A KKP_17 pályázati felhívásra kizárólag alapkutatási projektekkel lehet pályázni, tematikus megkötés nélkül, amennyiben a pályázó életrajza és kutatási terve megfelel a felhívásban foglaltaknak. Azok a pályázók esélyesek a támogatás elnyerésére, akik az elmúlt öt évben nemzetközileg is számon tartott kimagasló tudományos eredményeket értek el, és kutatási tervük alapján a következő öt évben is reális esélyük van hasonló világszínvonalú teljesítményre.
A támogatás forrása a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alap.
A pályázat benyújtása
A pályázatok benyújtása elektronikus úton, az NKFI Hivatal Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerén keresztül lehetséges a Pályázati útmutatóban leírt módon, legkésőbb 2017. szeptember 5-én 16.00 óráig. Benyújtottnak az a pályázat tekinthető, amelyet az elektronikus benyújtási határidőig a kutató elektronikusan véglegesített, a befogadó intézmény vezetője jóváhagyott, valamint amelyhez a postai úton benyújtandó, eredeti aláírásokkal és bélyegzővel ellátott dokumentumokat legkésőbb 2017. szeptember 12-i feladási határnappal megküldték az NKFI Hivatal ügyfélszolgálati címére. A pályázatok személyes benyújtására, valamint kizárólag elektronikusan történő benyújtásra nincs lehetőség.
A pályázatokat – tudományterülettől függetlenül – angol nyelven kell benyújtani.
A pályázók köre
- felsőoktatási intézmény, kutatóközpont, kutatóintézet, költségvetési szerv vagy annak jogi személyiséggel rendelkező intézménye, amennyiben a KFItv. alapján kutatóhelynek minősül
- főtevékenységként kutatás-fejlesztést végző nonprofit szervezet.
A támogatás elnyerését követően a projekt megvalósítási időszakában a befogadó intézménynél a vezető kutatónak főállású munkaviszonyban, közalkalmazotti, illetve megbízási jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban kell állnia.
A vezető kutatóra vonatkozó feltételek
- A vezető kutatónak PhD/DLA fokozattal kell rendelkeznie és magyarországi befogadó intézményhez kell kötődnie.
- E felhíváson támogatást nyert projekt vezetője a támogatás első 36 hónapjában nem nyújthat be kutatási témapályázatot.
- A vezető kutatónak tudományterületén a legjobb 10%-ba kell esnie (a kutatási, publikációs vagy pályázói teljesítményre, nemzetközi beágyazottságra vonatkozó részletes kritériumokat ld. a pályázati felhívásban).
Támogatható célkitűzések, tevékenységek
Az Élvonal – Kutatói kiválósági program pályázatban felvázolt kutatási és munkaterv alapján kidolgozott, az NKFI Hivatalhoz benyújtott kutatási projekttervben kitűzött alapvető célok elérése érdekében végzett tevékenységek támogathatók.
A rendelkezésre álló keretösszeg
A program megvalósítására a 2018–2022 közötti időszakban az NKFI Alapból rendelkezésre álló keretösszeg összesen 3 milliárd forint, ebből a 2018. évi kifizetésekre fordítandó forrás 600 millió forint.
Igényelhető támogatás
Projektenként a maximális 60 hónap futamidőre legfeljebb 300 millió forint – azaz átlagosan évi 60 millió forint – vissza nem térítendő támogatás igényelhető. A támogatás maximális intenzitása 100%.
A projekt futamideje
A projektnek 2018. január 1-jével kell megkezdődnie, a végrehajtására a kezdéstől számítva 60 hónap áll rendelkezésre. A projekt költségeinek elszámolása a projektkezdés támogatási szerződésben meghatározott napjától lehetséges.
| ÉLVONAL – KUTATÓI KIVÁLÓSÁGI PROGRAM |
|
| Azonosító |
KKP_17 |
| Pályázat elektronikus benyújtásának határideje |
2017. szeptember 5. 16:00 |
| Pályázat postára adásának határideje |
2017. szeptember 12. 18:00 |
| Pályázható összeg |
150–300 millió Ft (átlagosan évi 30–60 millió Ft) |
| Elszámolható költségek |
Személyi költségek + dologi költségek + befektetett eszköz költségek |
| Általános költség (rezsi) |
20% |
| Kutatás jellege |
Alapkutatás |
| Futamidő |
5 év (nem hosszabbítható) |
| Támogatott kutatások kezdete |
2018. január 1. |
| Keretösszeg (támogatott pályázatok becsült száma) |
3 milliárd Ft (10–15 db) |
| Pályázat benyújtásának feltétele |
PhD/DLA fokozat; nincs életkori megkötés |
| Pályázat megvalósítása |
Magyarországi fogadóintézménnyel kell megvalósítani |
| Pályázat nyelve |
Angol |
| Ismételhetőség |
KKP típusú pályázat többször elnyerhető, de vezető kutatóként egyidejűleg csak egy KKP pályázatban vehet részt |
| Vezető kutatóként benyújtható pályázatok száma |
Egy KKP pályázat |
| A KKP_17 pályázat vezető kutatója egyidejűleg nem lehet támogatott K_17, FK_17 vagy NN_171 pályázat vezetője is. Támogatott KKP pályázat vezető kutatója a támogatás első 36 hónapjában nem nyújthat be kutatási témapályázatot |
|
| Vezető kutatóra vonatkozó egyéb feltétel |
Képesnek kell lennie olyan kutatási program elkészítésére, amely alkalmas arra, hogy az ERC értékelés második körébe bejusson |
| A kiválasztási folyamat |
Kétlépcsős, a benyújtott projekttervek közül a legjobb 20 javaslat készítője személyes prezentáció keretein belül mutatja be projektjét |
| Beszámoltatás |
Évente szakmai beszámoló készítése szükséges, amelyek közül a második szakmai beszámolót szóban is be kell mutatni, a harmadik szakmai beszámoló jóváhagyása az ERC-hoz kötelezően benyújtandó pályázaton alapul. |
Ügyfélszolgálat elérhetősége:
email: nkfialap@nkfih.gov.hu
telefon: +36 (1) 795 9500
Személyes (előzetes egyeztetés alapján): 1077 Budapest, Kéthly Anna tér 1. (2. emelet)
Ügyfélfogadási idő: Hétfőtől csütörtökig 09:00-16:00, pénteken 09:00-12:00.
