Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (NKFP) 2001

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Tájékoztató füzet

Széchenyi-terv

Pályázati űrlapok az Oktatási Minisztérium Kutatási-Fejlesztési Helyettes Államtitkárságán (1052 Budapest, Szervita tér 8.) igényelhetők, illetve letölthetők a www.om.hu internetcímről.

Budapest, 2001

AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

NEMZETI KUTATÁSI ÉS FEJLESZTÉSI PROGRAMOK

PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA

A kormány az 1073/2000 (VIII. 31.) számú határozatával döntött a ?Tudomány- és technológiapolitika 2000? című dokumentumban szereplő Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (NKFP) indításáról. A program része az átfogó gazdasági célokat kitűző Széchenyi-tervnek. Az NKFP lebonyolításának szabályait a 201/2000 (XI. 29.) Korm. rendelet határozza meg. Ennek alapján az Oktatási Minisztérium pályázatot hirdet

2. az életminőség javítása,
4. információs és kommunikációs technológiák,
6. környezetvédelmi és anyagtudományi kutatások,
8. agrárgazdasági és biotechnológiai kutatások,
10. a nemzeti örökség és a jelenkori társadalmi kihívások kutatása

területén támogatás elnyerésére átfogó kutatási, fejlesztési és innovációs programok megvalósításához.

A pályázaton minden olyan belföldi székhelyű jogi személyből és jogi személyiség nélküli szervezetből alakult konzorcium részt vehet, amely a 2000. október 31-i határidőig a 2000 szeptemberében kiírt előpályázat keretében pályázatot nyújtott be. Az 5. programban konzorcium alakítása nem kötelező.

Az 1 - 4. programok esetében az igényelhető vissza nem térítendő támogatás minimális értéke a projekt teljes tartamára 100 millió Ft, amelyhez a pályázóknak - a tevékenység jellegétől függő mértékben - saját forrást kell hozzátenniük. Az 5. programban a projekt teljes költségére igényelhető támogatás, amelynek minimális értéke a projekt teljes időtartamára 10 millió Ft lehet.

A részletes pályázati feltételeket tartalmazótájékoztató füzet és pályázati űrlapok igényelhetők az Oktatási Minisztérium Kutatási-Fejlesztési Helyettes Államtitkárságán (1052 Budapest, Szervita tér 8.)vagy letölthetők a www.om.hu honlapról (ezen belül: Kutatás, Pályázatok címen). A pályázati űrlapokat 1 eredeti és 5 másolati példányban kell kitölteni, és az előírt mellékletekkel együtt ajánlott postai küldeményként az alábbi címre kell beküldeni:

Oktatás Minisztérium

Kutatási-Fejlesztési Helyettes Államtitkárság,

NKFP Iroda

1052 Budapest, Szervita tér 8.

A postai feladás (postabélyegző) határideje: 2001. március 5.

A felhívással kapcsolatosan információt ad: Patthy Éva főosztályvezető-helyettes (Telefon: (1) 317-5900, e-mail: eva.patthy@om.gov.hu).

1. A PÁLYÁZAT CÉLJA, SZAKMAI TARTALMA ÉS FORRÁSAI

A kormány az 1073/2000 (VIII. 31.) számú határozatával döntött a ?Tudomány- és technológiapolitika 2000? című dokumentumban szereplő Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (NKFP) indításáról:

2. az életminőség javítása,
4. információs és kommunikációs technológiák,
6. környezetvédelmi és anyagtudományi kutatások,
8. agrárgazdasági és biotechnológiai kutatások,
10. a nemzeti örökség és a jelenkori társadalmi kihívások kutatása

területén. A program része az átfogó gazdasági célokat kitűző Széchenyi-tervnek. Az NKFP lebonyolításának szabályait a 201/2000 (XI. 29.) Korm. rendelet határozza meg.A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló törvény az NKFP költségvetési támogatására 2001-ben 5,752 milliárd, 2002-ben 10 milliárd forintot irányoz elő. Az Oktatási Minisztérium 2000 szeptemberében meghirdette a pályázatok első, a pályázati szándék közlésére vonatkozó fordulóját, 2000. október 31-i benyújtási határidővel.

A Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok célja olyan átfogó kutatási, fejlesztési és innovációs projektek megvalósításának támogatása, amelyek a fent megjelölt területeken tudományos és technológiai áttöréshez vezetnek, az eredmények hozzájárulnak az ország versenyképességének növeléséhez, az életminőség javításához, minőségi munkahelyek teremtéséhez és a tudásalapú gazdaság, illetve társadalom kiépüléséhez. A programok célja továbbá az anyagi és szellemi erőforrások koncentrálása, az alap- és alkalmazott kutatások, valamint a technológiafejlesztések összhangjának megteremtése, a nemzeti kutatási-fejlesztési kapacitások megerősítése és hatékony kihasználása, nemzetközi tudományos versenyképességünk, ezen belül pályázati sikerességünk javítása. Az 1 - 4. programok területén kiemelt cél a hazai kutatási és fejlesztési műhelyek és a gazdaság kapcsolatainak erősítése, az 5. program területén pedig a nemzeti örökség megőrzése és gazdagítása, valamint a jelenkori társadalmi kihívások feltárása és megválaszolása.

A hazai tudományos szféra megerősítésén túl tehát a programok fontos célja a kutatás és a versenyszféra kapcsolatának fejlesztése.

A támogatás odaítélésénél döntő szempont az, hogy a kutatási és fejlesztési tevékenységre fordított állami források milyen többleteredményt hoznak létre. Nem támogathatók olyan projektek, amelyek gazdaságilag vagy társadalmilag hasznos cél elérését tűzik ugyan ki, de a projekt nem tartalmaz kutatási-fejlesztési tevékenységet (a kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb fogalmak meghatározását az 1. melléklet tartalmazza). Nem kaphatnak támogatást ? a kutatási-fejlesztési tartalomtól függetlenül ? azok a pályázatok sem, amelyekben a fő cél valamilyen tudományos kapacitás létrehozása. A programok célkitűzéseinek elérését a források felaprózódása alapvetően veszélyeztetheti. A felaprózódás elkerülésére szolgál a pályázatonkénti minimális támogatási összeg meghatározása.

Fontos elvárás, hogy több különböző témából álló projektek esetén az egymásra épülés, a belső összhang és az összefogó hatás érvényesüljön.

A programok tartalma, prioritásai

Az egyes programokon belül a ?Tudomány- és technológiapolitika 2000? című dokumentumban megjelölt kiemelések alapján a programok szakmai irányítását végző Programtanácsok meghatározták a támogatásoknál előnyt jelentő területeket:

2. program: Az életminőség javítása

3. Orvos-biológiai kutatások, különös tekintettel a korszerű és magas hatásfokú molekuláris biológiai módszerek alkalmazására, az egészség megőrzésének, a betegségek megelőzésének új lehetőségei, a rehabilitáció fejlesztése, molekuláris alapú gyógyszerkutatások, funkcionális genomika, társadalom-egészségügyi, egészségpolitikai és egészséggazdasági kutatások, fenntartható mobilitás.

4. program: Információs és kommunikációs technológiák

5. Integrált intelligens érzékelők, az emberi nyelvtechnológia eszközeinek és módszereinek fejlesztése, mobil és integrált távközlési hálózatok, analóg értékelési-számítási módszerek alkalmazása és a távjelenlét technológiái, az intelligens közlekedés telematikai módszerei.

6. program: Környezetvédelmi és anyagtudományi kutatások

7. Ökológiai kutatások, környezetszennyező anyagok kimutatása és ártalmatlanítása szennyezéscsökkentési programok kidolgozásával, környezetkímélő, ökológiailag tiszta technológiák, termékek, termelési rendszerek kutatása, a Magyarországon fellelhető természetes nyersanyagok hasznosítása, új hazai energiaforrások hasznosítása, energiatakarékos technológiák, új anyagok előállítása, környezetbarát anyagtechnológiai kutatások, nanotechnológia, közlekedési környezetvédelmi és vízgazdálkodási kutatások.

8. program: Agrárgazdasági és biotechnológiai kutatások

9. Molekuláris állat- és növénynemesítés: funkcionális genomika, a mező-, erdő- és vadgazdálkodás eredményességét elősegítő kutatások, állat-egészségügyi és növényvédelmi kutatások, a piaci versenyképességgel és az uniós csatlakozással kapcsolatos agrárgazdasági kutatások, élelmiszer-ipari technológiák fejlesztése és élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos kutatások és fejlesztések.

