az ipari szereplők igényeihez, és segítse a vállalati szakemberek továbbképzését is. Mindezt olyan pályázati modellben, amely a kiválóságot és a gazdálkodási stabilitást tartja szem előtt. Az intézményesített együttműködés hosszú távon ad működőképes, eredményközpontú kereteket az innovációs aktivitásnak.

A két felhívás eredményeként Győrben, Kaposváron, Miskolcon, Kecskeméten és Debrecenben 26,8 milliárd forint uniós támogatással öt új kutatás-fejlesztési centrum indult, míg hazai forrásból három közép-magyarországi konzorcium, az ELTE, a BME és a SZIE vezetésével létrejött három projekt nyert összesen 8 milliárd forint támogatást az NKFI Alapból. A Szent István Egyetemen agrárinformatikai fejlesztések megvalósítására alakult felsőoktatási és ipari együttműködési központ, melynek célja, hogy a legmodernebb informatikai vívmányok minél gyorsabban és zökkenőmentesebben teret nyerjenek a mezőgazdasági ágazatokban, ezzel segítve a hazai agrárium versenyképességét.

„Az agrárinformatikai FIEK alapításának fő motivációját az adta, hogy a mezőgazdaságban egyre inkább elterjednek az informatikai eszközök és megoldások, de hatékony használatuk csak megfelelő rendszerbe foglalva lehetséges – mondta el Szabó István egyetemi tanár, a SZIE FIEK és az egyetem Mechanikai és Géptani Intézetének igazgatója. – Partnereink között a hazai agrárinformatika, a mezőgazdaságitechnológia-fejlesztés és a mezőgazdaságigép-forgalmazás meghatározó vállalkozásait találjuk. Célunk az, hogy az egyre inkább informatikai alapú mezőgazdasági fejlesztések világszínvonalú központját hozzuk létre."

A SZIE FIEK négy projektcsoportot tervez megvalósítani a támogatási időszak alatt. Az első terület a mezőgazdasági gépek (vagy röviden mezőgépek) fedélzeti informatikai rendszerének fejlesztése. Olyan gépeket alkotnak, amelyek okosabbak a maiaknál, automatikus működésre is képesek, és kompatibilisek egymással. Utóbbi cél rendkívül fontos, hiszen az esetek többségében több egységnek, erő- és munkagépeknek együttműködve kell valamilyen feladatot elvégeznie (például traktor húz egy vetőgépet). Korábban az összekapcsolhatósághoz elegendő volt, ha a mechanikai vagy hidraulikai alkatrészek, például a kardántengelyek csonkjai, esetleg a „hárompont-függesztés” összeillőek voltak, de ma már az elektronikának, a fedélzeti infomratikai rendszereknek is kompatibilisnek kell lenniük ahhoz, hogy a két gép együtt tudjon működni.

„Magyarországon egyedülálló, kompatibilitást vizsgáló labort hozunk létre (a világon is csak néhány hasonló létezik), amelyben azt fogjuk vizsgálni, hogy az újonnan kifejlesztett mezőgazdasági gépek informatikai szempontból megfelelnek-e a nemzetközi szabványoknak, és így alkalmasak-e arra, hogy más eszközökkel összekapcsolják őket – folytatja Szabó István. – A világon rengeteg mezőgazdaságigép-gyártó van, amelyek különféle informatikai rendszereket fejlesztenek a traktorokra és más munkagépekre. Elsőrendű fontosságú kérdés, hogy bármilyen traktor bármilyen géppel együtt tudjon működni, így az informatikai csatlakozóknak és a kommunikációs jelnek is szabványosnak kell lennie."

A gyártók az összeegyeztethetőség érdekében közös informatikai rendszert hoztak létre, és mindenki ehhez próbálja igazítani a saját rendszerét. A SZIE FIEK laboratóriumában azt fogják vizsgálni, hogy a magyar mezőgépgyártó új fejlesztése megfelel-e a nemzetközi szabványoknak. Számítástechnikával átitatott világunkban mindenkinek ismerősek lehetnek a kompatibilitási problémák, ezek fontosságát talán nem is kell magyarázni. Sokak számára furcsábbnak tűnhet azonban, hogy miért is van egyáltalán egy traktor vagy egy kombájn fedélzeti számítógéppel és érzékelők garmadájával felszerelve.