Tovább a pályázati oldalra: „Élvonal – Kutatói kiválósági program” (KKP_17)
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által kidolgozott és első ízben meghirdetett ÉLVONAL kiválósági programban 12 olyan kutatócsoportvezető nyert el egyenként 150 és 300 millió forint közötti, összességében 3 milliárd forint keretösszegű támogatást, amelyet a következő öt évben a kutatócsoportjuk létrehozására vagy bővítésére, és világszínvonalú eredményeket ígérő felfedező kutatási projektjük magyarországi megvalósítására fordíthatnak.
A programra 45 pályázat érkezett, összességében mintegy 11,5 milliárd forintos támogatási igénnyel. A beérkezett pályázatok 80%-a (darabszám és támogatási igény) szerint egyaránt a matematikai, fizikai, kémiai és mérnöki tudományok, valamint az orvosi és biológiai tudományok területéről érkeztek. A fennmaradó pályázatok mintegy fele-fele arányban bölcsészet és társadalomtudományok, valamint az agrár-, ökológiai, környezet- és földtudományok között oszlottak meg.
A támogatói döntés többszintű értékelés (anonim szakértői és testületi értékelés), valamint a pályázók prezentációi alapján született meg. A benyújtott pályázatokat az NKFI Hivatal által a szakterületi kollégiumok javaslatai alapján felkért négy-négy, köztük legalább egy külföldi, anonim szakértő értékelte. A pályázatok és az anonim bírálatok alapján a szakterületi kollégiumok által javasolt szakértői csoport a pályázatokat a pályázati kiírás kiválasztási kritériumai szerint egyenként értékelte, majd a legjobb húsz kiválasztott pályázót személyes prezentáción is meghallgatta. A szakértői csoport a prezentációkat követően tett javaslatot a döntésre.
A NYERTES KKP_17 PÁLYÁZATOK
Támogató: NKFI Hivatal
Forrás: NKFI Alap
Döntés dátuma: 2017. november 13.
|
Projekt azonosító száma |
Vezető kutató/Kutatóhely |
Projekt címe |
Futamidő (hó) |
Odaítélt támogatás (EFt) |
A kutatás összefoglalója, célkitűzései |
| 126322 |
Nusser Zoltán (1968) az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatóprofesszora, Széchenyi- és Bolyai-díjas állatorvos, biológus, neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja |
Hippokampális szinapszisok különböző funkcionális tulajdonságainak molekuláris ujjlenyomata |
60 |
277 680 |
A projekt célja annak megértése, hogy mi az oka egyes szinapszisok (sejtek közötti kapcsolódási helyek) eltérő erősségének és a szinaptikus kapcsolatok molekuláris változatossága hogyan járul hozzá a szinapszisok működésében észlelt sokszínűséghez. Az idegsejtek és az általuk kialakított kapcsolatok nagymértékű változatosságának köszönhetjük, hogy olyan bonyolult számítási feladatot igénylő folyamatok kivitelezésére vagyunk képesek, mint az érzékelés, a koordinált mozgás vagy az információk rögzítése memória formájában és annak ismételt felidézése. |
| 126451 |
Kállay Mihály (1974) vegyész, az MTA doktora, 2013-ban az MTA Lendület-pályázatának támogatásával alapított kutatócsoportot, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
Pontos tulajdonságok nagy molekulákra |
60 |
150 470 |
A modern elméleti kémia számos kémiai tulajdonság elméleti meghatározását teszi lehetővé. Az elméleti eredmények azonban – az alkalmazott közelítések miatt – gyakran pontatlanok és még napjainkban is csak kis molekulákra végezhetők olyan számítások, amelyek hibája összemérhető a kísérleti pontossággal. A pályázat legfontosabb célja olyan elméleti modellek kifejlesztése, amelyek nagyméretű molekulákra alkalmazhatók és a kísérleti adatokhoz mérhető eredményeket adnak. |
| 126506 |
Pál Csaba (1975) az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, Bolyai-díjas biológus, 2012-ben az MTA Lendület-pályázatának támogatásával alapított kutatócsoportot |
A kórokozók hatása a humán adaptív immunitás kulcsfontosságú molekuláinak evolúciójára |
60 |
247 310 |
Egyre világosabbá válik, hogy az emberi örökítőanyagra jellemző genetikai sokféleség befolyásolja a fertőző megbetegedésekre mutatott hajlamot, de az ennek hátterében rejlő mutációk gyakran maradnak felderítetlenül. A támogatott projekt a fő hisztokompatibilitási komplex (Major Histocompatibility Complex - MHC) molekulák vizsgálatára helyezi a hangsúlyt. Ezek a molekulák nagyban meghatározzák a kórokozók elleni immunreakció és a saját fehérjékkel szembeni tolerancia kialakítását. Az MHC fehérjéket kódoló gének különösen érdekesek, mivel több betegség ( fertőző és autoimmun, valamint dagantos és pszichiátriai megbetegedések) köthető hozzájuk, mint bármely más emberi génhez. Jelen kutatás alapjául szolgál az a feltételezés, mely szerint az MHC molekulák lehetnek specialisták vagy generalisták. A kutatók úgy gondolják, hogy a generalista MHC molekulák földrajzi eloszlása befolyásolja a fertőző és autoimmun betegségekkel szembeni érzékenységet, valamint a védőoltások hatékonyságát az emberi populációkban, mely miatt a promiszkuitás elmélete új mérföldkő lehet az evolúciós orvoslásban. |