    

10. program: A nemzeti örökség és a jelenkori társadalmi kihívások kutatása

A magyar kultúra az európai integrációs és egyéb nemzetközi folyamatokban: európai beágyazottság, regionális és lokális sajátságok, a magyar nyelv helyzete, a magyarságról külföldön alkotott kép, a nemzetiségi és kisebbségi kérdés elmélete és gyakorlata, a társadalom mentális és erkölcsi állapotának, szokásainak, identitásának vizsgálata, a demográfiai folyamatok megértésére és a társadalmi struktúra átalakulását befolyásoló folyamatokra vonatkozó kutatások, a különböző élethelyzetű családok életminőségének vizsgálata, társadalom-egészségügyi, egészségpolitikai és egészséggazdasági kutatások, fenntartható mobilitás, a kulturális örökség tárgyi és szellemi értékeinek feltárása, romák társadalmi beilleszkedésének vizsgálata.

Az 5. program szakmai sajátosságai és az eredmények hasznosítási lehetőségei nagymértékben eltérnek a többitől, ennek megfelelően a pályázati feltételek is különböznek az 1 - 4., illetve az 5. programokra vonatkozóan.

1. RÉSZVÉTELI FELTÉTELEK ÉS A TÁMOGATÁS MÉRTÉKE

II.1. Általános részvételi feltételek az 1 - 5. programokban

A pályázaton minden olyan belföldi székhelyű jogi személyből és jogi személyiség nélküli szervezetből alakult konzorcium részt vehet, amely a 2000. október 31-i határidőig a 2000 szeptemberében kiírt előpályázat keretében pályázatot nyújtott be. Az 5. program esetén konzorcium alakítása nem kötelező.

Konzorcium alakítása esetén a konzorciumi együttműködés szabályait a pályázatban ismertetni kell, és meg kell határozni a konzorcium vezetőjét. A konzorcium résztvevőinek munkamegosztását a pályázatban ismertetni kell. A konzorciumalakítás, illetve a részvétel konkrét, programonként eltérő szabályait a speciális részvételi feltételekről szóló rész tartalmazza.

Pályázatot kizárólag magyarországi kutatóhelyen, telephelyen tervezett K+F tevékenységre lehet beadni.

Nem pályázhat olyan szervezet, amely:

• csőd-, felszámolási, illetve végelszámolási eljárás alatt áll,

• az OM-mal szemben 60 napot meghaladóan lejárt tartozása van,
• 60 napon túli lejárt köztartozása van.

Felsőoktatási intézmények, kutató és fejlesztő intézetek és közgyűjtemények esetén nemcsak a teljes intézmények, hanem ezek egyes szervezeti egységei (tanszék, kutatócsoport, intézet stb.) is pályázhatnak, amennyiben ehhez a jogi személyiséggel rendelkező intézmény hozzájárul. A konzorciumban részt vehetnek az EU tagállamaiban, valamint az EU 5. keretprogramjához teljes körben társult országokban bejegyzett szervezetek is, azzal a feltétellel, hogy a hazai támogatásból nem részesülnek. Egy konzorcium több programban is pályázhat, de ugyanazon projekt alapján egy konzorcium csak egy program keretében részesülhet támogatásban.

A Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok vissza nem térítendő támogatást nyújtanak.

II.2. Speciális részvételi feltételek az 1 - 4. Programokban

Az 1 - 4. programok esetében ? ahol konzorcium alakítása kötelező - elvárás a pályázó konzorcium kettős szerepvállalása: egyidejűleg legyen tudásközpont (kutató és fejlesztő hely) és töltse be a technológiai központ (a K+F eredményt termékké, szolgáltatássá formáló vállalkozás) szerepét is. Ezért a konzorcium legalább egy tagja közfinanszírozású, illetve közhasznú formában működő kutató szervezet (egyetem, főiskola, akadémiai kutatóhely, ágazati kutatóintézet, alapítványi kutatóintézet) kell hogy legyen.

Az 1 - 4. programok elsősorban alkalmazott kutatási-fejlesztési projekteket támogatnak, alapkutatást külön nem. Alapkutatás csak egyértelműen ráépülő alkalmazott kutatási-fejlesztési projekt részeként fogadható be úgy, hogy aránya nem haladhatja meg a teljes költségvetés 30%-át. Demonstrációs projekt (új technológiák ipari mértékű megvalósításának demonstrálása) hasonlóképpen csak K+F projektre épülve kaphat támogatást.

