Ön itt áll: PályázóknakPályázatokTámogatott projektekÍgéretes projektek
Még a Westellel kutattak, most a Dolgok Internetét okosítják
2018. július 02.
Utolsó módosítás: 2019. július 15.
Olvasási idő: 7 perc
Kisvállalkozás, mégis globális márka az AITIA: megoldásaikat piacvezető nagyvállalatok használják, de belső hálózati rendszereket fejlesztenek, így a nyilvánosság nem annyira ismeri őket. A Dolgok Internetének (Internet of Things, IoT) minden szintjéhez hozzáadták a magukét, a sikeres projektek pedig lavinaszerű érdeklődést váltottak ki. Fejlesztéseiket az NKFI Hivatal által folyósított több támogatás is segíti.
Varga Pál

Varga Pál, az AITIA International Zrt. távközlési diviziójának igazgatója


Az alma materből indult az AITIA International Zrt. története: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói, oktatói és doktoranduszhallgatói álltak össze fejlesztőcsapattá. Az egyetemi közeg a mai napig adott, a társaság vezetői tanárként szinte az összes budapesti villamosmérnök és informatikus hallgatóval találkoznak, így a legjobbakból válogathatnak. Csapatként hálózatmonitorozással kezdték: az akkori Westel hálózatán tanulmányozták a hívások problémáit. Később kiegészültek egy mesterséges intelligenciával, valamint egy beszédfeldolgozással foglalkozó csapattal is – így állt össze az AITIA. „A kezdeti jó teljesítmény végül magával hozta a későbbi megrendeléseket is, egy idő után pedig túl nagyok lettünk az egyetemi kereteknek, ezért kellett egy külön cég” - mesélte Varga Pál, a vállalat igazgatósági tagja a kezdeteket.

Viszonylag gyorsan ismertek lettek a mobilhálózatok szektorában, 2008-09-ben beválasztották a céget a leggyorsabban növekvő ötven közép-kelet-európai tech-cég közé és a legjobb tíz magyarba is. „Az egyik nagyívű projektünkkel elkövettünk egy nagy hibát: megelőztük a korunkat" mondja Varga. 2011-ben ugyanis kihoztak a piacra egy 100 gigabit per másodperces forgalmat monitorozó hálózati berendezést, miközben ekkor a háztartásokban néhány 10 megabites internet volt. A probléma az volt, hogy az iparág még nem döntötte el, milyen aljzat lesz a sztenderd a hasonló kártyáknál. „Mi választottunk egyfélét, de a szektor nem azt vitte tovább” - mondta. Végül áttervezték, és értékesítettek is a termékből, de a legfontosabb, hogy sok új ötletet szült a berendezés, amiket későbbi projektekben fel tudtak használni.

 

Összekötik az elektromos autókat a hálózattal

A hálókártya-projekt vezette el a céget a Dolgok Internetének (Internet of Things, IoT) világába. Rájöttek, hogy pár éven belül több milliárd olyan eszköz lesz, amelyek mind internetes végpontok, ezeknek pedig ideális esetben közös protokoll kell: egy nyelven kell beszélniük egymással. Rengeteg kihívást találtak a közös protokollok kapcsán az IoT-világban, ma a legtöbb támogatott projektjük ezek mentén fut.

„Néhány év múlva elektromos autókkal közlekedünk és lehet, hogy már merül az akkumulátor, de nincs a közelben töltő” - kezdi a probléma ismertetését Varga. Az AITIA megoldása, hogy az autó nem a térképen igyekszik megtalálni a legközelebbi töltőt, hanem kommunikál a környék elektromos hálózatával és a házakkal is: kitől mennyiért lehet energiát venni. A szoftver megállapítja, hogy a lehetséges pontok közül melyek fekszenek az útvonalon, valamint hol a legolcsóbb és leghatékonyabb energiát vásárolni. A működő Arrowhead-rendszert 2016 decemberében mutatták be egy firenzei szakkiállításon, igaz, még csak játékautókkal, de a mobiltelefonos alkalmazás már készen volt. „Bonyolult feladat, egy információ-megosztási platformra kell hozni az autót, a töltőket, az elektromos hálózatot, a mobilapplikációt és a térképalkalmazást” - magyarázta a szakember. A cég által létrehozott megoldással más a töltési ökoszisztéma szereplőinél futó szoftverekbe lehet információkat becsatornázni, illetve biztonságos módon kinyerni belőlük. „A rendszer a szolgáltatásalapú architektúra alapján működik: az alkalmazások szolgáltatások formájában cserélnek információt” - mondta.

Az Arrowheadet még nem működtetik az elektromosautó-iparban, de szerte Európában vannak okosépületek, ahol az okosmegoldások használatakor  az AITIA által is fejlesztett keretrendszer fut. Az Arrowhead-féle elgondolást és a technológiát tovább fejlesztik, új nemzetközi projektekben folytatják vele a munkát. A projektre a vállalat 33,6 millió forintot kapott a NKFI Hivataltól.