| 126683 |
Stipsicz András (1966) Akadémiai-díjas, Rényi-díjas matematikus, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora, az MTA levelező tagja, 2010-ben az MTA Lendület-pályázatának támogatásával alapított kutatócsoportot |
Csomók, láncok és komplex szingularitások |
60 |
247 140 |
Az alacsony dimenziós topológia egyik fontos kérdése a konkordizmus csoport, illetve változatainak szerkezete. Egy hasonló csoport (a 3-dimenziós sokaságok homológia kobordizmus csoportja) jobb megértése egy kb 1910-ből származó probléma (a Háromszögelhetőségi Sejtés) megoldásához vezetett, és a konkordizmus csoport jobb megértése is hasonló eredményt hozhat. 3-sokaságok további geometrikus struktúrái, illetve azoknak a komplex geometriához való kapcsolata (akár kontakt struktúrákon keresztül, vagy mint komplex analitikus szingularitások linkjei) segít a sokaságok struktúráját jobban megérteni. Ezokból a különböző eszközök (mint Heegaard Floer homológia, csomó homológia, rácspont homológia, fokszámozott gyökerek elmélete) központi fontosságúak. |
| 126749 |
Gránásy László (1955) az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatóprofesszora, Akadémiai-díjas fizikus, az MTA doktora |
Kristályos morfológia modellezése eltérő méretskálákon: Atomi skálától biológiai rendszerekig |
60 |
199 535 |
A nagyszámú kristályszemcséből álló ún. polikristályos anyagok alapvető részei mindennapi életünknek: közéjük tartoznak a technikai ötvözetek, kerámiák, ásványok, gyógyszerek, és kristályos élelmiszerek, és biológiai rendszerekben kialakult olyan kristályos szerkezetek, mint a fogak, csontok, vesekövek, koleszterin kristályok az artériákban, fagyott biológiai szövetek, stb. Egyes területeken a számítógépes anyagfizika a képződésükkel kapcsolatos ismeretek olyan szintjére ért, ami lehetővé teszi az anyagok tudás alapú tervezését. Ebben a jóslásra képes matematikai modellek jelentős szerepet játszottak. Úgy tűnik, hogy a polikristályos megszilárdulás három állomása (kristálycsíra képződés, növekedés és szemcsedurvulás) univerzális tulajdonságokat mutat, így elvben az egyik rendszeren megfigyelt viselkedés átvihető a többire. Nyilvánvalóan ennek határai vannak. A bonyolult polikristályos alakzatok fázismező elméleti leírásában szerzet tapasztalatokra támaszkodva, a kutatók a most induló projektben azt vizsgálják, hogy mennyire érvényesek ezek a hasonlóságok a(z optikai módszerekkel közvetlenül vizsgálható) kolloidokban történő kristály aggregáció és a fémolvadékok (nanoskálán skálán közvetlenül követhetetlen) kristályosodása közt, valamint mennyire lehet ezen hasonlóságokra építeni az ötvözetek és biológiai rendszerek esetén. |
| 126764 |
Orbán László (1957) biológus, a szingapúri Temasek Life Sciences Laboratory szenior csoportvezetője és a Pannon Egyetem címzetes egyetemi tanára |
Halak ivarát szabályozó tényezők vizsgálata a genomika eszközeivel |
60 |
230 617 |
A kutatás a halak szaporodását szabályozó genetikai és környezeti (pl. hőmérsékleti) tényezőket vizsgálja. Ehhez a kutatók a genomika eszközeit használják, azaz egy-két gén analízise helyett a két ivar teljes genetikai állományát hasonlítják össze. Így részletesen elemezni tudnak majd olyan eseményeket is, ahol néhány nagyhatású tényező helyett sok ezer vagy tízezer komponens fejt ki egyenként kisebb hatást, melyek végül jelentős változásokká adódnak össze. A projekt fő célja ezen kölcsönhatásoknak a megértése és felhasználása hasznos célokra az alapkutatás vagy a termelés igényei szerint. Alkalmazható lehet ez a tudás például annak előrejelzésére is, hogy miként befolyásolhatja a globális felmelegedés a természetes és tenyésztett halpopulációkat. Az utóbbiak esetében megkísérelhető olyan vonalak kiválogatása, melyek jobban vagy kevésbé hajlamosak a hőmérséklet okozta ivareltolódásra a természetben élő társaiknál, a halgazdaságok igényei szerint. |
| 126769 |
Katz Sándor (1975) fizikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára, az MTA levelező tagja, 2012-ben az MTA Lendület-pályázatának támogatásával alapított kutatócsoportot, Talentum-díjas, Junior Príma-díjas |
A kvantum-színdinamika kritikus pontja |
60 |
298 133 |
A projekt keretében a kutatók azt vizsgálják, mi történik az erősen kölcsönható anyaggal, ha magas hőmérsékletre hevítjük és nagy sűrűségűre nyomjuk össze. A protonok és neutronok kvark-gluon plazmává alakulnak és a körülmények megfelelő megválasztása esetén ez az átalakulás másodrendű fázisátmenet lesz. Ennek a kritikus pontnak megfelelő feltételek meghatározását tervezik a kutatók, amely a felfedezését célzó kísérletek tervezését is segíteni fogja. |
