Ön itt áll: PályázóknakPályázatokTámogatott projektekÍgéretes projektek
Ipari kérdések, egyetemi megoldások
2018. június 22.
Utolsó módosítás: 2019. július 15.
Olvasási idő: 9 perc
Évtizedes ipari-egyetemi együttműködések eredményeire építve alakult meg tavaly a BME-n a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ. A szervezet célja, hogy összehangolja az egyetem szakmai kompetenciáit és összetett ipari problémákra találjanak megoldást. Sokszor nem elég egy-egy kar egy probléma megoldására, és előnyös, ha az ipari partnerek az éppen aktuális összetett feladataikat több szakterület specialistáival tudják megosztani. A központ még csak most indult, de az előnyeit már most érezni lehet. Piacra is dolgoznak majd, egyre nagyobb arányban.
BMEBME. Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ_FIEK

Lengyel László, a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ igazgatója és csapatának tagjai


Új K+F szolgáltatóközpont

Több nagyvállalat és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) közös projektjeként jött létre 2017-ben a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (BME FIEK). Az egyetem, a Siemens Zrt., a Richter Gedeon Nyrt., a Nokia Solutions and Networks Kft. és a Magyar Villamos Művek Zrt. együttműködése azonban nem ekkor kezdődött, évtizedekre visszanyúló kapcsolat van a partnerek között. „Számos sikeres kutatás-fejlesztési projekt van már mögöttünk. A vállalatok kérdésekkel keresnek meg minket, amelyek megválaszolásához szükséges kísérleti munkára a napi feladataik mellett nincs módjuk, mi pedig a kollégákkal és hallgatókkal projektmunkában igyekszünk megoldást találni azokra” magyarázta Lengyel László, a BME FIEK igazgatója. Az együttműködésben új eljárásokat és megoldásokat dolgoznak ki, és a hallgatók is gyakorlatot szereznek, megismerkednek a leendő munkakörnyezetükkel.

A NKFI Hivatal 2016-ban döntött a projekt támogatásáról, 3,96 milliárd forintnyi forrást biztosított, a résztvevő vállalatok pedig együttesen további 2 milliárd forint önerővel vesznek részt. „A központ egyrészt egy projekt, amit a hivatal támogatott, illetve önálló szervezeti egység is az egyetemen belül, tulajdonképpen egy központi szervezet, mely a karokat szolgálja, hasonlóan a többi egyetemi központi szervezethez” mondta Lengyel. Fenntartható kutatásszervezési modellként tekintenek magukra, az egyetem és a vállalatok közös, stratégiai együttműködésének katalizátoraként.

„A cégek lehetőséget kapnak, hogy megfogalmazzák kutatás-fejlesztési és képzési igényeiket a felsőoktatásnak, míg az egyetem a tudományos tevékenysége mellett olyan eredményeket mutathat fel, amelyek a gyakorlatban jól hasznosíthatók, inspirálva az elméleti ismeretek lefordítását a hétköznapi ipari problémamegoldás elősegítésére” mondja az igazgató. A résztvevők régóta keresték a lehetőséget olyan modell létrehozására, amely szélesebb alapokra helyezheti egyetemi kapcsolataikat. Az NKFI Hivatal támogatása jó alkalmat nyújtott arra, hogy intézményesítsék ezt az újfajta együttműködést. Jelenleg két szakterülettel, a gyógyszergyártással és az energetikával foglalkoznak, de céljuk, hogy más területekre is kiterjesszék a sikeres modellt.

 

Öt labor indul

A projekten belül öt kutatás-fejlesztési labort hoznak létre. Az első a Richter Gedeon Gyógyszergyár által támogatott PharmaTech gyógyszer-technológiai labor. A műhelyben elsősorban nem új hatóanyagokat fejlesztenek, hanem a gyógyszergyártás jelenlegi szakaszos technológiáját újítják meg. „Általános célunk az összetett, folyamatos gyógyszer-technológia koncepciójának kidolgozása, melynek várható eredménye a biztonságosabb és versenyképesebb gyógyszergyártási folyamat” mondja. Mindehhez valós idejű érzékelést, adatfeldolgozást, a gyártással szinkronban futó számítógépes modelleken alapuló azonnali vezérlést és beavatkozást, elemzőeszközöket és mesterséges intelligencia alapú megoldásokat alkalmaznak.