A projekten belül alapkutatási feladatot kizárólag a konzorciumban részt vevő közfinanszírozású, illetve közhasznú formában működő kutató szervezet (egyetem, főiskola, akadémiai kutatóhely, ágazati kutatóintézet, közalapítványi kutatóintézet) végezhet, ezért az alapkutatásért igényelhető támogatás kedvezményezettje is csak ilyen szervezet lehet.

A pályázati projektek ennek megfelelően az alábbiak lehetnek:

• alapkutatási, alkalmazott kutatási és demonstrációs komponenst tartalmazó projekt,
• alapkutatási, alkalmazott kutatási komponenst tartalmazó projekt,
• alkalmazott kutatási és demonstrációs komponenst tartalmazó projekt,
• alkalmazott kutatási-fejlesztési komponenst tartalmazó projekt.

Az egyes elemekre igényelt támogatás az arra a komponensre vetített teljes költség alábbi részarányait nem lépheti túl:

A pályázat keretében projektenként igényelhető összeg: minimum 100 millió Ft.

Amennyiben a projektre más, közfinanszírozású (állami) forrás igénybevételét is tervezi a konzorcium, ezt állami támogatásként kell figyelembe venni. Ilyen esetben az igényelt támogatás és a meglévő állami támogatás összege a fenti százalékarányokat nem lépheti túl!

A pályázati projektek futamideje minimum 2 év, maximum 4 év, de a negyedik évre nem igényelhető állami támogatás.

Az 1 - 4. programokban a szakmai értékelésben szükség szerint külföldi szakértők is részt vesznek, ezért a pályázatok szakmai részeit ? a részleteket a kitöltési útmutató tartalmazza ? angolul is be kell nyújtani. Az 5. programban a Programtanácsnak joga van angol nyelvű szakmai összefoglalót utólag bekérni.

II. 3. Speciális részvételi feltételek az 5. programban

Pályázatot önálló jogi személyiségű magyarországi intézmények (egyetemek és főiskolák, akadémiai intézetek, költségvetési kutató-fejlesztő intézetek, közhasznú kutatóhelyek és közgyűjtemények) akár önállóan, akár közösen (konzorciumban) benyújthatnak. (A konzorciumalakítás tehát az 5. program esetében nem kötelező.) Az általános szabályoknak megfelelően nemcsak intézmények, hanem felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek egyes szervezeti egységei (tanszék, kutatócsoport, intézet stb.) is pályázhatnak, amennyiben ehhez az intézmény hozzájárul.

Az 5. programban kizárólag alapkutatásra irányuló társadalomtudományi projektek is támogathatók, amelyekhez az igényelhető állami támogatás a projekt összköltségének 100%-át is elérheti. Az igényelhető támogatás mértéke legalább 10 millió Ft a projekt teljes futamidejére vonatkoztatva.

A pályázati projektek futamideje maximum 3 év.

1. PRIORITÁSOK

A pályázat szakmai prioritásain belül törekedni kell:

• a versenyképesség növelésére,
• a tudományos bázis szervezeteinek (kutatóintézetek, felsőoktatási kutatóhelyek) és a versenyszféra együttműködésének elősegítésére,
• a vállalkozói kör, különösen a kis- és közepes vállalkozások innovatív fejlesztésének előmozdítására,
• az innováció regionális bázisainak erősítésére,
• tudásintenzív szolgáltatások elterjesztésére,
• az EU-integrációs felkészülés támogatására, nemzetközi együttműködések ösztönzésére.

A prioritások érvényesítése a bírálat során történik.

1. SZERZŐDÉSKÖTÉS, KÖLTSÉGELSZÁMOLÁS

Az elfogadott pályázatok szerződés-előkészítésére az OM a zsűri ajánlásai alapján szerződéskötési tárgyalást kezdeményez a pályázóval (konzorcium esetén a konzorcium vezetőjével), hogy a támogatási szerződés feltételeit a Pályázati felhívás részét képező mintaszerződés alapján meghatározza.

Az OM konzorciumi pályázó esetén is csak egy támogatási szerződést köt, amelynek kedvezményezettje/kedvezményezettjei a pályázó szervezet, illetve a pályázó konzorcium tagjai.

A szerződéshez csatolni kell az alábbiakat:

• a szerződés műszaki és pénzügyi mellékleteit;

• egy hónapnál nem régebbi cégkivonatot (egyéni vállalkozók esetében igazolást a vállalkozás működéséről) vagy ezek hiteles másolatát;

• az érvényes aláírási címpéldányt (az aláírási jogot igazoló okiratot) vagy ezek hiteles másolatát;

• nyilatkozatot az áfa levonási jogról;

• az esetlegesen szükséges igazolásokat a módosított 217/1998 sz. Korm. rendelet szerint.