 

Megbecsülik, mikor romlik el valami

Az IoT-koncepciót fejleszti a 47,5 millió forintos Mantis-projekt is, ez a kiberfizikai rendszer alapú proaktív üzemeltetési architektúra. Az IoT-rendszer végpontjainak, tehát a konkrét eszközöknek van megvalósulása a valós és kibertérben is, ezeket digitális ikerpároknak hívjuk. Minden eszköz elfárad egyszer, egyes alkatrészeket javítani vagy cserélni kell. Az optimális megoldás nem az, hogy az eszközt utólag átnézik és cserélik benne a fáradt vagy elromlott alkatrészt, hanem hogy az eszköz használatát modellezve előre tudják, mely részek mikor fáradnak el. Készítenek az eszközről kibermodellt, majd a használatot szimulálva előre képes megbecsülni a lehető legjobb időpontot az adott alkatrész cserére vagy javításra.

Már számos prototípusban működik ez a rendszer: többek között egy olyan gyártósort modelleztek le, amely elektromos borotvákhoz gyárt pengéket. „Egyre népszerűbb a megoldás, bekerültünk a projekt központi részbe, minden, a témával foglalkozó publikáción megjelentünk, és a piac is keres minket” - mondta.

A Diana-projektjük középpontjában az adatfeldolgozás áll. Minden okoseszköz gyűjt adatokat a környezetéről, a beérkezett információkat pedig fel kell dolgozni és analizálni, elemezni kell. Olyan rendszerekre kell gondolni, mint a távközlési hívásadatok, a testen viselhető fintesseszközök vagy a beszédtechnikával gyűjtött adatok. „Gyors és pontos algoritmusokat fejlesztünk ki, hogy az adatokat hasznosítani tudjuk, hogy tovább "okosítsuk" az eszközöket” - mondta. Ez a fejlesztés nem olyan látványos, mint az IoT-rendszerek, de nélkülözhetetlenek a használatukkor. A kérdés: hogyan lehet a különböző adatokat egy platformra terelni és kihozni belőlük egy összetettebb, magasabb szintű, értékesebb információcsomagot. Varga szerint több olyan algoritmus hoztak már létre, amely alkalmas a probléma megoldására.

Az AITIA a dolgok internetének mindegyik szintjéhez hozzáadott valamit. Az Arrowhead az IoT kommunikációs szintjére jó példa, a Mantis az eszközök használatára, míg a 115,2 millió forintos támogatásban részesült Diana az eszközök által nyújtott adatok feldolgozására. Alapvetően belső hálózati eszközöket és megoldásokat fejlesztünk - mondta Varga. Több jó nevű, multinacionális nagyvállalatnak dolgoznak és szállítanak, de hiába vannak benne megoldásaik számtalan termékben, a fogyasztók csak a nagyvállalatokat ismerik, így az AITIA kevésbé van szem előtt. Az új pályázatos termékeink épp abban a fázisban vannak, amikor megjelentek az első komoly érdeklődők - közölte. Reméli, hogy az eddigiekhez hasonlóan, az IoT területén elért kezdeti sikerek most is lavinaszerű megrendeléshullámot indítanak el, igyekeznek piacra lépni az új termékeikkel is.

Ettől függetlenül az AITIA több olyan megoldást dolgozott már ki, amely a nagyközönség előtt is ismert: például, ha valaki kimegy az országból és SMS-t kap a külföldi szolgáltatóhoz való csatlakozásról, az az AITIA rendszeréről érkezik. Arra is gondoltak, hogy az ingázókat ne idegesítsék: a többszöri határátlépők nem kapnak minden alkalommal értesítést. Több tévéműsor szavazós részénél az AITIA rendszere fogadja a telefonos szavazatokat, valamint az online feliratozást is a cég beszédfelismerő szoftvere végzi.

Ma már globális magyar márkának tekinthető, bár ismertsége csak a szakmában van. Kelet-Közép-Európában több helyen alkalmazzák mobilmegoldásaikat, és főleg Európában tevékenykednek, bár értékesítenek megoldásokat az Egyesült Államokba és a Távol-Keletre is. Inkább a kutatás-fejlesztési vonalon mozognak, nem az üzletin, de terveik világosak: még több termékkel piacra lépni, növekedni és még jobb szakmai kapcsolatokat szerezni.

 

Varga Pál - AITIA Zrt.


 

 

Projekt adatok
A pályázat címe és azonosítója:
Productive 4.0 - Elektronika és Infokommunikáció mint a digitális ipar alapja - és optimalizált ellátási lánc menedzsment a teljes termék-életciklusra (NEMZ_16-1-2017-0010)
Elnyert támogatás:
66 851 500 Ft
A pályázat címe és azonosítója:
A pályázat címe és azonosítója: Kiterjedt szolgáltatású 4G és 5G maghálózati hálózatmonitorozó rendszer CoreMoRen (VEKOP-2.1.1-15 )
Elnyert támogatás:

184 440 000 Ft 

A párhuzamos finanszírozást elkerülendő – az NKFI Alapból elnyert támogatás miatt – a VEKOP támogatási szerződés nem került megkötésre.

A pályázat címe és azonosítója:
Kiterjedt szolgáltatású 4G és 5G maghálózati hálózatmonitorozó rendszer (KFI_16-1-2017-0024)
Elnyert támogatás:
176 056 332 Ft
Utolsó módosítás: 2019. július 15.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?