| 126823 |
Radák Zsolt (1961) az MTA doktora, egyetemi tanár, Testnevelési Egyetem |
A rendszeres testedzés generális hatásainak rejtélye: Maximális oxgénfelvétel vagy molekuláris jelzőrendszer függő? |
60 |
222 278 |
A rendszeres fizikai aktivitás növeli a várható átlag élettartamot, az élet minőséget és az agy, a tüdő, a szív, a máj, a vese, a here és a bél mikrobiom funkcióját, az edzés során megfigyelhető nagyon különböző vér- és energia ellátottság ellenére is. A teljes szervezet válaszreakciója mögött rejlő alkalmazkodási mechanizmus azonban nem ismert. A kutatók azt feltételezik, hogy a VO2max (a test által maximálisan felvehető és szállítható oxigén mennyiségét adja meg) szintje lehet az alkalmazkodási válasz kulcs, limitáló tényezőinek egyike. Középkorú vizsgálati személyeket és állatokat terveznek edzeni, hogy növeljék a VO2max értékét és javítsák az említett szervek funkcióját. Mindemellett megvizsgálják a fizikai aktivitás hatását az utódok élettani funkcióira és biokémiai szabályozó rendszereire. A vizsgálatok eredménye fontos lehet a közegészségügy javításában, az életmód-függő betegségek megelőzésében és az életminőség fejlesztésében. |
| 126835 |
Demetrovics Zsolt (1971) pszichológus, addiktológus, kulturális antropológus, egyetemi tanár, az MTA doktora; az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar dékánja |
Addiktív Zavarok Budapesti Longitudinális Vizsgálata: Protektív- és rizikófaktorok az addikciós folyamatok hátterében |
60 |
298 490 |
A kutatás célja a dohányzás, az alkoholhasználat és a drogfogyasztás, illetve az egyes viselkedési addikciók (videójáték használat, szerencsejáték, közösségi média használat, munkafüggőség, hiperszexualitás, kényszeres vásárlás) kialakulási folyamatának, fenmmaradásának, esetleges megszűnési folyamatának vizsgálata. Bár ezekről a zavarokról egyre többet tudnak a kutatók, mégsincs információ ezen jelenségek lefolyásáról, s a legtöbb esetben a vizsgálatok már a probléma kialakulását követően készülnek, s ily módon keveset árulnak el a kialakulás okairól. A projekt keretében két populáció (5. osztályos serdülők és 18-34 éves fiatal felnőttek) évenkénti nyomonkövetéses vizsgálatára kerül sor. A felmérések során az egyes viselkedéseket, ezek esetleges problémás, addiktív voltát, illetve különböző személyiségjellemzőket vizsgálják a kutatók, valamint genetikai mintát is vesznek a személyektől. A vizsgálat ilyen módon választ adhat arra a kérdésre, hogy milyen tényezők befolyásolják, hogy az egyes viselkedések kinél válnak problémássá, addiktívvá, miközben mások esetében nem alakulnak ki ezek a problémák. |
| 126949 |
Székely Tamás (1959) a Debreceni Egyetem egyetemi tanára, a University of Bath kutatóprofesszora etológus, ökológus, 2017-ben elnyerte az Egyesült Királyság Tudományos Akadémia Wolfson Kiválósági Díját |
A környezet, demográfia és a gének jelentősége a nemi szerepek evolúciójában |
60 |
229 362 |
A nemi szerepek (azaz, a himek és nőstények reproduktiv viselkedése) evolúciós gyökerei nem csupán a kutatókat izgatja hanem érdekli a laikus közönséget is, habár a nemi szerepek megértése nem triviális feladat. Például hogyan magyarázzuk azt hogy az állatfajok nagyrészében a hímek versengenek a nőstényekért míg a nőstények azok akik az utódokat gondozzák, habár a fajok egy kis csoportjában ezek a hagyományos nemi szerepek teljesen felcserélődtek. A kutatócsoport több évtizede a nemi szerepek evolúcióját vizsgálja, és a kutatás során számos új eredményt produkált, felfedezve például hogy a hagyományos és felcserélt nemi szerepű partimadarak (lilék, cankók es rokonfajaik) viselkedesét egyetlen változó, a felnőttkori ivararány, magyarázza mivel a populációban kisebbségben lévő ivar egyedei jobban válogathatnank a párzási lehetőségek között mint a többségben lévő ivar. A projekt keretében ezt a vizsgálatot folytják a kutatók, kísérletből, demográfiai és genóm analizisekből álló kutatássorozat során azokra a lényeges kérdésekre összpontositva, melyeket még nem sikerült megfejteni arról, miért evolválódtak a különböző nemi szerepek és hogyan maradtak fenn a populációkban.A kutatás túlmutat az evolúcióbiológián és jelentős eredményeket ígér a veszélyeztetett fajok konzervaciójában is, mivel a szaporodással kapcsolatos viselkedések alapvetően befolyásolják a reproduktív sikert tehát szükségesek a sikeres természetvédelmi programmokhoz. |
| 126963 |
Reményi Attila (1973) biológus, az MTA Természettudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, 2013-ben alapított Lendület kutatócsoportot |
Sejtnövekedést és sejthalált meghatározó MAP kináz alapú jelátviteli rendszerek |