Az OM a támogatást a feladatok ellenőrzött és jóváhagyott elvégzése után teljesíti és forrásarányosan utalja át a kedvezményezett igénylése alapján. Rendkívül indokolt esetben előleg fizethető a projekt elindításának támogatásához, ha azt a pályázó már a pályázatában is jelezte, és azt a döntéshozó jóváhagyta. Az előleg legfeljebb a teljes projekttámogatás 20%-a lehet, melyet a kedvezményezettnek kell igényelnie indoklással alátámasztva. A felvett előleggel az első teljesítéskor el kell számolni az OM felé. Minden további utalás csak az elfogadott elszámolás és teljesítés után lehetséges.

Az OM által megítélt összeg nem árbevétel, a szerződés keretében végzett munka nem állami megbízás. A támogatás és a saját forrás felhasználásáról szóló elszámolást a szerződő partnernek a vonatkozó hatályos pénzügyi szabályok szerint kell elvégeznie. A pályázó a a projekttel kapcsolatos költségeiről és ráfordításairól köteles elkülönített kimutatást vezetni.

A Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok eszközei a következő jogcímeken használhatók fel:

• a projekt megvalósításában közvetlenül részt vevők (kutatók, technikusok, kisegítő személyzet) bére és munkáltatót terhelő járulékai,
• a projekt megvalósításához elengedhetetlenül szükséges, kizárólag kutatási-fejlesztési célra szolgáló műszerek, gépek, berendezések beszerzési, bérleti vagy előállítási költségei (amennyiben a beszerzési költségek a projekt költségeinek 30 %-át meghaladják, ezt külön indokolni kell),
• a projekt megvalósításához szükséges szellemi termékek (iparjogvédelem alá eső találmányok, szabadalmak, szerzői jogi védelem alá tartozó műszaki tervek, dokumentumok és számítógépes programok) vételára vagy hasznosítási jogának költségei,
• a projekt anyagjellegű költségei, így különösen a megvalósításhoz közvetlenül felhasznált, vásárolt vagy előállított anyagok, félkész- és késztermékek költségei és az igénybe vett közműszolgáltatások díjai, valamint az intézményi szabályzatok szerint a projektekre jutó általános költségek (fenntartás, működtetés, lebonyolítás),
• a projekt megvalósításához kapcsolódó kutatási-fejlesztési megbízások, konzultációk, szakértői szolgáltatások igénybevételének költségei,
• megvalósíthatósági tanulmányok, üzleti tervek, piaci tanulmányok díjai,
• egyéb, a felelős vezető által a kutatás-fejlesztés témaszámára utalványozott költség és a nem kutatásnak minősülő szolgáltatások (pl. mérések, minősítések, engedélyezési eljárások, a K+F projekt eredményének szellemi jogvédelme) költsége,
• a kutatási-fejlesztési munkához elengedhetetlen egyéb közvetett költségek (pl. konzorcium esetén kutatás-fejlesztési költség, illetve a demonstrációs projektköltségeken kívül koordinációs költség is elszámolható a konzorcium vezetője számára).

A támogatás összegéből járulékos költségek nem fizethetők. Áfá-t csak abban az esetben lehet elszámolni, ha a pályázónak áfa-levonási joga nincs.

3. melléklet

4. A kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos fogalommeghatározások

    

   Kutatás és fejlesztés

   (K+F) alatt azt a rendszeresen végzett alkotó munkát értjük, amelynek célja az ismeretanyag bővítése, beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról szerzett ismereteket, valamint ennek az ismeretanyagnak a felhasználását új alkalmazások kidolgozására.

   A kutatás és fejlesztés (K+F) fogalmából kizárandó tevékenységek:

   A kutatást és a fejlesztést meg kell különböztetni a vele rokon tudományos és műszaki tevékenységek széles körétől, még akkor is, ha az utóbbiak az információáramlás és a gazdasági műveletek, az intézmények és a személyi állomány révén igen szoros kapcsolatban állnak a kutatással és fejlesztéssel. A K+F-nek nem számító tevékenységekre példák: oktatás és képzés, általános célú adatgyűjtés, rutinszerű tesztelés és kalibrálás, megvalósíthatósági tanulmányok, orvosi ismeretek szokásos alkalmazásán alapuló orvosi ellátás, rutinszerű szoftverfejlesztés stb.