„Kevesen tudják például a traktorokról, hogy az elektronikai rendszerük legalább egy generációval fejlettebb a személyautókénál. Képesek arra, hogy a szántóföldön elfoglalt helyüket nem több méteres, hanem csupán két centiméteres pontossággal meghatározzák – magyarázza a FIEK igazgatója. – Emellett magukat kormányozzák az előzetes tervnek megfelelően. Így akár két centiméteres pontossággal könnyedén végig lehet velük menni azon a vetéssoron, ahol előző ősszel vetettünk. Helyspecifikusan tudunk tehát gazdálkodni. Nem egyszerűen csak megműveljük a földet, de a helyi talaj- és meteorológiai adatok ismeretében a helyi adottságoknak megfelelően tudunk beavatkozni a szántóföld minden négyzetméterén."

Ezáltal mindenhova a szükséges mennyiségű műtrágyát, növényvédő szert tudják juttatni, nem pedig mindenhova ugyanannyit, ami egyes helyeken szükségszerűen kevés, másutt pedig biztosan sok lenne. Betakarításkor pedig a munkagép informatikai rendszere automatikusan rögzíti az adott helyhozamát. Így pontos földrajzi koordinátákkal tudják nyomon követni, hogy pontosan mit juttattak ki a termőföldre, és mekkora hozamot takarítottak be onnan. Szabó István szerint e tudásnak beláthatatlan következményei lesznek a jövő mezőgazdasági fejlesztéseire, illetve a hatékonyságra. A világban már csak az a mezőgépgyártó lehet igazán sikeres, amelyik az informatika terén is fejleszt. A SZIE FIEK ebben támogatja majd a vele kapcsolatban álló fejlesztőket.

A FIEK célkitűzéseinek következő csomópontja az infrastruktúra-fejlesztést öleli föl. Laboratóriumi hátteret teremtenek mindannak a tudásbeli kapacitásnövekedésnek, amelyről a többi projektcél szól. Egy másik kutatócsoport ún. big data-technológiákat fejleszt majd. Azáltal ugyanis, hogy a mezőgazdasági termelés egyre digitalizáltabbá válik, egyre több, a hagyományos módszerekkel immár kezelhetetlen mennyiségű adat keletkezik. E hatalmas adatbázisokat képesek elemezni az úgynevezett big data-algoritmusok. Ezen elemzések alapján pedig negyedik nagy célkitűzésként digitális termelési rendszert fognak kidolgozni, amely a növénytermesztésben és természetesen az állattartásban is lehetővé teszi majd, hogy a gazdálkodók a mainál sokkal hatékonyabban használják ki az informatikai vívmányok előnyeit, ezáltal pedig termelési hatékonyságuk is nőjön.

A mezőgazdaság digitalizációja tehát az ipari robotizációhoz hasonló forradalmat indíthat el az ágazatban. Csakhogy utóbbinak nemcsak támogatói vannak – sokan attól tartanak, hogy a robotok elveszik majd a munkát az embertől, így a robotizációnak munkanélküliséget gerjesztő hatása is lehet. Vajon kell-e hasonló következményekkel számolnunk az agráriumban?

„Igen, a mezőgazdaságban is várható, hogy a digitális technológia térhódításával csökkenni fog a termeléshez szükséges emberi munkaerő mennyisége. Ugyanakkor az agráriumban ez nem probléma, épp ellenkezőleg: egy nagy probléma megoldása. Ugyanis ebben az ágazatban hatalmas a munkaerőhiány, a vállalkozók tűvé teszik az országot, hogy a korszerű munkagépeket kezelni képes szakemberekre találjanak – mondja Szabó István. – Ha az automatizált rendszerekkel ki tudjuk váltani az emberi munkaerő egy részét, vagy át tudjuk alakítani a munka jellegét, az hatalmas előnyt jelenthet. Attól pedig semmi esetre sem kell félni, hogy mindez munkahelyeket fog megszüntetni."

Szabó István

 

Projekt adatok
A pályázat címe és azonosítója:
AGIT Agrárinformatikai Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ létrehozása (FIEK_16-1-2016-0008)
Konzorciumi tagok:
Szent István Egyetem, SKC-Consulting Kft., Axiál Javító, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Asseco Central Europe Magyarország Zrt., ENERGOTEST Diagnosztikai és Automatizálási Kft.
Elnyert támogatás:
1 482 127 690 Ft
Utolsó módosítás: 2018. szeptember 11.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?