60 |
299 345 |
Testünk sejtjei folyamatosan megújulnak vagy elhalnak. A két folyamat között egy kényes egyensúly áll fenn, ami patológiás esetekben felborul és kontrollálatlan sejtosztódáshoz (pl. rák) vagy sejthalálhoz (pl. krónikus gyulladás) vezet. A sejtjeinkben ezeket a folyamatokat szabályozó enzimeket kinázoknak hívják. Az utóbbi tizenöt évben a kinázoknak azt a csoportját vizsgálta a kutatócsoport, melyek kimondottan fontosak a sejtnövekedéshez és sejthalálhoz vezető események szabályzásában. Ezeket a kinázokat MAP kinázoknak hívják tudományos nevük alapján, s van köztük, ami a sejtek növekedését, míg mások a sejtek halálát okozzák. Azt gondolják a kutatók, hogy a MAP kinázok működésének a megértéséhez a kulcs abban rejlik, hogy miképp alakítanak ki kölcsönhatásokat más fehérjékkel. Korábbi munkáik alapján nyert ismeretek birtokában olyan „előgyártott” sejteket készítettek a kutatók – humán sejtkultúrák módosítása révén, melyekben a MAP kinázok egyesével, kontrollált módon bekapcsolhatók. Ettől a megközelítéstől azt remélik, hogy korábban még soha nem látott megbízhatósággal és hatékonysággal fogják majd azokat a fehérjéket felfedezni, amiknek a működését a MAPK-ok határozzák meg. Közvetve pedig majd olyan sejtes teszteket tervezhetnenk, amik alapján a sejtnövekedés és sejthalál közötti egyensúly tetszőleges módon befolyásolható. |
| 126998 |
Horváth L. Tamás (1967) állatorvos, a Yale Egyetem és az Állatorvostudományi Egyetem professzora |
Éhség hatása az öregedésre |
60 |
299 640 |
A modern orvostudományban és a higiéniában elért óriási fejlődés a múlt században elősegítetette az emberi halálozás akkori okainak drasztikus csökkentését. Ezek a fejlemények azonban rengeteg új problémát hoztak a felszínre, mint például az öregedéssel kapcsolatos krónikus betegségeket megjelenése. Az életkor az egyetlen legnagyobb kockázati tényező a krónikus betegségek kialakításában. Ettől függetlenül, világszerte évente több milliárd eurót költenek egyes krónikus betegségek izolált kezelésére. Ez az egyes betegségre összpontosító megközelítés vitathatatlanul új kezeléseket eredményezett, azonban a hosszú élettartam magával hozta azt, hogy egy korral összefüggő krónikus betegség sikeres kezelése egy másik megjelenését váltotta ki. Csökkentett kalória bevitel elősegíti az egészség fenntartását és hosszabb élettartamot eredményez minden eddig analizált fajban. A támogatott projekt célja, hogy a kalória csökkentés szervezetre gyakorolt hatásmehanizmusának megértése, amelyen keresztül új módok lehetnek kifejleszthetők hosszabb egészségben eltöltött életthossz támogatására mellékhatások nélkül. |
|
Összesen: |
3 000 000 |
|
|||
A felfedező és az alkalmazott kutatások, valamint az innováció területén nagy számban beérkező pályázatok értékelvű szakmai bírálatához, a nyertes projektek szakmai beszámolóinak értékeléséhez és a szakpolitikai vélemények megalapozásához az NKFI Hivatal minden szakterületen bővíti szakértői adatbázisát.
Jelentkezés szakértőnek
Regisztráció Adatkezelési tájékoztató az NKFI Hivatal K+F+I versenypályázati értékelési rendszere szakértői adatbázisáról PDF (258 KB) Hozzájáruló nyilatkozat a Szakértői adatbázisban történő adatkezeléshez PDF (124 KB)
Az NKFI Hivatal szakértői adatbázisába regisztrált szakemberek anonim szakértőként felelős közreműködői lehetnek annak az értékelési folyamatnak, amelyben a benyújtott pályázatok szakmai színvonalát, újdonságtartalmát, gazdasági hasznosulásának lehetőségét és a kért támogatási összeg indokoltságát kiemelt szempontként kell véleményezni.
A regisztrációt a szakértői adatbázisba az NKFI Hivatal honlapjának erre szolgáló regisztrációs felületén a „regisztráció” funkció kiválasztásával és a kért adatok megadásával, valamint a „Szakértő vagyok” pont kijelölésével lehet megkezdeni. A regisztráció folyamatos.
A szakértői regisztrációs űrlapon szereplő főbb adatok:
- személyi adatok, elérhetőségek (melyek egy-egy szakértői feladatra kötendő megbízási szerződés elkészítéséhez szükségesek);
- a szakmai és kutatási területek, kompetenciák besorolása (hogy a szakterületének leginkább megfelelő bírálatra kapjon felkérést);
- a korábban már értékelt pályázatok témaköre;
- jelenlegi és korábbi munkahelyek, érdekkapcsolatok (egy-egy szakértői feladattal való összeférhetetlenség előszűrése céljából), végzettség(ek), tudományos fokozat(ok), legfontosabb publikációk és szellemi alkotások, amelyek a szakmai tapasztalatot mutatják;
- idegennyelv-ismeret.
A szakértői adatbázisban regisztrált szakembereket az NKFI Hivatal a beérkező pályaművek szakmai bírálatára, a nyertes projektek szakmai beszámolóinak értékelésére és szakpolitikai vélemények megalapozásához kérheti fel.