   Alapkutatás:

   olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről, bármiféle konkrét alkalmazási vagy felhasználási célkitűzés nélkül. Eredményeit általában nem értékesítik. Elméletek, törvények megalkotására hasznosíthatók.

   Alkalmazott kutatás:

   új ismeretek szerzése céljából gyakorlati cél érdekében folyó vizsgálat. Eredményei alapvetően korlátozott számú termék, eljárás, módszer vagy rendszer számára érvényesek.

   Fejlesztés:

   a kutatásból és a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó rendszeres munka, amelynek célja új anyagok, termékek, új eljárások, rendszerek, szolgáltatások bevezetése vagy már bevezetettek lényeges javítása. Az NKFP pályázatban használt ?fejlesztés? fogalom azonos a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bek.-ben szereplő ?kísérleti fejlesztés? fogalommal.

   Demonstráció:

   új technológiák első ipari méretű, de kísérleti jellegű gyakorlati alkalmazása (pl. próbaüzemben, kísérleti üzemben).

   Innováció:

   e körbe tartozik minden új vagy módosított termék vagy új technológia bevezetése, alkalmazása, beleértve azokat az újdonságokat, amelyek csak adott ágazatban vagy adott szervezetnél minősülnek újdonságnak. Az innováció körébe tartoznak továbbá mindazok a szervezeti, szervezési és piaci (pl. beszerzési, marketing) megoldások is, amelyek fejlesztik a termelékenységet, nyereségességet.

   Projekt:

   a pályázó által javasolt, adott címmel, költséggel és időtartammal azonosítható kutatási-fejlesztési téma.

   Program:

   a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok öt programjának egyike, amely projektekből tevődik össze.

   Saját erő:

   a projekten belül felhasznált minden olyan anyagi forrás, amely nem az államháztartás valamelyik alrendszeréből (központi költségvetés, önkormányzat, elkülönített állami alapok, társadalombiztosítás) származik. Saját erő például a vállalattól származó szerződéses árbevétel. A külföldről elnyert, közpénzből származó K+F támogatás (pl. EU keretprogram, NATO) nem minősül saját erőnek, viszont a külföldi magánpénz (pl. vállalattól vagy magánszemélytől származó bevétel) saját forrás. A saját erőt akár pénz, akár saját K+F ráfordítás (pl. munkaóra, anyag, eszközhasználat) formájában teljesíteni lehet.

   Konzorcium:

   meghatározott célra, ez esetben közös kutatási-fejlesztési projekt végrehajtására létrejött szövetség, amely azonos vagy különböző jogállású szervezetekből áll. A konzorcium tagjai egymás között írásba foglalt konzorciumi szerződésben rögzítik a feladatok és az erőforrások megosztását, valamint az eredmények hasznosítására vonatkozó megállapodásukat. A konzorciumi szerződésben meg kell jelölni a konzorcium nevében eljárni jogosult (tag)szervezetet.

    

6. melléklet

Indikátorok a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok keretében végrehajtott projektek elbírálásához és utólagos értékeléséhez

(az 5. program esetében értelemszerűen elmaradnak a gazdasági jellegű indikátorok)

A részt vevő kutatóhelyeknél jelentkező eredmények

• A szervezet szellemi vagyonának változása (formális, tárgyiasult szellemi vagyon: publikáció, kodifikált ismeret; szellemi tulajdon, illetve informális szellemi vagyon: tudásanyag, gyakorlati képességek és készségek, belső és külső együttműködési készség, a vállalatokkal folytatott K+F együttműködési képesség javulása).
• A szakmai-tudományos kapcsolatrendszerben elfoglalt pozíció változása.
• A felsőoktatási intézmény vagy kutatóintézet mérhető K+F eszközeinek változása (kutatási-fejlesztési infrastruktúra és a személyi állomány nagysága, képzettsége).

