A Medicontur Kft. csapata

A „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása" (VÁLLALATI KFI_16)  című pályázati felhívás célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének ösztönzése. Ez olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek támogatása révén valósul meg, amelyek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó piacképes termékek, technológiák és prototípusaik kifejlesztését eredményezik. A felhívás keretében a támogatást igénylő vállalkozásoknak önállóan vagy további vállalkozásokkal együttműködésben, legfeljebb háromtagú konzorcium formájában nyílik lehetőségük a projekt megvalósítására. A támogatás forrása a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap. A „Hazai vállalkozások exportorientációjú K+F tevékenységének támogatása" (EXPORT_17) című pályázati felhívás célja pedig a hazai vállalkozások KFI tevékenységének ösztönzése annak érdekében, hogy bővüljön házon belüli termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztési aktivitásuk, és mindez új, exportképes termékek, szolgáltatások és technológiák kifejlesztését eredményezze.

A Medicontur Kft. közel harmincéves története kezdetén német technológiát honosított meg hazánkban, de csakhamar a saját lábára kellett állnia, és aktív kutatás-fejlesztési tevékenységbe kellett kezdenie.

„Én a müncheni orvosi egyetemen végeztem a nyolcvanas években. Ott találkoztam egy barátommal, aki egy német szemlencsegyártó cégnél helyezkedett el, és ő lett a vállalat Kelet-Európáért felelős munkatársa. Vele alapítottunk céget 1988-ban, és eredetileg a német anyacég technológiáját honosítottuk meg Magyarországon – kezdi a cég történetét Kontur László alapító-ügyvezető. – Gyakorlatilag klónoztuk a német gyárat: a Münchenben használt technológia pontos mását hoztuk létre Zsámbékon 1989-90-ben. Azért Zsámbékon, mert a cég egyik befektetőjének, az állami tulajdonú ingatlankezelő Immobiliának éppen Zsámbékon volt egy használaton kívüli ingatlana."

A nyolcvanas évek végén hiánycikk volt a mesterséges szemlencse a keleti blokk országaiban, nyugatról kellett importálni. Akkoriban a társadalombiztosítás nem is támogatta a beültetést, ami számos szürke hályogos beteget megfosztott látása visszaállításának egyedüli lehetőségétől. Később, részben a Medicontur tevékenységének hála, megoldódott a műtétek tb-támogatása. Ma már ez az operáció a leggyakoribb műtét, világszerte évente kb. 25 millió, hazánkban kb. 85-90 ezer ilyen műtétet végeznek.

A kilencvenes évek elején aztán felvásárolták a német céget, ahonnan az eredeti technológiát kapták. Ezután a magyar vállalatnak már magának kellett az újabb termékeket és a gyártástechnológiát fejlesztenie. Két évtizeden keresztül számos nyugat-európai cég számára gyártottak lencséket. 2010 óta világszerte elsősorban saját néven, Németországban „1stQ” néven értékesítik termékeiket. A Medicontur ma már az egyik meghatározó európai cég a szemészeti implantátumok területén, évente közel félmillió lencséjüket ültetik be a betegek szemébe.

A mesterséges, különféle műanyagokból készített szemlencsék elsődlegesen a szürke hályogot gyógyítják. E betegeknél a természetes szemlencse beszürkül, fokozatosan elveszíti fényáteresztő képességét. Ezután a mai napig nincs mód arra, hogy újra átláthatóvá tegyék a lencsét, így azt cserélni kell. A műtét során apró, 2-3 milliméteres bemetszést ejtenek a szaruhártya oldalán, és azon keresztül veszik ki az eredeti lencsét, és beültetik a mesterségeset. A beültetendő lencse összehajtva várja az úgynevezett injektor eszközben (amilyet ugyancsak fejleszt a Medicontur), hogy bejuttassák a szembe. Ott kinyílik, és a helyére kerül. Az injektorok minősége Kontur László szerint ugyanolyan fontos, mint a lencséké, mert ez határozza meg, hogy mennyire könnyű a műtét. Így ha egy cég injektora jó, akkor az orvosok azt fogják választani, akár egy gyengébb minőségű lencsével együtt.

„10-15 évvel ezelőttig a mesterséges szemlencsék csupán az átlátszóságot állították vissza, de mára olyan lencséket is kifejlesztettek – és fejlesztünk folyamatosan mi is –, amelyek egyúttal a látáshibákat is képesek korrigálni. Ma már többfókuszú lencsék is léteznek, amelyekkel a beteg egyszerre lát jól minden távolságra – folytatja Kontur László. – A beültetett szemlencsék általában sokkal jobban korrigálják a látáshibákat, mint a szemüvegek. Az édesanyámnak éppen a múlt héten ültettek be mindkét szemébe egy ilyen mesterséges trifokális-torikus lencsét, és nincs szüksége többé szemüvegre, jobban lát, mint én."

Az új projekt, amelynek támogatására a Medicontur Kft. a „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása" elnevezésű pályázati konstrukcióban 388 millió forint támogatást nyert, ugyancsak a látás javítását szolgálja, de nincs sok köze a szemlencsékhez. Ebben olyan szemüveg kifejlesztéséről van szó, amely a színlátási problémákat (például a színtévesztést és a színvakságot) hivatott kompenzálni.

„A színtévesztés egy gyakori, öröklött  jelenség, a férfiak nyolc százalékát érinti. Mivel az X-kromoszómán öröklődik, szinte csak a férfiak az érintettek. Ez számunkra azt jelenti, hogy a fizetőképes piacokon több mint 200 millió ember képezi a potenciális célcsoportunkat – mondja Kontur László. – Egy magyar szabadalmat, Ábrahám György professzor találmányát vásároltuk meg, és a feltalálóval, valamint a Műegyetemmel együtt fejlesztjük tovább. A szemüveg lencséje eltolja a fény hullámhosszát, ezáltal megváltoztatja a látott színeket. Mindez segíti a színtévesztőket abban, hogy megfelelően azonosítsák a különféle színeket, mivel az ő fényérzékelő receptoraik érzékenysége az ellentétes irányba tolódott el, amit korrigálni lehet. A jelen projekt végére piacképes terméket fogunk kifejleszteni, de a későbbiekben akár már olyan szemüvegeket is gyárthatunk, amelyek kívánság szerint felerősítenek, kiemelnek bizonyos színélményeket. Még az is lehet, hogy ez az üzletág túlnövi majd a szemlencsékét is.