 

PharmaTech gyógyszer-technológiai labor
PharmaTech gyógyszer-technológiai labor

 

 

A második egy, a Magyar Villamos Művekkel közös Smart Power szimulációs labor, ahol az ellátásbiztonság növelése, a fenntartható energiaellátás, valamint az energiahatékonyság a meghatározó kutatási témák. „A megújuló energiaforrásokra nagymértékben támaszkodó villamosenergia-rendszer energiamenedzsmentjének valós idejű, laborkörülmények közötti fejlesztése és tesztelése történik itt” mondja Lengyel. A Mikro-CHP laboratóriumban háztartási méretekben keresik a kapcsolt energiatermelés energetikai potenciáljának kihasználását: „A fűtéshez a kazán 40-50 fokos vizet állít elő, az égés viszont jóval magasabb hőmérsékleten történik. Ebből az eltérésből szintén villamosenergiát tudunk termelni" – magyarázza Lengyel.

 

Mikro-CHP laboratórium
Mikro-CHP laboratórium

 

 

A negyedik labor a Siemens hajtáslaborja. Ez a legnagyobb, több mint 400 millió forintos beruházás, ennek megvalósítása a leginkább időigényes, mivel a közbeszerzések nemcsak jelentős átfutási időt jelentenek, de egymásra is épülnek. Akár 300 kilowatt teljesítményű villanymotorokat percenként 5000 fordulattal, valamint villamos hajtású járművek hajtásláncának minden elemét (motor, generátor, konverterek, akkumulátor) és azoknak kombinációját tesztelik majd a modell-üzemben. A labor kapacitása egyedülálló lesz a régióban. „Szimulálni tudunk majd különböző felhasználásmódokat, így fel lehet mérni és igazolni tudjuk a motorok képességeit" magyarázta az igazgató.

 

Siemens hajtáslabor
Siemens hajtáslabor

  

 

Az ötödik az IKT (információs és kommunikációs technológiák) labor, amelyen keresztül hálózatba kapcsolva az első négyet, egységes informatikai platformot biztosít a kutatási és fejlesztési tevékenységekhez. A digitalizációt a projektben nem különálló területként kezelik, hanem egy horizontális támogató felületnek, amelyik adatot gyűjt, elemez, majd beavatkozik, ha kell. „Az egész életünk ebből a három fázisból áll. Érzékelünk, azaz információkat gyűjtünk be, ezeket eltároljuk és gondolkodunk rajtuk, tehát feldolgozzuk, aztán cselekszünk" mondja Lengyel. Az informatika feladata, hogy hatékonyabbá, versenyképesebbé tegye a laborok, szakterületek munkáját. A laborok közül négy még idén megkezdi a munkáját, a hajtáslabor azonban méreteiből és összetettségéből adódóan majd 2019 első negyedében indul.

 

IKT (információs és kommunikációs technológiák) labor
IKT (információs és kommunikációs technológiák) labor

 


 
A kutatók maradjanak helyben

A FIEK-nek nem célja, hogy elvonja a kutatás-fejlesztési munkákat a karokról, vagy éppen átigazoljon kutatókat: ellenkezőleg, a különböző karok tudását, kapacitását kívánja összehangolni és koordinálni. „Azt szeretnénk, ha a kutatóink nem más, távoli munkahelyen, hanem itt, helyben látnának el értékteremtő többletfeladatokat, színvonalas kutatási-fejlesztési tevékenységet. Ebbe a szolgáltatási személetbe emelünk be olyan elemeket, amelyek miatt megéri számukra maradni az egyetemi környezetben. A humán erőforrásokkal való gazdálkodást a törődés váltja fel” – magyarázza Lengyel. A FIEK látja el a munka azon részét, amely nem tartozik szigorúan a szakmai-műszaki területre: szakmai harmonizációval, adminisztrációval, források és kapcsolatok felkutatásával, piacra vitellel, marketinggel, üzleti egyeztetésekkel segít egy irányba terelni az egyetemen fellelhető sokoldalú kutatás-fejlesztési kompetenciát.