Egy-egy pályázat értékelését párhuzamosan több felkért szakértő végzi. Az egyes pályázatok és beszámolók értékelésére, a szakvélemények elkészítésére a szakértői adatbázisból kiválasztott szakértővel az NKFI Hivatal eseti megbízási szerződést köt, amelyben arról is nyilatkozni kell, hogy a bírálót a pályamű bírálatának elkészítésében semmilyen összeférhetetlenségi ok nem akadályozza. A bírálónak az írásos szakvéleményt pályázattípustól függően 15-28 munkanapon belül kell elkészítenie, és az NKFI Hivatal bírálati fogadó rendszerén keresztül elektronikusan beküldenie.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK
További információk: a (06 1) 795 9500 telefonszámon és/vagy a szakerto_regisztracio@nkfih.gov.hu e-mail címen.
Az NKFI Alap 2019. évi felhívásokat tartalmazó programstratégiáját a Kormány 1622/2019. (X. 31.) számú határozata ismerteti.
Az uniós finanszírozású operatív programok (GINOP, VEKOP) vissza nem térítendő és visszatérítendő KFI célú pályázati konstrukcióinak ütemezéséről és keretösszegeiről – az NKFI Hivatal mint az akkori szakpolitikai felelős javaslata alapján – az Éves Fejlesztési Keret elfogadásakor döntött a Kormány. Az egyes fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeleteknek a kormányzati szerkezetátalakítással összefüggő módosításáról szóló 106/2018. (VI. 15.) Korm. rendelet szerint a GINOP és a VEKOP 2. prioritásai (kutatás, technológiai fejlesztés és innováció) esetében 2018. június 16-tól az NKFI Hivatal helyett az Innovációs és Technológiai Minisztérium a szakpolitikai felelős.
Táblázatunk források és évek szerinti bontásban tartalmazza az alábbi fő célterületekkel összefüggő felhívásokat és azok keretösszegét:
- vállalati kutatás-fejlesztés és innováció
- intézményi kiválósági programok
- kutatási infrastruktúra fejlesztése
- kutatói kiválósági programok, valamint
- nemzetközi együttműködési programok ösztönzése.
|
Forrás |
Megjegyzés |
Keretösszeg 2015 (Mrd Ft) |
Keretösszeg 2016 (Mrd Ft) |
Keretösszeg 2017 (Mrd Ft) |
Keretösszeg 2018 (Mrd Ft) |
Keretösszeg 2019 (Mrd Ft) |
||||
|
vissza nem térítendő |
vissza nem térítendő |
vissza-térítendő |
vissza nem térítendő |
vissza-térítendő |
vissza nem térítendő |
vissza-térítendő |
vissza nem térítendő |
vissza-térítendő |
||
|
GINOP |
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a Közép-Magyarország régió kivételével az egész országból pályázható |
391,721 | 56,035 |
112,19 |
36,717 |
70 |
10,684 |
- |
6,21 |
- |
|
VEKOP |
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program kizárólag a Közép-Magyarországi régió számára biztosít forrásokat |
- |
42,64 |
- |
- |
5,49 |
- |
- |
- |
- |
|
NKFI Alap |
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap a hazai gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulékból képzett pályázati alap |
11,29 |
68,43 |
- |
87,34 | - |
79,47 |
- |
77,284 |
- |
|
Cél |
Pályázatok |
Keretösszeg 2015 [Mrd] |
Keretösszeg 2016 [Mrd] |
Keretösszeg 2017 [Mrd] |
Keretösszeg 2018 [Mrd] |
Keretösszeg 2019 [Mrd] |
||||
|
vissza nem térítendő |
vissza nem térítendő |
vissza-térítendő |
vissza nem térítendő |
vissza-térítendő |
vissza nem térítendő |
vissza-térítendő |
vissza nem térítendő |
vissza-térítendő |
||
|
Vállalati KFI |
Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása |
|||||||||
| Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15 |
73,39 |
|
|
|||||||
| Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása VEKOP-2.1.1-15 |
19,97 |
|||||||||
| Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása KFI_16 |
21 |
|
35,44 |
|||||||
| Kis-, közép- és nagyvállalatok KFI tevékenységének támogatása 2018-1.1.2-KFI |
20 | |||||||||
| Mikro- és kisvállalkozások innovációs tevékenységének támogatása 2018-1.1.1-MKI |
10 |
|||||||||
| Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatása 2019-1.1.1-PIACI_KFI |
45 | |||||||||
| Nyílt innováció 2019-1.4.1-NYÍLT |
1 | |||||||||
| Vállalati K+F+I, hitel | ||||||||||
| Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása-hitel GINOP-8.1.1-16 |
18,59 | |
||||||||
| Vállalati K+F+I, hitellel kombinált | ||||||||||
| Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében GINOP-2.1.2-8.1.4-16 |
54,81 |
61,50 |
||||||||
| Nemzeti Technológiai és Szellemi Tulajdon kockázati tőkeprogram | ||||||||||
| Nemzeti Technológiai és Szellemi Tulajdon kockázati tőkeprogram GINOP-8.1.3/A-16 |
32,1 |
|||||||||
| Intelligens szakosodási kockázati tőkeprogram |
||||||||||
| Intelligens szakosodási kockázati tőkeprogram GINOP-8.1.3/B-17 |
70 |
|||||||||
| Intelligens szakosodási kockázati tőkeprogram VEKOP 2.1.2-17 |
5,49 |
|||||||||
| Iparjog |
||||||||||
| Iparjog GINOP-2.1.3-15 |
0,251 | |||||||||
| Szellemi alkotások hazai és nemzetközi szellemitulajdon-védelmét szolgáló tevékenységek támogatása az alkotások hasznosulásának előmozdítása érdekében IPARJOG_15 |
0,3 |
0,1 |
0,2 |
0,11 |
||||||
| Innovációs voucher | ||||||||||
| Innovációs voucher GINOP-2.1.4-15 |
0,163 |
|
|
|||||||
| Innovációs ökoszisztéma | ||||||||||
| Innovációs ökoszisztéma (start-up és spin-off) GINOP-2.1.5-15 |
4,714 |
|||||||||
| Innovációs ökoszisztéma (startup) ÖKO_16 |
1,5 |
|||||||||
| Exportképes innovatív termékfejlesztés | ||||||||||
| Exportképes innovatív termékek fejlesztésének támogatása az innováció vezérelt exportbővítés érdekében GINOP-2.1.6-16 |
1,225 |
|
||||||||
| Hazai vállalkozások exportorientációjú K+F tevékenységének támogatása Export_17 |
4,83 |
|||||||||
| Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés | ||||||||||
| Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés GINOP-2.1.7-15 |
48,79 |
|||||||||
| Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés VEKOP-2.1.7-15 |
10,35 |
|||||||||
| A KKV-k versenyképességének növelése adaptív technológiai innováció révén | ||||||||||
| A KKV-k versenyképességének növelése adaptív technológiai innováció révén GINOP-2.1.8-17 |
|
36,717 |
|
|||||||
|
Intézményi kiválósági programok |
K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések |
|||||||||
| K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések GINOP-2.2.1-15 |
93,764 |
|
|
|
||||||
| Versenyképességi és Kiválósági Együttműködések VEKOP-2.2.1-16 |
2,29 |
|
||||||||
| Nemzeti versenyképességi és kiválósági program NVKP_16 |
28 |
|
||||||||
| K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések GINOP-2.2.1-18 |
10,684 | |||||||||
| Nemzeti Kiválósági Program 2018.1.2.1-NKP |
5 |
|||||||||
| Versenyképességi és Kiválósági Együttműködések VKE_17 |
16,73 | |||||||||
| Versenyképességi és Kiválósági Együttműködések 2018-1.3.1-VKE |
26 |
|||||||||
| Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ – kutatási infrastruktúra fejlesztése |
||||||||||
| Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ - Kutatási infrastruktúra fejlesztése GINOP-2.3.4-15 |
38,86 |
|||||||||
| Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ – Kutatási infrastruktúra fejlesztése FIEK_16 |
8 |
|||||||||
| Kompetencia központok létrehozása - Kutatási infrastruktúra fejlesztése | ||||||||||
| Kompetencia központok létrehozása - Kutatási infrastruktúra fejlesztése 2019-1.3.1-KK |
8,5 | |||||||||
| Egyetemi innovációs ökoszisztéma | ||||||||||
| Egyetemi innovációs ökoszisztéma 2019-1.2.1-EGYETEMI ÖKO |
1,94 |
|||||||||
|
Infrastruktúra |
Stratégiai K+F műhelyek kiválósága |
|||||||||
| Stratégiai K+F műhelyek kiválósága GINOP-2.3.2-15 |
64,25 |
|
||||||||
| Stratégiai K+F műhelyek kiválósága VEKOP-2.3.2-16 |
4,02 |
|
||||||||
| Kutatási infrastruktúra megerősítése - nemzetköziesedés, hálózatosodás | ||||||||||
| Kutatási infrastruktúra megerősítése – nemzetköziesedés, hálózatosodás GINOP-2.3.3-15 |
25,29 |
|
|
|||||||
| Kutatási infrastruktúra megerősítése – nemzetköziesedés, hálózatosodás VEKOP-2.3.3-15 |
6,01 |
|||||||||
| ELI lézer kutatóközpont | ||||||||||
| ELI lézer kutatóközpont megvalósítása (ELI-ALPS) nagyprojekt, 2. fázis GINOP-2.3.6-15 |
42,249 | |||||||||
| Kiválóságot szolgáló kutatási infrastruktúrák GINOP-2.3.7-19 |
6,21 |
|||||||||
|
Kutatói kiválósági programok |
Kutatói kezdeményezésű témapályázatok | |||||||||
| Kutatói kezdeményezésű témapályázatok K_15; K_16; K_17 |
5,98 |
7 |
6,5 |
|
|
|