A projektben résztvevő vállalatoknál jelentkező eredmények

• Pénzügyi többleteredmények a projekt hatására (forgalom, nyereség, export alakulása).
• A vállalat versenypozíciójának javulása (hazai és nemzetközi mércével).
• A szervezet egyéb, nem pénzügyi mérhető eszközeinek növekedése (atermékek és szolgáltatások minősége, tárgyi infrastruktúra, a személyi állomány nagysága és képzettsége, a vállalat ?K+F intenzitása?).
• A vállalat szellemi vagyonának növekedése (tárgyiasult szellemi vagyon: publikációk, kodifikált ismeretek; szellemi tulajdon; informális szellemi vagyon: tudásanyag, gyakorlati képességek és készségek, belső és külső együttműködési készség, vállalati K+F abszorpciós képesség, szervezeti közkép javulása a projekt hatására).
• A vállalatnak a gazdasági kapcsolatrendszerben elfoglalt pozíciója, az együttműködési hálózat alakulása és abban az érintett vállalat helyzetének változása.
• a kritikus sikertényezők alakulása (SWOT-analízis) a projekt előtt és után.

A konzorciumon kívül jelentkező közvetett (externális) hatások

• A tudásanyag növekedése (a K+F eredmények szakmai-tudományos hatása, valamint az oktatásban és képzésben megjelenő hatásai belföldön és külföldön).
• A projekt eredményeként induló új gazdasági tevékenységek (pl. egyetemről kiinduló új, tudásalapú (spin-off) vállalkozások; nőtt-e azon vállalatok forgalma, nyeresége, ill. piaci részesedése, amelyek alkalmazzák a kifejlesztett technológiát?).
• Regionális fejlesztési elemet is tartalmazó projektek esetében különösen fontos a nem műszaki jellegű mellékhatás (pl. a munkahelyteremtés következtében a régióban vagy a településen keletkező új munkahelyek száma, elsősorban a nagy hozzáadott értéket és magas képzettséget igénylő munkahelyekre összpontosítva, illetve a helyi vagy regionális infrastruktúra fejlődése, új kapcsolatrendszerek kialakulása).
• A konzorciumon kívüli együttműködési hálózatok fejlődése (az együttműködési hálózatban részt vevő partnerek száma változott-e, segített-e a projekt abban, hogy a hálózat kiterjedjen a szakterületen elismert, összes jelentős partnerre, nőtt-e a kapcsolatok intenzitása a hálózaton belül a projekt időszaka alatt, jutott-e a hálózat új ismeretekhez a K+F projekt révén?).
• Az üzleti és beszállítói kapcsolatok vizsgálata (nőtt-e a hazai partnerek aránya az új tudás és technológia megszerzésében, az eladásokban, a beszállítók között?)

• Foglalkoztatási hatások az eredményeket közvetlenül hasznosító vállalaton, szervezeten kívül (általános tapasztalat, hogy a foglalkoztatás szempontjából éles határ húzódik a termék- és eljárásinnováció között; az előbbi általában munkahelyeket teremt, az utóbbi inkább munkahelyeket szüntet meg, de ennek hatása a versenytársak fejlesztési stratégiájától is függ).

• Környezeti hatások (a modern technológiamenedzsment már figyelembe veszi a környezeti hatásokat, legalábbis a negatív környezeti hatások révén növekvő pénzbírságokat, egyéb hátrányokat és a szervezet romló társadalmi megítélését).

• Egyéb társadalmi hatások (pl. a biztonsággal, az egészségüggyel, a hátrányos helyzetű csoportok helyzetével kapcsolatos fejlődés).

A többleteredmény vizsgálata

Az EU támogatási elveivel összhangban, az értékelés egyik legfontosabb célja annak meghatározása, hogy a K+F tevékenységre fordított állami források milyen többleteredményt hoztak létre ahhoz az elképzelt esethez képest, amelyben a K+F projekt szereplői állami támogatás nélkül kényszerültek volna végrehajtani a kutatási és fejlesztési tevékenységüket. Ezen belül vizsgálható a

• többleteredmény a ráfordítások oldalán (az állami K+F ráfordítások által indukált többlet vállalati ráfordítások);
• többleteredmény az eredmények oldalán (az állami támogatás mennyit javított a K+F minőségén, terjedelmén, eredményein, sebességén);
• többleteredmény a szervezet viselkedése oldalán (változott-e a menedzsment és a munkatársak attitűdje a kutatás-fejlesztéssel és a konzorciumban történő együttműködéssel kapcsolatban.

A felsorolt indikátorokat a bírálók és az értékelők nem szükségszerűen alkalmazzák és értékelik minden esetben és teljes körűen. A felsorolás célja az egységes szemlélet kialakítása, és egy ellenőrző lista biztosítása, hogy az értékelésből ne maradjanak ki fontos szempontok.