Eddig a Gépészmérnöki Kar, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar, valamint az Építőmérnöki Kar kutatói, hallgatói kapcsolódtak be a közös munkába, ugyanakkor keresik a lehetőséget, hogy ezt a kört bővítsék más karok bevonásával. A szakmai igények határozzák meg, hogy ki vesz részt az együttműködésben. „K+F kompetenciát és kapacitást szeretnénk a piacnak biztosítani” mondja.


 

Felgyorsítanak

A jelenlegi projekt az egyetem és a négy említett vállalat között folyik, ugyanakkor tudásbázisként szeretnének szolgálni a teljes iparnak. „Be szeretnénk vonzani a piaci szereplőket, szervezettebb, professzionálisabb formában kívánjuk összekötni az ipart az egyetemmel. Olyan modellt kezdtünk el létrehozni, amely fenntartható. Fontosak a kutatási eredmények, és ugyanolyan fontos, hogy távlatokban tudjunk gondolkodni" mondja.

A központnak nincs speciális szakmai kompetenciája, csak a karok munkáját erősíti, valamint egybehangolja a tudást és képességeket. Az egyetemen belüli működés szabályozott, egy-egy hallgató, kutató munkájához tanszékvezetői és dékáni hozzájárulás szükséges. A FIEK harmonizáló feladata akkor igazán fontos, amikor egy-egy megoldandó feladat nem csak egy karhoz vagy tanszékhez tartozik. A BME FIEK egy modell, az egyetem karainak összefogásával megvalósuló multidiszciplináris válasz az iparban felmerülő komplex kihívásokra.

Lengyel szerint az együttműködés már most sikeres, egyre több kutató, oktató és hallgató szeretne közreműködni a projektekben. „Felgyorsító fázisban vagyunk, még fiatal a központ, de a távlatos jövő már elkezdődött. A konkrét eredmények határozzák meg a folytatást, az egyes projektek közben folyamatosan találkozhatunk új gondolatokkal, ötletekkel, amiket kibonthatunk és amelyekre további együttműködéseket, valamint K+F tevékenységeket építhetünk" – mondja. Lengyel szerint egyértelműen a hasonló ipari-egyetemi együttműködésekben van a jövő: a kutatás-fejlesztés területén egészíti ki egymást a legjobban az oktatás és piac világa.

Az országban több FIEK is megalakult, több egyetem mellett működik hasonló központ. „Rendszeres egyeztetéseket folytatunk több központtal, s igyekszünk tanulni egymástól. A BME-n kialakított modellt szívesen megosztjuk a többiekkel, segítünk abban, hogyan alakítsák ki a legütőképesebb szervezeti struktúrát, s reméljük, hogy mindez később kölcsönös lesz." Több olyan, magas szakmai kompetenciával rendelkező egyetem van, mint a Semmelweis Egyetem vagy a Budapesti Corvinus Egyetem, amelyek keretein belül jelenleg nem működik FIEK. „Jelentős eredmény lenne a K+F kompetenciát és kapacitást kínáló hálózatba bevonni ezeket az intézményeket is, így még erősebb képességet létrehozva " mondja.

 

 

Projekt adatok
A pályázat címe és azonosítója:
Integrált, intelligens technológiák - szinergiaprogram: Fókuszban az energetika és a gyógyszeripar Innovatív technológiák és szolgáltató központ (laboratórium-hálózat) létrehozása az IKT, energetika és gyógyszergyártás terén (FIEK_16-1-2016-0007)
Elnyert támogatás:
3 959 244 693 Ft
Utolsó módosítás: 2019. július 15.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?