|
|||
| Kutatói kezdeményezésű témapályázatok K_18 Fiatal kutatók által kezdeményezett kutatási témapályázatok FK_18 |
9,4 |
|||||||||
| Kutatási témapályázatok és nemzetközi együttműködésen alapuló kutatási témapályázatok K_19; ANN_19; SNN_19 |
5,8 | |||||||||
| Posztdoktori pályázatok | ||||||||||
| Posztdoktori pályázatok PD 2015/1,2,3 |
1,57 |
|||||||||
| Posztdoktori kiválósági program | ||||||||||
| Posztdoktori kiválósági program PD_16; PD_17; PD_18; PD_19 |
1,8 |
1,5 |
1,5 |
4 |
||||||
| Fiatal kutatók által kezdeményezett kutatási témapályázatok | ||||||||||
| Fiatal kutatók által kezdeményezett kutatási témapályázatok FK_17; FK_19 |
3 |
|||||||||
| Nemzetközileg kiemelkedő eredményeket elérő kutatócsoportok támogatása | ||||||||||
| Nemzetközileg kiemelkedő eredményeket elérő kutatócsoportok támogatása KH_17; KH_18; KH_19 |
1 |
1,2 |
|
1 |
||||||
| Élvonal – Kutatói Kiválósági Program | ||||||||||
| Élvonal – Kutatói Kiválósági Program KKP_17, KKP_19; KKP_20 |
3 |
|
3 |
|
||||||
| Mecenatúra Program | ||||||||||
| Mecenatúra Program | 1 | |||||||||
| Kabay Program | ||||||||||
| Kabay Program | 1 | |||||||||
| Nemzeti Kiválósági Program | ||||||||||
| Nemzeti Kiválósági Program NKP_17 |
10 |
|
|
|||||||
|
Nemzetközi együttműködés |
Európai Kutatási Tanács (ERC) kutatók számára meghirdetett pályázataihoz kapcsolódó hazai támogatások | |||||||||
|
ERC_HU_15 (450 MFt); ERC_16_MOBIL (200 MFt); |
0,45 |
0,45 |
0,1 |
0,1 |
|
|||||
| Nemzetközi együttműködésen alapuló kutatási témapályázatok | ||||||||||
|
NN_17, ANN_17, SNN_17; V4-Japán Közös Kutatási Program (2015: 45,5 MFt); KNN_16 (2016: 72 MFt); NN_18, ANN_18, SNN_18 |
1 |
1 |
||||||||
| A magyar részvétel ösztönzése a Horizont 2020-hoz kapcsolódó közös programokban és közös technológiai kezdeményezésekben | ||||||||||
| KKV_15 (2015-16: 60 MFt, 2017: 100 MFt); 2018-2.1.4-KKV (2018: 100 MFt); EU_KP_16 (2017 84,7 MFt); 2018-2.1.2-EU_KP_16 (230 MFt, 2018: 80 MFt); NEMZ_15 (1 380 MFt); NEMZ_16 (2016: 710 MFt, 2017: 697,5 MFt); 2018-2.1.5-NEMZ (2018: 442 MFt); 2018-2.1.6-NEMZ_ECSEL (2018: 760 MFt); ERA-NET Infect-ERA (2015: 40 MFt, 2016: 40 MFt); ERA-NET E-Rare-3 (2015: 45 MFt, 2016: 45 MFt, 2017: 45 MFt, 2018: 46,5 MFt); M-ERA.NET-2 (2015: 90 MFt, 2016: 90 MFt, 2017: 90 MFt); JPND (2017: 190 MFt, 2018: 200 MFt); FLAG-ERA JTC (2015: 200 MFt, 2017: 155 MFt); Quant-ERA (2017: 90 MFt, 2018: 93 MFt); ERA PerMed (2017: 100 MFt); EUREKA_15 (400 MFt); EUREKA_16 (2016: 400 MFt, 2017: 400 MFt); 2018-2.1.3-EUREKA (2018: 75 MFt); 2019-2.1.2-NEMZ (2019: 395 MFt), 2019-2.1.3-NEMZ_ECSEL (2019: 707 MFt), 2019-2.1.6-NEMZ_KI (2019: 100 MFt), 2019-2.1.4_KKV (2019: 100 MFt), 2019-2.1.5-EU_KP (2019: 80 MFt), 2019-2.1.1-EUREKA (2019: 500 MFt), 2019-2.1.7-ERA-NET (2019: 832,5 MFt), EIT KIC (500 MFt) | 2,2 |
1,5 |
1,9 |
1,4 |
3,214 |
|
||||
| H2020 Teaming | ||||||||||
| H2020 Teaming |
1,91 |
|
||||||||
| Programalapú bilaterális kutatás-fejlesztési együttműködések | ||||||||||
| TÉT_1517_IN (2017: 300 MFt); TÉT_1517_IL (310,932017: 311 MFt); TÉT_1617_CN (2017: 200 MFt); TNN_16 (2017: 150 MFt); INN_16 (2017: 150 MFt); TÉT_17_VN (2017: 200 MFt); KRP (2017: 154 MFt); TÉT_17_RU (2017: 150 MFt); TR-NN_17 (2017: 150 MFt); 2018-2.1.17-TÉT-KR (2018: 200 MFt); 2018-2.1.16-TÉT-IL (2018: 310 MFt); 2019-2.1.14-ÖNVEZETŐ (2019: 100 MFt), vietnami TéT (200 MFt), indiai TéT (300 MFt) | 0,79 |
0,68 |
1,83 |
0,67 |
1,72 |
|||||
| Kétoldalú Tudományos és Technológiai (TéT) Együttműködés támogatása | ||||||||||
|
TÉT_1517_AT (2017: 20 MFt); TÉT_15_TR (30 MFt); TÉT_15_AR (50 MFt); TÉT_15_MN (20 MFt); 2018-2.1.13-TÉT-FR (2018: 20 MFt), 2018-2.1.14-TÉT_15_-CN (2018: 40 MFt); 2018-2.1.12-TÉT-_16_HR (2018: 20 MFt); 2018-2.1.11-TÉT_16_-SI (2018: 20 MFt); 2018-2.1.15-TÉT_16_-PT (2018: 20 MFt); TÉT_16_RS (20 MFt);2018-2.1.10- TÉT_16_-MC (2018: 20 MFt); TÉT_16_FR (30 MFt); TÉT_16_JP (50 MFt); TÉT_17_AT (20 Mft); TÉT_17_FR (20 MFt); 2019-2.1.10-TÉT-IL (930 MFt), 2019-2.1.11-TÉT (2019: 160 MFt), UK_GYAK_17 (2017: 25 MFt); 2018-2.1.1-UK_GYAK (2018: 25 MFt), 2018-2.1.7-UK_GYAK (2019: 30 MFt), |
||||||||||